Külföldön terjeszkedik a magyar fintech sikersztori, vadásznak a célpontokra

Turzó Ádám Pál

2024. szeptember 18. 07:00

Itt állítsd be, hogy a Portfolio az elsők között legyen a Google híreiben

A Barion egyike azon hazai alapítású és ma is többségi magyar tulajdonban lévő fintech vállalatoknak, amely képes volt egy vállalati spinoffból saját lábra állni, tőkét gyűjteni és sikeresen felskálázódni. Adatvezérelt fizetési megoldásokat fejlesztenek, ma már stabilan nyereségesek és felvásárlási célpontokat keresnek. 15 országban vannak jelen, mintegy 18 ezer kereskedőt szolgálnak ki és évente 3-4 millióan fizetnek a rendszerükkel. Kiss Sándorral, a Barion alapítójával a terveikről, a hazai fintech ökoszisztéma kilátásairól és a digitális fizetésekről is beszélgettünk.

Magyar fintech saját lábon

A hazai fintech cégek palettáján üde színfolt a Barion, amely azon kevés cégek egyike, mely egy ötletből kiindulva sikerrel építette majd skálázta fel a szolgáltatását, külföldre ment és már felvásárlási célpontokat is keres.

A társaság vállalati spinoffból indult el 10 évvel ezelőtt, kezdetben angyalbefektetőktől szerzett tőkét, majd két nagyobb forrásbevonási körben is részt vett. 2017-ben közel kétmilliárd forintot szereztek, majd 2020-ban is egy „jelentős” befektetésről adtak hírt. A társaság nagyjából fele az alapítóké ma is, jelentős a munkavállalói részesedés és az angyalbefektetők is rendelkeznek tulajdonnal benne, míg a külföldi befektetők a cég tulajdonjogának 30 százaléka felett rendelkeznek.

A 2023-as évet 2,4 milliárd forintos árbevétellel zárta a cég, idén pedig 2,8-3 milliárd forint közötti árbevétellel számolnak. A Barion az elmúlt években is gyorsan növekedett, és további terjeszkedést terveznek:

Jelenleg nyereségesek vagyunk, és az elért profitból szeretnénk felvásárlásokon keresztül is növekedni. Vannak célpontjaink, a napokban adtunk ajánlatot egy cégnek. Most van rá lehetőségünk, ezért szeretnénk egy még nagyobb sztorit felépíteni

– mondja lapunknak a Barion alapító-vezérigazgatója, Kiss Sándor. Nem zárják ki, hogy egyszer akár a BÉT-en is megjelenjenek, de egyelőre nincs ilyen tervük.

STA_3034 — Kiss Sándor Fotó: Stiller Ákos

Bár a pénzforgalom a fő tevékenységük, nem csupán fizetési szolgáltatásokat nyújtanak, hanem segítenek a kereskedőknek a vásárlói célcsoportok elérésében, lojalitásprogramok szervezésében, méghozzá „adatvezérelt” módon. Az üzleti modell fontos eleme, hogy adatokért cserébe olcsóbban adják a kereskedőknek a fizetések elfogadását: „ha veszi a bolt a fáradtságot, és az általunk kérteket lefejleszti az oldalára, amiből mi adatot tudunk kinyerni, akkor alacsonyabb díjakat kap” – magyarázza Kiss Sándor.

Az embereket nem az zavarja, hogy hirdetéseket látnak, hanem az, hogy túl sok és irreleváns hirdetést látnak

– mondja az alapító.

"Ha te szereted az alternatív rockzenét, és látsz egy hirdetést, hogy valahol fel fog lépni a kedvenc együttesed, az nem zavar. De ha például fűnyírót akarnak neked eladni, miközben egy belvárosi lakásban laksz, az zavarni fog. Azt próbáljuk megoldani, hogy a vásárlók csak számukra érdekes hirdetéseket lássanak, tehát jobb szegmentációt végezzünk”.

Az adatok elemzéséhez neurális hálót, diszkriminatív mesterséges intelligenciát is használnak. Korábban a Mastercard - egyik hirdető partnerük - Barionos adatokkal és Google adatokkal több tesztet is elvégzett, és volt, ahol kétszer több kattintást értek el egy hirdetés-megjelenésre vetítve. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ugyanazzal a hirdetéssel kétszer több érdeklődőt értek el a Barion által meghatározott célcsoportban, mint a keresőóriás célzásában.

Mi lesz veletek, magyar fintechek?

Az MNB nyáron publikált Fintech és digitalizációs jelentése szerint hat év alatt megduplázódott a Magyarországon tevékenykedő fintech cégek száma. Tavaly már több mint 200 hazai bejegyzésű fintech cég működött itthon, többségük azonban egyelőre nem tudott nagyra nőni: 80 százalékuk mikro -és kisvállalkozás volt. A Barion példája azon kivételek közé tartozik, akiknek sikerült mostanra közepes méretű nemzetközi vállalattá fejlődni, és innen is tovább szeretnének lépni.

Kiss Sándor szerint a magyar fintech szektor fejlődését több tényező is hátráltatja, egyrészt úgy véli, Magyarország még mindig erősen készpénzorientált a gazdaság. Ez a digitális fizetések terjedését hátráltatja.

Másrészt kulturális probléma, hogy sokan azt hiszik, ilyen rendszereket nem lehet itthon összerakni és külföldre vinni.

"Illetve a szabályozói környezet is kihívást jelent a cégeknek. A magyar pénzmosás elleni szabályozás iszonyatosan bonyolult, nagyon sok adatot kell bekérni, ami megnehezíti a külföldi terjeszkedést is” – vélte. Igaz, a hazai jogszabályokat nemrégiben igazították hozzá az uniós szabályokhoz. Egyelőre elemzik a változásokat, és reménykednek benne, hogy pozitív irányban változott a helyzet.

Nemrégiben indult el a Binx, egy másik e-pénz kibocsátó fintech cég Magyarországon, amelyről mi is beszámoltunk. Kiss Sándor szerint azonban a két vállalkozás más pályán játszik: a Binx elsősorban céges számlavezetési szolgáltatást nyújt, míg a Barion a kereskedők pénzforgalmát és hirdetéseit segíti. A társaság a jövőben az ügyfelei teljes üzleti működésének támogatására koncentrál majd a fizetési szolgáltatások mellett. "Szeretnénk segíteni nekik az üzleti folyamatok automatizálásban, az ügyfélszerzésben, a növekedésben is - vázolta a terveket.