Végeredmény: így tüntette el Orbán és Matolcsy a devizahiteleket

Pörög a lakáshitelezés

Ahogy arról pénteken már megemlékeztünk, a mintegy 50 milliárd forintra rúgó hitelkiváltásokkal együtt 597 milliárd forintnyi új hitelt vett fel a magyar lakosság 2015-ben. Ez nagyjából harmadával több, mint egy évvel korábban, ugyanakkor még mindig csak a negyede a 2008-as csúcsnak.

A lakossági hitelpiac legdinamikusabb szegmense továbbra is a lakáshitelezés, amely 51%-kal nagyobb hitelkihelyezést mutatott fel tavaly, mint tavalyelőtt, ugyanis 362 milliárd forintnyi lakáshitel talált gazdára.

A lakossági hitelezésnek a január 1-je óta új feltételek mellett elérhető, akár 10 milliós támogatást jelentő CSOK adhat további lendületet, a statisztikák alapján azonban egyelőre messze járunk attól, hogy a devizahitelezés alább látható hőskorszakához (2005-2008) hasonló boomtól tartsunk.

A fogyasztási hitelek piacán szerényebb növekedést látunk. Míg a lakáshitelek új összege 51%-kal nőtt tavaly, az alacsony bázisról induló szabad felhasználású jelzáloghitelek 47%-kal, a személyi hitelek 10%-kal, az autóhitelek 15%-kal, az áruvásárlási és egyéb hitelek pedig 6%-kal bővültek.

Tényleg eltűntek a devizahitelek

Hangsúlyozzuk, hogy a fentiek csak flow (egy időszak új kihelyezését mutató) adatok. Ezek hiába mutattak növekedést, nem voltak képesek ellensúlyozni 2015-ben sem a normál hiteltörlesztések összegét, és természetesen a deviza- és forinthiteles elszámolások hatását sem. A lakosság banki hiteltartozása így 2015-ben összesen 13%-kal csökkent. A 5885 milliárd forintos év végi adat 2007 óta nem látott alacsony adósságszintet jelent.

Mivel decemberben a fedezetlen (főleg autó- és személyi) hitelek forintosítása is lezárult, ma már lényegében csak annak van devizahitel-tartozása, aki ragaszkodott hozzá. A több mint tíz évig tartó devizahiteles korszak véget ért azzal, hogy a devizahitelek aránya a lakosság tartozásán belül mára 0,9%-ra csökkent.

Megállt a kamatcsökkenés

A bankok közötti árverseny nem éleződött tovább a lakáshitelezésben. A lakáskölcsönök átlagos THM értéke például kissé magasabb is volt (5,8%) decemberben, mint júliusban. A személyi hitelek viszont tovább olcsóbbodtak, így most már csak 18,3%-ot kóstálnak.

A kamatok nagyjából stagnáltak a betéti oldalon és a vállalati üzletágban.

Jól állnak a betétek

A magyar lakosság betétállománya decemberben egy éve nem látott összeggel nőtt tranzakciós alapon, hiszen a forintbetéteknél 158,8, az euróbetéteknél pedig 21,9 milliárdos pozitívumot hozott az év utolsó hónapja. Ez az emelkedés decemberben szokásosnak mondható.

A lakosság betétállománya 2015 egészében 2,3%-kal 7051 milliárd forintra emelkedett.

Mélyben a hitel-, csúcson a betétállomány a vállalatoknál

Az új kondíciók életbe lépése előtt felpörgött a Növekedési Hitelprogram decemberben, vélhetően ennek is köszönhető, hogy 2015 második legjobb új szerződéses összegét hozta a vállalati hitelezésben december hónap.

A nettó tranzakciós adatok azonban rég látott (247 milliárd forintos) negatívumot mutatnak, ami elsősorban az MKB Bank megtisztításának tudható be: a nagybank az MNB közlése szerint 213 milliárd forintnyi hitelt adott át karácsony előtt a Szanálási Vagyonkezelőnek, miután korábban 130 milliárdnyit piaci szereplőknek már értékesített.

Az MKB Banknál végrehajtott akció és a vállalatok egyre nagyobb belső felhalmozása (ami a másik oldalról beruházáshiányt is jelent) oda vezetetett, hogy most először meghaladta a vállalatok betétállománya a hitelállományát. Előbbi egy év alatt 14%-kal nőtt, utóbbi viszont 12%-kal csökkent.

• Címkék:
• MNB,
• hitel,
• devizahitel,
• bankok,
• finanszírozás,
• lakáshitel,
• vállalati hitelezés