Lóga Máté a konferencia nyitóelőadásában gazdaságpolitikai szempontból elemezte a fenntarthatósági átmenet kérdését. Első körben a globális folyamatokról beszélt: a világban a fenntarthatóság fő témává vált. Az erőközpontok a világban versenyeznek azért, hogy a zöld átmenet vezetői lehessenek, az EU vezető szerepre törekszik a zöld technológiák terén, 2050-ig klímasemleges kontinens lenne.
A zöld átmenet a gazdaság valamennyi szegmensét érinti, Európában számos iparág nem volt képes jelentős dekarbonizációt elérni, pl. az agrárszekor és az építőipar.
Az orosz ukrán háború kihatott a zöld kötvények piacára is, amelyek kibocsátási volumene visszaesett, 1-1,5 év kimaradt a fejlődésben.
Három kérdést (zöld infláció, versenyképesség, finanszírozás) említett meg, ahol megoldásokat kell eszközölni.
Konszenzus van abban, hogy a zöld átmenet inflációs hatással bír a makrogazdaságban.
Számos elemzés szólt arról, hogy a zöld átállásnak milyen inflációs hatásai vannak, így a dekarbonizációt minél gyorsabban kell végrehajtani, hogy a káros hatások minimalizálhatók legyenek - jegyezte meg.
- Az infláció egyik oka, hogy jelentős beruházási igénnyel jár a zöld átállás.
- Az új, alacsony karbonintenzitású zöld technológia tőkeigénye rendkívül jelentős.
- További inflációs hatásként emelte ki, hogy a ritka és drága nyersanyagok iránti szükséglet is jelentős.
- Emellett a dekarbonizáció érdekében történt állami intézkedések, szabályozások (pl. karbonadók, emissziós kvótarendszer) is inflációemelő hatásúak.
Ami a versenyképességet illeti, a 2022-ben elszabaduló energiaárak extrém helyzetet okozott - emelte ki. Az árak normalizálódtak azóta, azonban érdemiek a piaci kockázatok.
A magas energiaárak miatt Európának újra kellett gondolni a versenyképességi stratégiát.
Magyarország célja az autóiparban, hogy a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolóelem legyen. Már itt van az Audi, a Mercedes és a BMW, de jelentős tőkebeáramlás zajlik Kínából, ezt az értékláncot szeretnénk összekapcsolni - hangsúlyozta.
A zöld átmenet finanszírozási igényéről szólva elmondta: az átmenet 100-300 billió dollár közötti összeget emészthet fel 2050-ig a Barclays becslése szerint.
Törekvés szerte a világban a jegybankok részéről, hogy fenntarthatósági mandátumot szerezzenek maguknak, a fenntarthatóság finanszírozása terén zászlóvivőivé szeretnének válni.
Az MNB Európa első jegybankjaként 2021 óta explicit zöld mandátummal rendelkezik. Ez a Zöld Otthon Programban és a Növekedési Kötvényprogram is kimutatható volt.
Ezen jegybanki programokról szólva elmondta: nagyon lényeges és fontos dolog, hogy ezen programok hatását folyamatosan értékeljük.
A megfelelő időpontban, amikor lehetőség nyílik rá, és a piacok elfogadóan tudnak erre reagálni, akkor ezeket a programokat újra kell gondolni, a lehető legjobb részeit meg kell tartani, és nyilván, hogyha lehetőség nyílik rá, akkor folytatni szükséges
- jegyezte meg az államtitkár.
"A magyar kormány is számos lényeges programmal járult hozzá 2022 után a zöld átmenet finanszírozásához, a Baross Gábor Hitelprogramban jelentős mennyiségű beruházási hitelnél érvényesülnek a zöld szempontok is. A Széchenyi Kártya Programban pedig jelentős a kamatkülönbség a zöld célok javára" - emelte ki előadása zárásaként az államtitkár.
Címlapkép forrása: Stiller Ákos / Portfolio
