Üzlet

Valósággal berobbant az elektromos autózás a magyar köztudatba (TOP 10 sztori - 10.)

Szandányi Levente
Vitathatatlanul az év egyik legnagyobb sztorija az elektromos autózás volt Magyarországon, amely valósággal berobbant a köztudatba és a hétköznapi beszélgetések tárgya lett. Ez nem volt véletlen, a járműiparban végbemenő változások folyamatosan az elektromos autózásra irányították a média, azon keresztül pedig az emberek figyelmét. Az általános érdeklődést pedig csak fokozta, hogy sorra jelentették be azokat a kormányzati intézkedéseket, támogatásokat és beruházásokat, amelyek az elektromobilitáshoz kapcsolódtak.
Bár bő másfél év telt el azt követően, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter 2014. március 13-án bejelentette, hogy adókedvezményekkel és támogatásokkal erősítené a kormány az elektromos autók hazai elterjedését, 2015 végén kis túlzással még nem tartott sehol a történet. A magyar utakon pár száz darab részben vagy teljesen elektromos meghajtású jármű futott, a töltőhálózatunk finoman szólva sem volt alkalmas arra, hogy biztosítsa az ország gyors átjárhatóságát, az áram árszabályozását nem sikerült megoldani és komolyabb támogatásokat sem vezettek be. Az egyetlen érdemi kapaszkodót a Jedlik Ányos Terv jelentette, amelynek elkészítése és elfogadása EU irányelvben foglalt tagállami kötelezettségünk volt.

2016 viszont alapvető változásokat hozott, az elektromos autózás valósággal berobbant a köztudatba és a hétköznapi beszélgetések tárgya lett. Ez nem volt véletlen, a dízelbotrány, a szigorodó károsanyag-kibocsátási tesztek, az egyre erősebb verseny miatt piacra dobott vagy bemutatott modellek és az új technológiák - élükön az automatizált vezetéssel - folyamatosan az elektromos autózásra irányították a média, azon keresztül pedig az emberek figyelmét. Az általános érdeklődést pedig csak fokozta, hogy sorra jelentették be azokat a kormányzati intézkedéseket, támogatásokat és beruházásokat, amelyek az elektromobilitáshoz kapcsolódtak.

Az év elején még nagyon rosszul álltunk

A megkülönböztető zöld rendszám bevezetésének köszönhetően viszonylag pontosan megmondható, hogy hány plug-in-hibrid, kiterjesztett hatótávolságú elektromos autó és tisztán elektromos jármű futott a magyar utakon tavaly év végén. A KEKKH akkori statisztikái szerint 303 pár zöld rendszámot adtak ki 2016. január 1-ig.

Nyilvános töltővel sem álltunk jobban, az egész országban összesen 185 darab üzemelt és közülük is csupán 28 darab volt villámtöltő. Utóbbiak hiánya különösen azért jelentett és jelent a mai napig gondot, mert ezekkel az eszközökkel lehetne biztosítani az ország gyors átjárhatóságát.

Év elején az elektromos autók vásárlásához direkt támogatást még nem biztosított az állam, míg az indirekt ösztönzőknek köre viszonylag szűk volt. Több városban az ingyenes parkolás, néhány forgalom elől elzárt területre történő behajtás, illetve a regisztrációs adó, a cégautó adó és a teljesítményadó menetesség volt elérhető.

Aztán felpörögtek az események 2016-ban

Mindezeket látva, illetve a járműiparban végbemenő változásokra reagálva, a kormány, illetve a Jedlik Ányos Terv megvalósítására kijelölt Nemzetgazdasági Minisztérium több olyan intézkedést is hozott idén, amelyek már érdemben hozzájárulhatnak a hazai töltőinfrastruktúra fejlődéséhez, az elektromos autók számának növekedéséhez:

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet módosítása még február 9-én jelent meg a Magyar Közlönyben. Ennek értelmében az újonnan létesített parkolóhelyeket úgy kell kialakítani, hogy 100 parkolóhely után legalább tízben elektromos gépjármű töltőállomás legyen kiépíthető a burkolat megbontása nélkül. A meglévő parkolóknál minden megkezdett 100 parkolóhelyből legalább kettőt elektromos gépjármű töltőállomással kell ellátni. A módosítás a parkolóházakat is érinti, létesítés esetén a parkolóhelyeket szintén úgy kell kialakítani, hogy 100 parkolóhely után legalább tízben kiépíthető legyen az elektromos gépjármű töltőállomás a burkolat megbontása nélkül. A már meglévő parkolóházakban pedig 100 parkolóhelyből 2017. január 1-jéig legalább egyet, 2019. január 1-jéig legalább kettőt kell elektromos gépjármű töltőállomással ellátni. Tehát az állam rengeteg szereplőt kötelezett arra, hogy saját költségén hozzájáruljon a hazai töltőhálózat fejlesztéséhez. A kiskereskedelmi láncok közül elsőként egyébként a Lidl már lépett is, a meghatározott céldátum előtt villámtöltők telepítésébe kezdett Budapesten.

A BKV flottájában is megjelentek a tölthető, tisztán elektromos meghajtású buszok. 2016. május 1.-én ugyanis szolgálatba állt az evopro Modulo C68E modellje, amelyből összesen 20 darabot tudott vásárolni a közlekedési vállalat az állam által nyújtott, közel 4 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásból.

Nyár végén aztán a Jedlik Ányos Terv megvalósításának fontos elemeként, illetve az országos töltőhálózat bővítésének érdekében, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) összesen 1,25 milliárd forintos pályázatot hirdetett a magyar önkormányzatok részére, amelynek keretében elektromos töltőállomások létesítésére lehet még most is pénzt nyerni. Ennek köszönhetően az NGM számításai szerint ideális esetben akár 500 elektromos töltőállomás is létesülhet Magyarországon, amely a kiírásban szereplő, töltőoszloponkénti két csatlakozási lehetőséggel számolva, akár 1000 töltőpontot is eredményezhet. A támogatásnak köszönhetően egyébként már tudni lehet, hogy Budapesten biztosan 250 töltőoszlop létesül, vagyis 500 új helyen lehet majd elektromos autót tölteni a fővárosban.


Az elmúlt hónapok legnagyobb dobása pedig kétség kívül az volt, hogy Varga Mihály szeptember 21-én bejelentette, a kormány pénzzel fogja támogatni a tisztán elektromos járművek vásárlását. A meghirdetett pályázat keretében idén 2, jövőre pedig 3 milliárd forintot adnak majd elektromos személyautók és kisteherautók megvásárlásához. A vissza nem térítendő támogatás mértéke a vásárlás időpontjában érvényes bruttó eladási ár 21 százaléka, de legfeljebb 1,5 millió forint lehet.

Nagy előrelépést jelenthet az is, hogy jövőre már üzleti alapja lehet a töltőinfrastruktúra fejlesztésének Magyarországon annak köszönhetően, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumnál már dolgoznak az elektromos autók által vételezhető áram árszabályozásán. Ez pedig azért fontos, mert abban a pillanatban, hogy megszületnek a tarifák, a kereskedők pénzt kérhetnek a töltésekért, vagyis nem kell ingyen adniuk a szolgáltatásukat, ez pedig már kellő motivációt, üzleti alapot teremthet arra, hogy érdemben fejlesszék a töltőinfrastruktúrát. Várhatóan egyébként 2017 végéig lehet még ingyen tölteni az elektromos autókat, eddig tarthat majd a jelenlegi szabályozás átalakítása.


A hazai elektromobilitás szempontjából fontos momentum volt az is, hogy november 22-én a GreenGo Car Europe Kft. elindította Magyarország első elektromosautó-megosztó szolgáltatását, amelynek keretében 45 darab tisztán elektromos meghajtású Volkswagen e-up!-ot állítottak forgalomba. Azok, akik befizetik a 4 900 forintos regisztrációs díjat, 1 000 forint havidíj ellenében igénybe vehetik a percalapú szolgáltatást. Ennek pedig azért van nagy jelentősége, mert szélesebb tömegek próbálhatják ki az elektromos autózást, illetve szerezhetnek élményeket azzal kapcsolatban. Mindez pedig hozzá járulhat az új technológia gyorsabb elfogadásához.

Sora jelentették be az elektromobilitáshoz kapcsolódó beruházásokat is

Mindezekkel párhuzamosan felpörögtek az elektromobilitáshoz és az azzal egyre szorosabban összeforró önvezető autózáshoz kapcsolódó beruházások, illetve több olyan bejelentés is történt, amelyek alapján bízhatunk abban, hogy Magyarország a kiváltságosok között lehet az elektromos járműgyártás és a kapcsolódó alkatrészek gyártása területén:

A hazai operáció erős szereplésének, illetve az állami infrastruktúrafejlesztésnek és egyéb támogatásoknak köszönhetően a Daimler AG menedzsmentje úgy döntött, hogy 2020-ig összesen 500 milliárd forintos beruházást hajtanak végre Magyarországon. Ennek keretében egy új gyárat is felépít majd a Mercedes, amelynek munkálatai 2018-ban kezdődhetnek meg. Ebben az üzemben a tervek szerint az évtized végén indulhat meg termelés, az első-és hátsókerék meghajtású személygépkocsik, valamint alternatív meghajtású modellek gyártása.

Ez alapján pedig arra számíthatunk, hogy a Mercedes akár tisztán elektromos autók gyártását is végezheti az évtized végétől Magyarországon.

A hazai járműipar jövője szempontjából az egyik legfontosabb bejelentés az volt, amelyet Hubert Waltl, a járműipari konszern igazgatótanácsának gyártásért és logisztikáért felelős tagja tett néhány héttel ezelőtt

Győrben készülnek majd az Audi elektromos autóinak erőforrásai.

Azzal kapcsolatban pedig, hogy erre mikor kerülhet sor, Peter Kössler, az Audi Hungaria Motor Kft. ügyvezetésének elnöke tett utalást

2018-2019 fordulójára tervezi az Audi az elektromos autók sorozatgyártásának kezdetét, s ezzel párhuzamosan indul meg az elektromos motorok előállítása a magyarországi üzemben.

Az ingolstadti eseményen a két vezető több olyan utalást is tett ráadásul, amelyek alapján arra számíthatunk, hogy Győr fontos bázis lesz az elektromos autózás szempontjából a jövőben:

  • Waltl szerint adottak a feltételek ahhoz, hogy a jövőben elektromos járművek is készülhessenek az üzemben.
  • Kössler pedig arról beszélt, hogy Győr fontos szerepet játszik a konszern életében annak kapcsán is, hogy itt készültek már az elektromotorok prototípusai is.

Mindezeket figyelembe véve pedig jó esély van arra, hogy a jövőben ne csak elektromotorok, hanem elektromos autók is készüljenek Győrben, illetve a nagyobb hozzáadott értéket biztosító kutatás és fejlesztés is nálunk történjen.

Az autógyártók beruházásain túl, sorra jelentették be idén azokat a beruházásokat, amelyek az elektromos autózáshoz, illetve az azzal lassan összeforró automatizált vezetéshez kapcsolódtak:


  • Kiderült, hogy a Samsung SDI hamarosan az európai piacra szánt elektromos autók akkumulátorainak gyártásába kezd Gödön, a százmilliárd forintos beruházás keretében pedig 600 új munkahely jön létre.
  • Október elején elsőként számoltunk be arról, hogy a kínai BYD 6,2 milliárd forintos beruházással hozza létre európai elektromos buszgyárát Komáromban. A termelés várhatóan már a jövő év elején beindul és az első időszakban évi 200 buszt fognak gyártani. A beruházással két fordulóban összesen 300 új munkahelyet teremt a világ elektromos buszpiacának első számú vállalata. Ugyanakkor azt fontos hangsúlyozni, hogy a komáromi üzemben csak összeszerelés folyhat majd, a magasabb hozzáadott értéket jelentő kutatás és fejlesztést nem nálunk végzik.
  • Ellenben a ThyssenKrupp a budapesti kutatás-fejlesztési központjában alakítja ki az önvezető autók kormányszerkezeteinek kifejlesztését célzó tevékenységének globális központját hamarosan.


De nem csak a nemzetközi vállalatok jelentettek be érdemi beruházásokat az elektromobilitás és az önvezető autózás területén. Orbán Viktor május 19-én beszélt először arról, hogy járműipari tesztpályát hoz létre a kormány Zalaegerszegen. A közel 40 milliárdos beruházás kivitelezése két ütemben valósul meg: 2017-ig megépül három hagyományos járműdinamikai tesztelem, létrejönnek az autonóm járművek tesztelésére alkalmas specifikus részek, a kiszolgáló épületek és a kapcsolódó belső infrastruktúra. 2018 és 2020 között pedig a nagysebességű oválpálya készül el, emellett tovább fejlesztik a járműdinamikai tesztelemeket, valamint újabb kiszolgáló épületek épülnek majd.

Az NGM elemzései szerint egyébként a tesztpálya-beruházás az elkövetkező két évben 0,1 százalékkal emelheti a magyar gazdaság növekedését, vagyis a hazai GDP-t.

A tovagyűrűző hatásként megvalósuló új járműipari beruházások pedig 100 milliárd forintonként további akár 0,3 százalékpontos többletbővülést is eredményezhetnek.

Mindezek után hol tartunk most?

A részben vagy teljesen elektromos autók eladása dinamikusan bővült - az alacsony bázisnak köszönhetően - idén, így 2016 decemberében már 1 524 darab zöld rendszámmal szerelt jármű futott a magyar utakon, vagyis számuk ötszöröződött 2015 végéhez képest. Ráadásul a támogatásoknak köszönhetően érdemi növekedésre számíthatunk jövőre is az eladások területén. A 2016-ra és 2017-re beígért 5 milliárd forinttal - a járművenként adható maximális 1,5 millió forinttal számolva - összesen 3 333 elektromos autó megvételéhez adna pénzt az állam. A legfrissebb novemberi statisztikák szerint 115 elektromos autóra adtak be pályázatot, az importőrök jelzései alapján pedig kétszámjegyű növekedés volt a novemberi elektromos autó megrendelésekben. A decemberi számok ugyan még nem ismertek, de arra számíthatunk, hogy a pénzbeli ösztönzés közvetlen hatása jövőre már érdemben növelheti az elektromos autók értékesítését és így a hazai penetrációt.



A nyilvánosan elérhető töltők száma viszont sokkal lassabb ütemben bővült 2016-ban, gyorstöltőből 163 darab, míg villámtöltőből csupán 40 darab került telepítésre. Bizakodásra adhat okot viszont az, hogy állami támogatásból Budapesten már biztosan 500 töltőhelyet létesítenek, illetve több vidéki város is nyújtott be pályázatot, így országosan fejlődhet a töltőinfrastruktúra. Az ország átjárhatóságát biztosító villámtöltők telepítése viszont még mindig várat magára. Ezen a területen érdemi javulást valószínűleg csak azt követően láthatunk majd, hogyha sikerül megteremteni az üzleti alapját a töltőinfrastruktúra fejlesztésének.
324 körül a forint, kicsit erősödik a líra is
Ennyi műhold kering egyszerre a Föld körül - Itt az országok szerinti lista
2023. június 7.
Portfolio Property X 2023
2023. június 8.
Portfolio Balaton Business Forum 2023
2023. június 1.
Financial IT 2023
2023. június 6.
BUDAPEST - Pörgessük fel együtt a hazai KKV szektort!
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Szenior ügyfélkapcsolati koordinátor

Szenior ügyfélkapcsolati koordinátor

Sales manager

Sales manager
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Ez is érdekelhet
Eséssel zárt a magyar tőzsde