Nehéz évek jönnek a kkv-kra: így válhatnak ellenállóbbá a magyar cégek

A digitális alkalmazások használata ma már mindennapos, a kkv-szektorban mégis mintha megrekedt volna a fejlődés annak ellenére, hogy ma már egy számla kiállításához is elengedhetetlen a technológia. Mennyire versenyképesek a magyar kkv-k ezen a területen?

Vinnai Balázs: A digitális fordulat a kkv-szektorban továbbra is várat magára Magyarországon, aminek egyik oka, hogy korábban az emberi erőforrás sok esetben alacsony költsége versenyképessé tudta tenni a szektort. Azonban minél inkább nő a digitalizáció mértéke a világban, annál magasabb az automatizáció útján elérhető költségelőny, illetve mivel az emberi erőforrás költsége is nő, a mérleg még inkább a digitalizált vállalatok javára billen el.

Ebben – például az előbb említett ok miatt – nem annyira állnak jól a magyar vállalkozások, elég csak rápillantani az uniós országok digitális teljesítményét mérő DESI-indexre, amelyen Magyarország a 27 uniós tagállamból a 22. helyen áll. A magyar vállalatok mindössze 7 százaléka használ valamilyen big data szolgáltatást, amíg az EU-ban ez a szám 14 százalék. Ugyancsak árulkodó a felhőszolgáltatások használata, amelyet idehaza a cégek 21 százaléka vesz igénybe, szemben az uniós 34 százalékkal. A mesterséges intelligenciát az unióban is még csak a cégek 9-10 százaléka használja, idehaza mindössze 3, de ebben nagy változást hozhat az idei év.

Egyértelmű, hogy digitális fordulat szükséges a kkv szektorban, amit kulcsfontosságú lenne mielőbb elérni, ugyanis a kkv-k adják a magyar ipar gerincét. Hogy milyen a szektor versenyképessége, az hatással van az ország GDP termelőképességére is.

Szluha Dénes: Az általános megközelítésen túl azt is elmondhatjuk, hogy két részre tagoltság jellemzi a piaci szereplőket: a nagyvállalatoknál, valamint a kkv-k egy kisebb szegmensénél aktívan használják a digitális technológiákat, míg a kisvállalatoknál nagyobb a lemaradás annak ellenére, hogy számos területen a szabályozás már rákényszeríti őket ezek használatára. Arra a szemléletváltásra volna szükség, hogy a cégek a folyamatok end to end digitalizációjára törekedjenek, amihez ráadásul sok esetben mind az alapinfrastruktúra, mind a szoftverfelkészültség tekintetében megvannak az adottságaik: szinte mindenhol elérhető a szélessávú internet, a 4G lefedettségre nem lehet panasz, az állami szervekkel való digitális kapcsolattartás is biztosított. Ezeknek a feltételeknek a megléte magával kéne hogy húzza a kkv-k digitalizációs fejlettségét. Ez azonban egyelőre csak részlegesen valósul meg, a piaci szereplők kisebb csoportjára jellemző. Pedig a digitális megoldások támogatják azt a reziliens működést, amit a jelenlegi, kihívásokkal teli piaci környezet megkíván, tehát merőben jobb költséggazdálkodást lehetne elérni az alkalmazásukkal.

Hol van az az áttörési pont, amikor a kisvállalkozások tömegesen elkezdik használni ezeket a már elérhető lehetőségeket, mire lenne ehhez szükség, mekkora szerepe van ebben a szabályozónak, az állami szerepvállalásnak?

Sz. D.: Egy nagyvállaltnál jellemzően 20-30 éve használnak már valamilyen vállalatirányítási rendszert, az alkalmazottaknak természetes, hogy szoftvermodulok vannak, ezek hogyan kommunikálnak egymással. Ez egy készség, ami a kisvállalkozásoknál biztosan fejlesztendő. Itt lép be az állam, amely szerepe szerint közvetlen módon a szabályozó környezet alakításával, vagy edukációs programok indításával, vagy különböző iparági stratégiák keretében olyan nagyvállalatok piacra lépésének segítésével tudja elősegíteni az átállást, amelyek a helyi beszállítóitól is megkövetelik, hogy integrálódjanak saját digitális rendszereikbe. 

Nyilván elengedhetetlen a digitális kezdeményezések ösztönzése, olyan programok elindítása, amelyek például az ipari termelés területén zajló technológiai forradalomba (digitalizált termelési láncok, robotika, automatizáció, az ember és a gépek együttműködésére épülő „kiber-fizikai rendszerek”) kapcsolják be a vállalkozásokat, teret nyitva a versenyképességük javításához.

V. B.: Fontos, hogy ez a szerepvállalás nem csak az államot terheli, kell, hogy legyen egy ipari – társadalmi konszenzus is, ami a fejlődést elő tudja mozdítani. A Covid például segített a társadalmi megítélés előmozdításán, az ipari oldalról pedig a beszállítói láncokon keresztül van nyomás a vállalkozásokon: a megrendelők megkövetelik a riportálási rendszerek alkalmazását, megnézik, hogy a minőségellenőrzési benchmarkok milyen szinten vannak digitális alapokra helyezve, hogyan tudnak a beszállítók beilleszkedni az e-kereskedelmi ökoszisztémákba. Ezek azok a területek, ahol a magyar kkv-k versenyhátránya kiütközik. De vannak olyan uniós és hazai támogatású programok is – amiben az IVSZ is részt vesz –, amelyeknek pont az a feladata, hogy a kkv-kat képzésekkel, tanácsadással támogassa a felzárkózásban.

A jelenlegi gazdasági környezet mennyire lehet ösztönző, rászoríthatja-e a vállalkozásokat olyan automatizációs, robotizációs fejlesztésekre, amelyek célja a hatékonyságnövelés?

V. B.: A gazdasági fejlődési dinamika visszaesésének egyik borítékolható hatása a hatékonyság felértékelődése. Ma hatékonyságról leginkább a robotizáció, az automatizáció, a digitalizáció mentén beszélhetünk, akkor tud egy vállalat hatékonyan működni, ha ezeket jól alkalmazza. Ezt fokozza, hogy az elmúlt időszakban néhol kisebb, néhol nagyobb munkaerőhiány tapasztalható, ami tovább növeli az emberi erőforrás költségét. Erre a cégeknek készülniük kell, és növelni a digitális képességekkel elérhető hatékonyságot, ma ez a bővülésnek az alapja.

Mire lehet számítani a leginnovatívabb szegmensben, a startup cégeknél, mennyire kell forráshiányos időszakra készülni, mennyire fékezheti be a szektort a források esetleges beszűkülése?

Sz. D.: A technológiai fejlődés sajátja, hogy bár hosszú távon stabilan emelkedő tendenciát mutat, vannak szakaszai, amikor a gyors növekedést egy túlértékelés, majd a visszaesést egy alulértékelés követ. Jelenleg egy 10 éves növekedési szakasz utáni kijózanodásnak, racionalizálásnak vagyunk tanúi.

De 2-3 év múlva ismét egy növekedési ciklus jön majd, mert az a trend, hogy a vállalati innováció nem a nagyvállalatoktól indul, hanem kis alternatív műhelyekben, amelyeket a validáció után a nagyok felvásárolnak, nem változik.

Állami szereplőként, amikor a magánbefektetők inkább a féken tartják a lábukat, kiemelt feladatunk finanszírozni a szektort, amelynek szerepe és jelentősége továbbra sem csökkent, csak éppen az értékelésében történik korrekció.

V. B.: Nem a mostani piaci korrekció az első, amit megélünk, a 20 évvel ezelőtti dotcom-lufi egy hasonló helyzet volt. Amara törvényének nevezik azt a jelenséget, miszerint hajlamosak vagyunk rövid távon túlbecsülni egy új technológia hatását, hosszú távon viszont alábecsüljük azt. Egy korabeli újságcikkben említik meg, hogy nyilvánvaló, hogy kidurrant az internet-lufi, hiszen a cégek már olyan hihetetlen túlzásokat fogalmaztak meg magukról, mint például az Amazon, amely a világ legnagyobb retail-kereskedőjeként vizionálta magát. Nyilvánvalóan 2001-re nem lett az, de 2023-ban ez már nem kérdés. A technológiai forradalomnak az az útja, hogy az értékelésekben vannak torzulások, túlzások és korrekciók, de ettől még a trend nem változik, a technológia fejlődés nem fog megállni, aminek elengedhetetlen szereplői azok a változásokra érzékeny startupok, amelyek ezt a folyamatot generálják.

Sz. D.: Éppen ezért tartjuk küldetésünknek, hogy a jelen gazdasági környezetben is megkeressük azokat a technológiákat, ahol elmaradás, piaci rés van, és ezekre megpróbáljunk megoldást kínálni. Ezt a célt szolgálja a most indított digiTECH startup programunk is. Olyan innovatív, digitalizációra fókuszáló startupok jelentkezését várjuk, akik az ipar 4.0, a big data, az IoT, a robotika vagy éppen a mesterséges intelligencia területét érintő megoldásaikkal hozzásegíthetik a magyar kkv-kat hatékonyságuk, így Magyarországot versenyképessége növeléséhez. A programra ötlettel rendelkezőket, de már működő vállalkozásokat is egyaránt várunk, ugyanis a fejlettségi szinthez igazodó forrásbevonásban részesülhetnek a program végén, 15 millió forinttól akár 1 milliárd forintig. A lényeg, hogy olyan átütő megoldással álljanak elő, amit a Hiventures érdemesnek tart a finanszírozásra. A programban részt vevő tapasztalt mentorok, így Szekeres Viktor, a Gloster, Léder Tamás, a Revolut Hungary vezetője, továbbá interjúpartnerem, Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke, pedig segítenek a pitch tökéletesítésében is, amit az IVSZ SMART konferencián adhatnak elő a legjobb csapatok április 26-án.

A cikk megjelenését a Hiventures támogatta.