Hogyan gyűjtenek a legnagyobb vagyonnal rendelkezők? – Kiderül a nemzetközi felmérésből

Az Art Economics a globális műpiac forgalmának túlnyomó részét lefedő tíz ország – az USA, Nagy-Britannia, Kína, Hong Kong, Franciaország, Svájc, Németország, Japán, Brazília és Szingapúr – legtehetősebb gyűjtőinek küldte el kérdőívét; ők valamennyien a HNWI (High-Net-Worth Individual) kategóriájába tartoznak, azaz 1 millió dollár feletti likvid vagyonnal – de sokszor ennél is nagyságrendekkel többel – rendelkeznek. Ezek a gyűjtők természetesen nem reprezentálják a gyűjtői társadalom egészét, ugyanakkor ők azok, akik „labdába tudnak rúgni” a legfelső ársávba tartozó művekért zajló licitcsatákban – azt pedig tudjuk, hogy ezek a tárgyak adják a műtárgypiac összforgalmának nagyobbik részét és nehezen képzelhető el a piac bővülése akkor, amikor ebben az ársávban megtorpan vagy visszaesik a forgalom. Erre éppen a legutóbbi 2-3 év szolgált meggyőző példával. A kérdőíveket 3.100 gyűjtő töltötte ki, ők 2024-ben átlagosan 14 munkával gyarapították kollekciójukat, amire fejenként átlagban 438.990 dollárt költöttek. A kérdések lehetővé tették, hogy az elemzők számos szempont, így a gyűjtők életkora, neme, vagyoni helyzete, tevékenységének földrajzi súlypontja, a gyűjtött műfajok, stb. szerint vizsgálják az érintettek piaci aktivitását, vásárlói magatartását és annak esetleges változását, sőt, a jövőre vonatkozó terveiket is. Az elemzés megállapításai közül itt csak a legérdekesebbeket mutatjuk be, amelyek a műkereskedelem és a gyűjtők számára itthon is tanulságul szolgálhatnak.

A legfiatalabb gyűjtői nemzedék már mozgatható pénzeszközeinek 26%-át fekteti kollekciója gyarapításába – legyen szó akár képzőművészeti alkotásokról, digitális munkákról, limitált példányszámú design tárgyakról, luxuscikkekről, vagy éppen korlátozottan hozzáférhető sportcipőkről, stb. –, ami messze a legmagasabb arány valamennyi korosztály között. De a gyűjteményekbe fektetett pénz aránya az összes befektetésen belül korosztályokat átívelően is növekszik és idén átlagosan már elérte a 20%-ot, ami komoly ugrás a korábbi 15%-kal szemben. Persze a HNWI-knek van is miből áldozniuk erre, hiszen vagyonuk minden gazdasági bizonytalanság ellenére növekvő tendenciát mutat; 2024-ben, illetve az idei év első felében a dollármilliomosok száma és összesített vagyonuk is nagyobb volt, mint egy évvel korábban és megközelítette az eddigi, 2021-es csúcsot. A leggazdagabbaknak, a dollármilliárdosoknak (UHNWI) még jobban megy, az ő számuk és egyesített vagyonuk még sohasem volt akkora, mint 2025-ben. A gyűjteménygyarapítás anyagi feltételei tehát adottak, kérdés, hogy az érintettek mire költik az erre szánt pénzt. Itt már a képzőművészeti műfajokat tekintve is erőteljesek a korosztályi különbségek: a boomerek kitartanak a festmények mellett, a millenniumi és az X generáció képviselői nyitottabbak a kisebb egyedi értéket képviselő műfajok – papíralapú munkák, nyomatok, fotók – felé, a Z nemzedék pedig a többieknél nagyobb arányban gyarapítja gyűjteményét digitális munkákkal, filmekkel és videókkal. Ezzel együtt, összességében továbbra is a festmények dominálnak, ebben az évben 23%-os részaránnyal. Talán meglepő módon, idén a szobrok alkotják a második legnagyobb csoportot 15%-kal, míg a harmadik helyre már a digitális munkák jöttek fel 13%-kal, megelőzve az egyaránt 10-10%-os részesedéssel bíró papíralapú munkákat, nyomatokat és fotókat. A filmek és videók 9, az installációk 8%-ot képviselnek, míg a munkák 2%-a az „egyéb” kategóriába sorolható.

A dokumentum talán legváratlanabb - és a műkereskedelem számára legnagyobb kihívást jelentő - megállapítása az, hogy a gyűjteményépítésben minden korábbinál nagyobb szerepet kap az alkotóktól közvetlenül történő beszerzés. Igaz, itt a számok évről évre jelentősen módosulnak, de még sohasem voltak ilyen magasak. A válaszadók 63%-a vásárolt – részben vagy kizárólag – közvetlenül a művészektől, míg ez az arány a megelőző két évben csak 43, illetve 27% volt. A gyűjtők és alkotók közötti közvetlen kapcsolatok erősödését jelzi, hogy az ily módon vásárolt művek 37%-a kifejezetten a gyűjtők felkérésére született. E kapcsolatok építésének fontos terepévé vált a social média, mindenekelőtt az Instagram.

A legtöbb vásárlást a válaszadók az elmúlt esztendőben is galériákon keresztül bonyolították ugyan – a megkérdezett gyűjtőknek még mindig 83%-a vásárolt galériában (személyesen, online vagy művészeti vásárok keretében) –, de a közvetlen beszerzések ilyen erősödése mindenképpen stratégiájuk újragondolására kényszeríti őket, illetve sokakat veszélyes helyzetbe sodorhat. (Az elmúlt hetekben-hónapokban a nemzetközi művészeti sajtóban rendszeresen jelentek meg híradások neves, nagymúltú galériák bezárásáról a globális műkereskedelem nagy amerikai és európai központjaiban; igaz, több megagaléria ez idő alatt is jelent meg új városokban és nyitott új fiókintézményt.)   A – sokak által már temetni kezdett – művészeti vásárok relatíve jól szerepeltek a felmérésben: a galériás vásárlásokon belül nőtt a vásárok szerepe, hiszen a galériáktól műtárgyakat vásárlók között 39%-kal nőtt azok száma, akik vásárokon (vagy vásárokon is) tették ezt.

A jelentés megállapítja, hogy minden várakozást felülmúl a digitális művészet iránti érdeklődés növekedésének tempója; az ilyen művészet mára a mainstream részévé vált. A HNWI gyűjtők valamivel több mint fele, egészen pontosan 51%-a legalább egy digitális művet vásárolt a vizsgált időszakban; ennél nagyobb csak a festmények, illetve a szobrok aránya volt az új beszerzések között (67, illetve 56%). A gyűjteményekben a digitális munkák aránya egy év alatt 3-ról átlagosan 13%-ra nőtt, mindenekelőtt a generatív és az MI-alapú művészet iránti megnövekedett érdeklődésnek köszönhetően. 

A jelentés szerint a piacon egyre nagyobb szerephez jutnak a női gyűjtők, akik tavaly és az idei év első felében 46%-kal többet költöttek gyűjteményeik gyarapítására, mint az ugyanazon szenvedélynek hódoló férfiak. Volt is miből, hiszen a világban felhalmozott vagyon harmada felett a felmérés számai szerint ma már nők rendelkeznek. Nekik a gyűjtői prioritásaik is mások, azaz, a jelentés megfogalmazásával, más kánont építenek. Ennek egyik szembeötlő, de nem meglepő jele, hogy kollekcióikban a női alkotók munkái 49%-ot képviselnek, míg a férfi gyűjtőknél ugyanez az arány csak 40%.

Nem igazolja a jelentés azt a gyakran hangoztatott véleményt, miszerint a nők óvatosabbak, kevésbé készek elhagyni a járt utat a járatlanért: azon gyűjtők aránya, akik szívesen vásárolják még nem befutott alkotók műveit (is), a férfiak között csak 44%, a nők között viszont 55%. Mivel az ilyen művek vásárlásával járó fokozott befektetési kockázattal mindkét nem képviselői tisztában vannak, a nők nagyobb hajlandóságát a feltörekvő, pályájuk kezdeti szakaszánál tartó művészek alkotásainak beszerzésére sokan úgy interpretálják, mint fokozott készségüket a művészet jövőjéért való felelősségvállalásra.

A felmérés készítői aziránt is érdeklődnek, tervezik-e a gyűjtők, hogy a következő 12 hónapban megválnak kollekciójuk egyes darabjaitól. Eladási szándéka csak 25%-nak van, ami jelentős csökkenés az elmúlt év 55%-ával szemben, ez azonban nem feltétlenül jelenti a művek tervezett „mobilitásának” ilyen mértékű csökkenését, növekszik ugyanis azok aránya, akik a birtokukban lévő műveket továbbadják utódaiknak vagy múzeumoknak adományozzák azokat. A piac visszaesésétől való félelem nem tűnik a gyengülő eladási szándék okának, hiszen a válaszadók 84%-a optimistán nyilatkozott a következő év piaci kilátásairól, míg stagnálásra 10%, visszaesésre pedig csak 4% számít. 

A hazai műtárgyvásárlási szokásokat a műtárgy.com és a Deloitte közös felmérése vizsgálta 2024-ben. A kutatás több meglepő eredményt is hozott, amelyekről többek között a november 6-án megrendezésre kerülő Műtárgybefektetési Konferencia egyik kerekasztal-beszélgetésén is szó lesz. A beszélgetésen gyűjtők mesélnek arról, hogy mi a legfontosabb motivációjuk, milyen gyorsan döntenek, valamint mely platformokat részesítik előnyben műtárgyvásárlásaikkor.

Címlapkép: Látogatók a 2025. évi Art Basel Paris vásáron. Az Art Basel jóvoltából

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ