Sosem látott fotókon Ázsia szuperlaborja

700 világmegváltó startup, egy iroda

Több mint 1400 startup tagja a Cyberportnak, Hongkong digitális hubjának, melynek célja, hogy állami, nagyvállalati és pénzügyi segítséggel növeljenek ki ígéretesnek tűnő startupokat. A projekt ernyője alá nemcsak helyi startupok tartoznak: a Cyberport által támogatott vállalkozások egyharmada külföldi vagy a kínai anyaországból származik. A szervezet célja, hogy ezt az arányszámot hosszabb távon 50%-ra növelje – ismertette Lee George Lam, a Cyberport elnöke egy Hongkongban rendezett sajtóeseményen. A szakember hozzátette: reméli, hogy az Övezet és Út programban résztvevő országok innovátorai tömegével csatlakoznak majd a Cyberport közösségéhez.

Az ígéretes startup-ötletek iránti vadászatot már az egyetemeken elkezdi a szervezet: egy-egy jó ötletet 100 ezer hongkongi dollár (kb. 3,8 millió forint) forrással támogathatnak meg, ezután pedig elindítják a Cyberport inkubátor-programjában, a vállalkozás elindításában és a termék összeállításában pedig tech-vállalatok és maga a hongkongi kormány szakértői is segítik a friss vállalkozást. Billy Ng, a Cyberport kommunikációs igazgatója elárulta, hogy öt körben, összesen akár több mint 1 millió hongkongi dollárral (kb. 38 millió forint) támogatnak egy-egy kiválasztott startupot az indulástól a nemzetközi terjeszkedésig, végül pedig a kormány több milliárd dollárnyi vagyont kezelő tech-alapjának vagyonkezelői is dönthetnek úgy, hogy megtámogatják az innovatív céget.

A Cyberport egyébként nemcsak pénzzel és szakértelemmel, hanem még irodával is segíti a startupokat, a Telegraph Bayben található Cyberport-kampusz összesen 723 cégnek ad fizikálisan is otthont. Ezek közül alkalmunk adódott megismerni néhányat.

Az okos-salátaültetvény

A Cyberport egyik legérdekesebb startupja kétség kívül a Farm66 volt, egy Ipar 4.0 megoldásokat használó, beltéri okosültetvény-ökoszisztéma. Egy szigorún fedett, zárt gazdálkodásról van szó, ahol LED-fényekkel idézik elő salátákban a fotoszintézist, alattuk pedig halak úsznak, amelyek trágyázzák a növényeket mikrobák segítségével. A folyamat egyes fázisait felhőalapú számítógépes rendszer ellenőrzi. A fejlesztést kifejezetten olyan nagyvárosok számára készítették, mint Hongkong, amelyek nem rendelkeznek önálló mezőgazdasággal, így kénytelenek máshonnan importálni ételt.

A Farm66 egyelőre még csak salátát termeszt, viszont ez már kapható kereskedelmi forgalomban (igaz, egy kicsit borsosabb áron, mint a kínai importsaláta), a vállalat most költözött új központba, mert a régit kinőtte. A Farm66 tárgyal jelenleg Japánnal, Pakisztánnal és egyes közel-keleti országokkal is termékeik vagy szabadalmuk értékesítéséről. Hosszú távú célja a vállalatnak, hogy a növénytermesztés teljesen automatizált legyen – mondta el Gordon Tam, a vállalat vezérigazgatója Hongkongban.

Véletlenül feltalálták a gamelés következő generációját

Arnold Adamczyk lengyel IT-szakember több sikertelen próbálkozás után végül a Cyberport közbenjárásával Hongkongban fejlesztett egy olyan VR-headsetet, amely képes a kézmozgásokat érzékelni, így lényegében semmilyen controllert nem kell nyomogatni ahhoz, hogy irányítani tudjuk az eszközben leképzett virtuális valóságot.

Bár az IT-guru elsősorban oktatási célra fejlesztette ki az eszközt, a Portfolio értékelése szerint nem reális, hogy egy ilyen drága berendezés szélesebb körben elterjedjen, különösen azokban az országokban, ahol még mindig Windows XP-t használnak az iskolai számítógépeken. Adamczyk válaszul mosolyogva elmondta, hogy nem baj, ha nem jön össze az iskolai projekt, hiszen ők szabadalmaztatták először a világon ezt a technológiát. Tehát ha netán valaki véletlenül a számítógépes játékok következő generációját szeretné a piacra dobni, melyben végre mindenféle kontroller nélkül, kézmozgással irányíthatjuk a VR-karakterünket, először hozzá kell majd fordulni a szabadalmi jogok miatt.

Hasznosíts újra egy kávéért

Számos startupot és ezek találmányait volt még alkalmunk megtekinteni, csak hogy néhány érdekesebbet említsünk ezek közül:

• a Carbon Coins egy olyan „szemétautomata,” melybe ha bedobjuk a hulladékot, az pontokat ad nekünk, melyet beválthatunk kávéra, ételre, egyéb jutalmakra,
• a LYNK mesterséges intelligencia és big data elemzés segítségével képes egy régió befektetőit különféle tanácsokkal ellátni, vagyis például ha valaki Mianmarban szeretne egy erőművet építeni, egy app segítségével információt kaphat a helyi munkaerőről, a megfelelő szakemberek beszerzéséről, a szükséges engedélyekről, a helyi adórendszerről, a helyi jogszabályokról,
• egy olyan insurtech appot, amely kifejezetten kisállatoknak nyújtott biztosításokhoz elemez big datát,
• egy startup fejlesztett egy olyan robotot, amely segítségével például egy orvos Hongkongból képes Zimbabwéban diagnosztizálni és egészségügyi ellátásokkal ellátni egy beteget.

Miért pont Hongkong?

Jimmy Chang, az Invest Hong Kong (ez a külföldi befektetőket támogató állami szervezet) vezérigazgatója hozzátette, hogy Hongkongnak kiemelt célja, hogy minél több FDI-t (közvetlen külföldi tőkebefektetést) és startupot csábítson a területre, többek közt ezt az ambíciót szolgálja a Cyberport mellett:

• a sávos, 8,25-16,5%-os társasági adó, ami nemcsak a régióban, hanem a világon is az egyik legalacsonyabb, illetve nincs ÁFA,
• a helyi vállalatok minden K+F-re költött dollárt háromszorosan elszámolhatnak költségként,
• az, hogy 2017-ben egy olyan megállapodást írtak alá a kínai anyaországgal, ami Hongkongot az Övezet és Út program kiemelt támogató szereplőjévé avanzsálja,
• illetve hogy Hongkongnak Kínától független, brit közjogon alapuló jogrendszere van.

Nem elhanyagolható egyébként a hely számos logisztikai előnye sem Chang szerint, hiszen például a világ legnagyobb teherforgalmú reptere Hongkongban található, a régióban elérhető a „nyugati internet” Facebookkal, Google-lel és a zárt „kínai internet” a Baiduval és a WeChattel együtt, az okostelefon-penetráció pedig 259,9%.

Újságírói kérdésre Chang azt is kifejtette, hogy a tüntetések hatása már látszik a hongkongi üzleti életben, elsősorban a turisztika és az ezt kiszolgáló szolgáltatói ágak szenvednek. Viszont még nem történt olyan, hogy bárki emiatt kivonta volna üzletét Hongkongból. Sokkal nagyobb gazdasági hatása van az amerikai-kínai kereskedelmi háborúnak, ami kihatással van az autonóm régió gazdasági növekedésére is, ami folyamatosan csökken a csörte miatt.