OTP_POKOS_GERGELY_PORTRE_1
Bank

Fenntarthatósági kockázatok: fontos lépések előtt állnak a bankok

Pásztor Roxána
Már hazánkban is vannak nagyvállalatok, amelyek hosszú évek óta egy különösen értékes résszel bővítették az éves pénzügyi jelentésüket, ez pedig a fenntarthatósági eredmények, célok és az ehhez szükséges konkrét lépések bemutatása, illetve adatokkal való alátámasztása. A pénzügyi intézményeknél a fenntarthatósági célok ettől az évtől kezdve különös hangsúlyt kapnak, nemrég ugyanis megjelent az MNB hitelintézeteknek szóló zöld ajánlása is, amely egy hatékony módja lehet az átalakítások ösztönzésének. Egy interjúsorozat keretében a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett legnagyobb vállalatokat kérdeztük meg arról, hogy hozzájuk hogyan, és mikor robbant be az ESG világa. A Wizz Air és a Magyar Telekom állásfoglalása mellett, Pókos Gergely, az OTP Zöld Program Igazgatóságának vezetője beszélt a fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatok banki szférába való beépítéséről.

2020-ban tovább erősödött a befektetői érdeklődés az ESG tematikájú alapok iránt. Mit látnak az OTP befektetőinél, számukra is egyre fontosabb, hogy átlássák a bank fenntarthatósági vállalásait?

Egyre több befektető érdeklődését keltik fel a fenntartható fejlődéssel, zöld, megújuló energiaforrások felhasználásával kapcsolatos termékek, és azt is látjuk, hogy egyre szélesebb körnél merül fel igényként, hogy befektetéseik összhangban legyenek a társadalmi és környezeti elvárásokkal, ne fektessenek be olyan társaságokba, amelyek rombolják a környezetet. Ennek is köszönhető, hogy mostanra több mint 15 milliárd forintra nőtt az OTP Klímaváltozás Alapunk nettó eszközértéke. A bank befektetőitől nagyjából a 2019-es év második felétől érkeztek először azzal kapcsolatban kérdések, hogy hogyan kezeljük a környezeti és társadalmi kockázatokat, milyen szerepet vállalunk a zöld beruházásokban.

Van különbség lelkesedésben a vállalati és a lakossági ügyfelek részéről?

A jelenlegi nagyon sok szereplő számára az informálódás, az útkeresés időszaka. Az érdeklődés mind a lakossági, mind a vállalati oldalon érzékelhető, aktuális téma, sokan szeretnének róla többet tudni. Talán ennél is fontosabb, amit főleg a vállalati oldalon látunk, hogy a gazdasági szereplők szeretnék megérteni, hogyan érinti őket a zöld finanszírozás lehetősége. A Zöld Program Igazgatóság egy relatív új területe az OTP Banknak, számos olyan beszélgetésben veszünk részt az ügyfeleinkkel, amikor már van elképzelésük, csak keresik a megfelelő megoldást. Gyakori, hogy a nagyvállalati, vagy kkv ügyfelek a lehetőségeikről, az elérhető támogatási formákról kérnek információkat.

otp pókos gergely
Pókos Gergely

Mióta, és milyen keretrendszer alapján készítik a nem pénzügyi jelentéseiket?

2006 óta publikáljunk a Fenntarthatósági jelentést. 2018-tól ezt kiegészíti az éves pénzügyi kimutatáshoz készített rövidebb, nem pénzügyi beszámoló. A jelentés a GRI szabvány szerint készül, emellett jelentünk a SASB (Sustainability Accounting Standards Board) egyes indikátorairól is.

Mi a legnagyobb kihívás a riportok elkészítése során?

A jelentés készítésekor természetesen az adatok minőségének biztosítása az elsődleges szempontok között szerepel. Az adatgyűjtés és az audit eljárás pedig igen időigényes folyamat. Rendelkezünk adatgyűjtő platformmal, amit hazai és külföldi leányvállalatok is töltenek, ezekből készülnek a jelentésben is publikált riportjaink. Az ESG minősítők egyik kiemelt forrása a fenntarthatósági jelentés, de a tapasztalatunk az, hogy az itt talált információkon túl, továbbiakra is igényt tartanak. Az ESG minősítések esetében az eltérő módszertan, a 3 pillér különböző súlya az egyes indexekben, valamint az eltérő minősítési skála nehezíti az összehasonlítást. Mivel nincs egységes minősítési rendszer, így a befektetői kör számára elfogadott minősítő cégek visszajelzéseit, értékeléseit folyamatosan monitorozzuk.

Sokféle keretrendszer van a nem pénzügyi jelentések elkészítésére vonatkozóan, ami miatt sokszor elhangzik, hogy egy IFRS-hez hasonló standard kidolgozása talán hasznosabb volna. Mi erről a véleménye? Indokolt lenne egy egységes, előírás?

A fenntarthatóság egyre inkább középpontba kerül, ezzel párhuzamosan a standardokhoz, korlátozásokhoz való alkalmazkodás egyre nagyobb kihívást jelent a cégek számára is. A jelenlegi előírások egyelőre a legnagyobb vállalatok számára jelentenek kötelezettséget, így nem motiválják a kisebb cégeket, hogy a környezeti és társadalmi törekvéseikről minél pontosabb és részletesebb adatokat közöljenek.

Várhatóan a jövőben egyre több nagyvállalat elvárja majd a beszállítóitól is a felelős működést és a fenntarthatósági jelentés meglétét.

A vállalaton belül mely területek feladata az ESG jelentés előállítása? Külső tanácsadó segítségével készítik a riportokat?

Szakmai tanácsadóval dolgozunk a fenntarthatósági jelentés készítése során és  független harmadik fél végzi a tanúsítást. Tavaly alakult meg az ESG elvekkel foglalkozó szakértői csapatunk, ebbe több érintett területet – agrár, hitelezés, compliance, hr és csr – is bevontunk, ők az ESG kapcsán indított projektjeinket koordinálják. A fenntarthatósági jelentés és a nem pénzügyi jelentés elkészítéséért a Marketing és Kommunikációs Igazgatóság felel.

Az ESG riportok elkészítése, csak egy szelete az egész fenntarthatósági tortának. Nemrég megjelent az MNB hitelintézeteknek szóló Zöld Ajánlása is. Hogyan érinti ez a pénzintézeteket?

Az EU meghirdette a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos stratégiáját, a Green Deal-t. Ahhoz, hogy ennek a céljai megvalósuljanak, különböző ágazati szabályozási eszközöket vet be. Az MNB Zöld Ajánlása nagy vonalakban követi azt az irányt, amit az Európai Központi Bank határozott meg. Ez alapvetően arról szól, hogy a gazdaság összes szereplőjének a gondolkodása, működése álljon át arra, hogy a fenntarthatósági szempontokat ugyanolyan súllyal vegyék figyelembe, mint a pénzügyieket. Már önmagában az egy sokatmondó tény, hogy az MNB nem egy kész előíráscsomaggal jelent meg, hanem egy ajánlással, amely keretet ad, mit aztán minden pénzügyi intézmény saját üzletmenete szerint implementálhat. Az ESG finanszírozással kapcsolatos előírásoknál, illetve a banki teendőknél egy nagyon hosszú út elején állunk, és ez nemcsak Magyarországra igaz, hanem egész Európára. A Green Deal végrehajtásának nagyon fontos eleme a pénzügyi rendszer szabályozása, és hogy a pénzintézetek számára kötelezővé tegye a fenntarthatósági szempontok figyelembe vételét a hitelezésben és a finanszírozásban, amit aztán a banki gyakorlat is követni fog.

Az ESG kérdésköre is a kiemelt témák egyike lesz a szeptember 7-ei Sustainable World konferencián.

Az MNB konferenciáján elhangzott, hogy jó lenne, ha konkrétabbak lennének ezek az ajánlások, illetve, hogy a bankok ne legyenek elmarasztalva azért, mert eltérően értelmezik a követelményeket.

A bankokkal szemben nagyon sok szereplő fogalmaz meg elvárásokat, ha a fenntarthatóságról van szó, a szabályozók, az ügyfelek, befektetők, és az MNB is. Nagyon sok viszont az olyan kérdés a fenntarthatósággal kapcsolatban, amire egyelőre nincsenek egyértelmű válaszok. Célkitűzések vannak, de megvalósítási modellek még hiányoznak. Nagyon jó példa erre, hogy az EU összesen hat Taxonómia rendeletéből még csupán kettő van előzetes tárgyalás alatt és jelenleg is zajlik azon kérdések tisztázása, hogy milyen tevékenység nevezhető fenntarthatónak, és amelyik igen, az milyen mértékben. Szintén ezek a rendeletek tartalmazzák, hogy mi a gazdasági, társadalmi szereplők saját felelőssége, milyen környezetterheléssel működnek, és miként értelmezik az általuk nyújtott szolgáltatások környezetterhelését. Rengeteg nyitott kérdés van még, de azon dolgozunk, hogy egyes területeken, - mint például a megújuló energiatermelés - egyértelmű válaszok szülessenek.

Milyen átalakításra van szükség, és hogyan lehet a klímakockázatot beépíteni egy bank működésébe?

A kockázatkezelés átalakítása egy nagyon érdekes téma. A fenntarthatósággal, illetve a klímával kapcsolatos kockázatokat hasonló formában kell beépítenünk a kockázatkezelési rendszereinkbe, illetve a hitelezési folyamatunkba, mint a hagyományos pénzügyi kockázatokat. Az a nagy különbség a kettő között, hogy a számszerűsített, pénzügyi kockázatok kezelésének van egy körülbelül 150 éves hagyománya, viszont a klímakockázatok számszerűsítésének, egyáltalán a felmérésének, 15 hónapos tapasztalata sem nagyon van.

A klímával kapcsolatban két nagy kockázattípusról beszélhetünk, a fenntarthatósággal kapcsolatos átállási kockázatról, illetve fizikai klímakockázatokról.

Az átállási kockázatok egy jelentős része szabályozói kockázat, erre nagyon jó példa a CO2-kvótarendszer, illetve a környezetterheléssel kapcsolatos szabályozás. Könnyen belátható, hogy vannak olyan iparágak, amiket az ilyen jellegű feltételek változása rövid távon kényelmetlenül érinthet. Jó példa erre az USA szénbányászata, a 2000-es évek második felétől tízéves távlatban a teljes iparágnak több mint a 50 százaléka szűnt meg, noha előtte 200 évig teljes régiók gazdaságát tartotta el. Ilyen folyamatok zajlanak most is és ennek komoly hatásai lehetnek a gazdaság bizonyos szereplőire, illetve szegmenseire. Egyik oldalon ezeket kell a bankoknak felmérni, számszerűsíteni, majd beépíteni a kockázatkezelésükbe. A másik típus a fizikai klímakockázat, amely arról szól, hogy az egyes gazdasági szereplők tevékenységére milyen közvetlen hatása van a klímaváltozásnak, illetve a gazdasági szereplők mennyiben járulnak hozzá a környezet minőségének romlásához. A klímaváltozás hatásai közé sorolható például a tengerszint-emelkedés, az elsivatagosodás, melyek bizonyos ágazatokat rövid távon nagyon közvetlenül érintenek. Ez a szűkebb régiónkban is tetten érhető, gondoljunk csak a mezőgazdaságra. Mindenki látja a saját kiskertjében, hogy már harmadik éve fagy el a korán virágzó gyümölcsfák szinte teljes állománya, ami szintén a klímaváltozással összefüggő hatás. Ezeknek a kezelésére is fel kell készülniük a gazdasági ágazatoknak, de a bankoknak is.

Az Európai Bankhatóság ajánlása a hitelkockázati politikába is bevonja az ESG kockázatokat. Ebben milyen átalakulásra számítanak?

A hitelkockázatokkal kapcsolatban két olyan eszköz van, amely a legtöbb hazánkban működő bank eszköztárában már megjelent, de most a klímakockázatok miatt bővítésre szorulnak. Egyik az úgynevezett kizárási lista. Minden bank vezet egy olyan tevékenységi listát, amelyen összegyűjti a bank által nem hitelezhető gazdasági tevékenységeket.

Ezek hagyományosan a fekete- és szürkegazdaság által érintett területek, vagy olyan tevékenységek, amiket az adott bank etikai szempontból nem tart megengedhetőnek. Ez a lista most olyan gazdasági tevékenységekkel bővül, amelyek a fenntarthatóság szempontjából kritikusak, ennek az eklatáns példája a külszíni barnaszénfejtés.

Nagyon sok nyilatkozatot lehet olvasni, hogy egy pénzintézet kizárási listára tette a barnaszéntermeléssel vagy égetéssel kapcsolatos tevékenységeket. Ez nem egy kifinomult eszköz, hiszen ha valaki a tevékenysége miatt rákerül a listára, akkor nem hitelezhető. Azt gondoljuk, hogy a fenntarthatósági kockázatok kezelésében a bankoknak nemcsak restriktív, hanem ösztönző szerepük is van. A kockázatkezeléssel foglalkozó kollégáink elkészítették az általunk finanszírozott ágazatok hitelkockázati besorolását, ezzel párhuzamosan a bank más területei elvégezték a különböző ágazatoknak a fenntarthatóságon alapuló finanszírozhatósági besorolását. Az egyik oldalon elkészült egy kockázati, a másik oldalon egy lehetőségtérkép. Azt láttuk, hogy a két besorolási térkép között igen jelentős átfedések vannak. Ahol magas volt egy ágazat kockázata, ott jellemzően sok lehetőséget is láttunk.

Úgy gondoljuk, hogy a bankoknak az a feladatuk, hogy együtt dolgozzanak azokkal az ágazatokkal, amelyek közvetlenül és mélyen érintettek a klímaváltozás hatásaiban. Nem az a célunk, hogy tőlük megvonjuk a támogatásunkat, hanem hogy finanszírozzuk az átmenetüket egy fenntarthatóbb gazdálkodás irányába.

Természetesen, ha egy gazdasági szereplő tevékenysége, akár közvetlen klímakockázat, akár szabályozói kockázat szempontjából magas, akkor nagyon óvatosan kell eljárnunk, de olyan finanszírozási lehetőségeket, termékeket, ajánlatokat kell megfogalmaznunk, amik segítik őket abban, hogy áttérjenek egy fenntarthatóbb termelésre.

Ez azt is jelenti, hogy nincs egy számszerű célkitűzés arra vonatkozóan, hogy kit szorítanak ki a hitelezésből a fenntarthatósági szempontból elfogadhatatlan működése miatt?

Van egy vonal, és így vannak tevékenységek, amiket nem finanszírozunk. Nekünk is van kizárási listánk, ezen olyan ágazatok vannak rajta, mint a fegyverkereskedelem, vagy a tiltott szerencsejáték. Ez 2021 második félévében bővülni fog olyan tevékenységekkel, amelyek a fenntarthatóság szempontjából nem vállalhatók a jövőben. Azt reméljük, hogy ez egy nagyon kis része a gazdaságnak. Nem azt az utat szeretnénk járni, hogy meghatározunk egy konkrét arányszámot, és ez alapján kizárjuk a portfóliónkból azokat, akik olyan ágazatban működnek, ami jelenleg nem fenntartható. Inkább célokat határozunk meg, finanszírozzuk a cégek átmenetét egy fenntarthatóbb működés felé. Nyilvánvalóan, ha egy adott cég nem változtat a működésén, akkor lesz egy pont, amikor már nem szerződünk vele tovább, de alapvetően arra próbáljuk ösztönözni, hogy alakítsa fenntarthatóbbá a tevékenységét.

Mérhető konkrétabb számokkal a zöldítés irányába megtett lépések költsége egy banknál?

Meg kell különböztetni a bank saját működéséből fakadó fenntarthatósággal kapcsolatos költségeket, illetve azokat a tételeket, amelyek a kockázatkezelésben, finanszírozásban jelennek meg. Azért indította el tavaly az OTP vezetése az ESG programot, hogy ezeket a kérdéseket alaposan körbejárjuk. A rendszerátalakításoknak nyilvánvalóan jelentős költségük van mind a működésre, mind a banki szolgáltatásokra nézve. Ugyanakkor jelentős üzleti lehetőséget is rejtenek. Arra törekszünk, hogy ezeket kihasználva, a fenntarthatósági célokat szem előtt tartva minél inkább segítsük  ügyfeleinket.

Képek forrása: OTP

orosz ukrán háború konfliktus katona helikopter repülő szu-25 szu25 csatarepülő légierő fegyveres stock
Autómentesítik az Eiffel-torony környékét a 2024-es olimpiára
adobevallas-2022-hatarido-nav-ado-hatarido-adobevallas-tervezet
kina ingatlan ház lakás város china

Holdblog A WYSIATI csapdájában

Csak az létezik, amit látunk? Ha az egyes befektetési eszközök jövőbeli hozamkilátásaira tekintünk, könnyen juthatunk...

2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
2022. szeptember 7.
Private Health Forum 2022
2022. szeptember 15.
Property Investment Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
Díjmentes online előadás
Legális adóelkerülés, TBSZ, NYESZ számlák.
Online előadás
Hol érdemes beszállási pontok után kutatni?
deutsche bank frankfurt getty stock