Vadonatúj részletet tudtunk meg az ingyenmilliókról

Erre jár az 5 millió

Rengeteg kérdést kapunk olvasóinktól nemcsak a családok otthonteremtési támogatás kibővítésével, hanem az új adó-visszatérítési támogatás részleteivel kapcsolatban is. Az érdeklődő levelek alapján ugyanis nemcsak a 10+10 millió forintos lehetőség, de az 5 millió forintos áfa-visszatérítés is megmozgatta az új otthonban gondolkodók fantáziáját.

Az új ingatlanok építésekor maximum 5 millió forintig igénybe vehető, január elsején életbe lépett adó-visszatérítési támogatásról szóló rendelet legtöbb kérdést generáló részlete a következő:

Adó-visszatérítési támogatás esetén az igénylő építő vagy építtető a kérelem benyújtásakor teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy nem kötött vagy az építési munkák befejezéséig nem köt olyan kivitelezési szerződést, amely alapján a vállalkozó az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre alkalmas lakás vagy lakóépület felépítésére és igénylő részére történő átadására köteles.

Ezeket a mondatokat harmadszorra is elolvasva csak vakargathatjuk a fejünket. Megkérdeztük ezért az illetékes Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy pontosítsák számunkra és az építkezésben érdekelt magánszemélyek számára a fenti mondatokat. Az NGM válaszában kifejtette:

Abban az esetben, ha a lakás felépítésére az építtető magánszemély olyan kivitelezőnek ad megbízást, aki a felépítendő lakóingatlan használatbavételre és ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas állapotban való átadását vállalja a megrendelő részére, az az áfa-törvény értelmében ingatlanértékesítésnek minősül, így arra a kedvezményes adókulcs alkalmazandó, adó-visszatérítési támogatás nem igényelhető.

Vagyis a gyakorlatban ez a következőképp néz ki: ha az építkező magánszemély fogad egy generál kivitelezőt és az kulcsrakészen elkészíti a kívánt ingatlant, akkor a magánszemély az 5%-os alacsonyabb áfakulcsban részesülhet az előnyös kormányzati döntésből, míg

aki magánépítkezőként saját maga bízza meg a különböző szakembereket, veszi igénybe a különböző szolgáltatásokat (kőműves, ács, festő, stb.) és maga szerzi be a szükséges anyagokat, az a rendelet szerint jogosult legfeljebb 5 millió forintos áfa-visszatérítésre.

A jogalkotó célja ezzel az volt, hogy minden, új otthonra vágyó család (lehetőleg) részesüljön az alacsonyabb áfa előnyeiből, van aki közvetlenül az alacsonyabb áfakulcson keresztül, mások pedig az áfa-visszatérítés igénybevételén keresztül.

Részletekben az erő Az adó-visszatérítési támogatás saját célra építkező természetes személyeknek kíván támogatást nyújtani a következő feltételekkel:

• A támogatás mértéke a számlák áfatartalma, maximum 5 millió forint.
• Ezeket a számlákat az építési telek vásárlással, az építőanyag-beszerzésekkel, illetve az építőipari szolgáltatásokkal kapcsolatban lehet benyújtani.
• Első lépésként az igénylőnek költségvetést kell benyújtania az építkezésről.
• Az igénylőnek a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő költségek 70%-áról a saját nevére kiállított számlával kell rendelkeznie.
• A már folyamatban lévő építkezésekre is lehet alkalmazni az adó-visszatérítési támogatást.

Nem mindegy, mi van a szerződésben

Vegyük a bonyolultabb esetet, vagyis azt, amikor a magánszemély generál kivitelezőtől rendeli meg a szolgáltatásokat és tőle veszi át gyakorlatilag kulcsrakészen az új ingatlant. A rendelet értelmezése szerint ebben az esetben adó-visszatérítési támogatásra nem jogosult, hiszen elméletben a vásárló az alacsonyabb áfakulcson (az eddigi 27% helyett 5%-on) jut hozzá a lakáshoz/házhoz.

Nem mindegy azonban, hogy a megbízó miben állapodott meg a generál kivitelezőjével, vagyis mi szerepel konkrétan a szerződésben: nettó vagy bruttó módon.

Ha a felek nettó+áfa módon történő elszámolásban állapodtak meg és az ügylet 2016. január elseje után teljesül, akkor már az új adókulcsnak és adóösszegnek kell a számlán szerepelnie. Vagyis az ilyen esetekben egyértelműen a vevő élvezheti az alacsonyabb áfakulcsból fakadó előnyt.

Ha viszont bruttó megállapodás jött létre az építtető és a kivitelező között, akkor a szerződés értelmében a fizetendő összegnek tartalmaznia kell az adómértéket is. Ha pedig ez a megállapodás már létrejött, akkor feltehetőleg az összegeket még 27%-os áfakulccsal kalkulálták a felek. Ebben az esetben a vásárló kifizeti a bruttó összeget (vagyis a nettó összeg 1,27-szeresét) és közben a kivitelezőnek a bruttó összeg a 4,76%-át kell befizetnie áfaként, így ebben az esetben a kivitelező élvezheti az alacsonyabb áfakulcs előnyeit.

Sztankó Dániel, az RSM DTM Hungary pénzügyi képviseleti csoportvezetője szerint azonban ez változhat, ha a felek közös megegyezéssel módosítják a szerződést és utólag a bruttó vételárat megváltoztatják, hogy az 5%-os áfakulcsnak megfelelő adómérték szerepeljen benne. Később arra is rámutat az adószakértő, hogy a feleknek megvan a szerződéses szabadságuk megállapodni egymással úgy, ahogyan ezt jónak látják. A már meglévő szerződések értelmezése viszont már nem adójogi, hanem polgári jogi kérdés - emelte ki.

A szakértő magyarázatában egy érdekes esetet is említ. Felmerül a kérdés ugyanis, hogy mi történik abban az esetben, ha a felek például 100 Ft + 27% áfa összegben állapodtak meg. Ennek kapcsán kiemeli:

Az áfa-törvény nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy az áfa-mérték változásából fakadó előnyt kit illet meg, az eladót vagy a vevőt, így ez a kérdés a felekre és megállapodásukra, együttműködésükre van bízva.

Azt is hozzáteszi azonban: az is biztos, hogy a 2016. évre eső teljesítési időpontban áfa címén 27 %-ot nem lehet elkérni.

• Címkék:
• adó,
• csok,
• makrogazdaság,
• lakásáfa,
• áfacsökkentés,
• csiki gergely,
• áfa,
• építésügy,
• adóvisszatérítés