• Megjelenítés

Befektetés

Kamatadó emeléssel próbálkozik a dán kormány

A dán kormány az adórendszerben több helyen is változtatásokat eszközölt, amelyek a nyugdíjrendszert is érintik. Korábban a terv az volt, hogy kivezetik az adókedvezmények köréből a vagyonkezelési költségek levonhatóságát, azonban erre egyelőre nem kerül sor - írja az IPE. Helyette a nyugdíjprogramokban lévő befektetések hozamára vonatkozó adót emelik meg, méghozzá 15 százalékról 15,3 százalékra. Szakértők szerint a végeredmény ugyanaz, a kormánynak szüksége van bevételekre, ezt pedig most többek között úgy teszik meg, hogy a nyugdíj-megtakarítások hozamaira nagyobb adót vetnek ki.

A többség még mindig az államban reménykedik

Formabontó rendezvényre került tegnap sor a Hilton Budapestben, hatalmas érdeklődés mellett ugyanis sikerült a Portfolio.hu-nak egy nagy asztal mellé ültetnie a megtakarítási piac legnagyobb szereplőit, hogy egy fél nap erejéig az öngondoskodásról beszéljenek. A rendezvény legfőbb tanúsága, hogy a pénzügyi szektor elkötelezett a közép- és hosszú távú megtakarítások mellett, sőt a bankok és az alapkezelők is halandók az alacsonyabb jövedelmi csoportok felé nyitni. Egyelőre azonban a válság miatt a lakosság nem tud annyit megtakarítani, mint amennyit szeretne, azok a társadalmi csoportok, akik mégis megtehetik a takarékoskodást, azok is csak rövid távon mernek elköteleződni. Ez azonban a magas akciós betéti kamatok mellett nem is lehet csoda. Főleg, ha ehhez azt is hozzávesszük, hogy a többség még mindig az államtól várja a segítő kezet, ha baj van.

Kiosztotta a művészvilágot az egyik legismertebb műgyűjtő

A műgyűjtők többsége kizárólag presztízsokokból, "önkielégítési szintet elérő" önbecsülésének alátámasztására költ vagyonokat kortárs képekre, csak hogy demonstrálják, mennyire "trendik" és milyen gazdagok - állítja a világ egyik legismertebb műgyűjtője, Charles Saatchi. A múzeum és hirdetési ügynökség alapító a műgyűjtők mellett kemény kritikával illette a kortárs művészeket, és kurátorokat is.

A befektetők egyre inkább az alapkezelőkre hárítják a felelősséget

A tartós befektetési szerződés (TBSZ) akár egy sikertermék is lehet, de legjobb indulattal is egy közép-távú befektetési terméknek minősül, semmiképp sem hosszú távúnak. A hazai megtakarítóknak azonban nagyon nehéz, nem likvid befektetéseket eladni, a tbsz-nél ezért mindig el kell magyarázni, hogy ezzel nincs veszteni valójuk - magyarázták szakértők a Portfolio.hu mai öngondoskodás reggelijén. Az alapkezelőknek viszont nincs könnyű dolga, a termékfejlesztést ugyanis számos tényező korlátozza. A megtakarítók egyre inkább az alapkezelők kezébe adnák a befektetési döntéseket, és rájuk hárítani a döntések felelősségét, legalábbis erre utal az abszolút hozamú alapok elterjedése - mondta Vízkeleti Sándor, a Pioneer Alapkezelő elnök-vezérigazgatója.

A kisösszegű megtakarítások jelenthetik a kiutat

Nehezen elképzelhető, hogy 10-20 éven belül ne kelljen radikális beavatkozásokat végrehajtani a nyugdíjrendszerben - mondta Holtzer Péter. A hosszú távú megtakarítások hazánkban viszont nem annyira elterjedtek. Az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy a lakosság viszonylag kis hányada képes hosszú távra félretenni. Öngondoskodásban főként a középréteg lehet érintett, akiket viszont komoly hitelek nyomasztanak. Megoldást a kis összegű megtakarítások, és a hosszú távú szemlélet erősítése, a lakosság öngondoskodásra "kényszerítése" jelenthet - derült ki a Portfolio.hu által rendezett Öngondoskodás 2011 Reggelijén, ahol a hazai banki, biztosítói és alapkezelői szereplői ütköztették véleményüket a hazai hosszú távú megtakarítási kilátásokról. A válság viszont adott egy pofont a hazai társadalomnak, amely elősegítheti az öngondoskodás jelentőségének növekedését.

A pénzügyi tudatosság fejlesztése hosszú folyamat

A lakosság többsége nagyon bizonytalannak látja a jövőt, ez pedig tükröződik a megtakarítási időtávban is. Sokan vannak, akik nem tehetik meg, hogy megtakarítsanak, akik viszont élhetnek ezzel a lehetőséggel, azok is jellemzően az éven belüli megtakarítási termékeket keresik. Igaz az OTP Öngondoskodás Index alapján a válaszadók többsége szerint nem lesz elegendő az állami nyugdíj a tisztes öregkori nyugdíjhoz, azonban 62 százalék továbbra is azt mondja, hogy ennek a feladata az államé. A hosszabb távú pénzügyi gondolkodásban nagyobb időtávon lehet érdemi változást elérni, hiszen nem elsősorban értékesítési kérdésről van ugyanis szó, sokkal inkább a pénzügyi tudatosság erősítéséről, a lakossági pénzügyi edukációjáról - véli az OTP Bank lakossági bankszámla és betéti főosztály igazgatója, Turny Ákos.

Nem tudnak a pénzügyeikről egymással beszélni az angolok

Egy friss brit felmérés szerint a 40 év feletti párok negyedénél a pénz váltja ki a legnagyobb vitákat. A Prudential tanulmánya alapján joggal aggódhatnak a szigetországban, ugyanis a pároknál komoly a veszély, hogy anélkül töltik be a nyugdíjas kort, hogy érdemben tudnának beszélni a pénzügyi helyzetükről a háztartások - írja az Observer. Ez pedig azt jelenti, hogy a párok nem tudnak felkészülni a nyugdíjazással járó életszínvonal csökkenésre, pedig ha kompromisszumokat tudnak hozni, akkor már jóval a problémák felbukkanása előtt lehetne megelőző lépéseket tenni.

Megtakarítás: hatalmas léptekkel haladnak a fejlődő országok

Egy közelmúltban közzétett tanulmány szerint új csúcsra emelkedett globálisan a háztartások pénzügyi vagyona, az Allianz Global Investors becslése szerint közel 100 ezer milliárd eurót tesz ki ez a vagyon. A szakadék hatalmas a fejlett és fejlődő országok között, míg a gazdagabb országokban az átlagos vagyon 90 ezer euró, addig a szegény országokban mindössze 2000 euró. Az évtized azonban nem volt elvesztegetett a fejlődő országok számára, hiszen rohamos tempóban növekszik utóbbi régióban vagyon, a differencia pedig harmadára esett vissza. A kelet-európai térség nagyobb áldozatok nélkül megúszta a válságot, azonban a lakosság 70 százaléka még így is a szegényebbek közé tartozik, és egyelőre nincs esély a kitörésre.

Újabb nagyobb aranyvásárlásra szánta el magát Dél-Korea

Június után novemberben is nagy mértékű aranyvásárlásra szánta el magát a dél-koreai jegybank, amely újabb 15 tonnával bővítette tartalékát. Ezzel a jegybank teljes devizatartaléka 54,5 tonnára nőtt, ami így is csupán a teljes jegybanki tartalékok csupán 1 százalékát teszi ki. Arról egyelőre nincs információ, honnan vásárolta az aranyat a jegybank - írja a Zerohedge.

A fájdalmas költségvetési reformok elkerülhetetlenek

Kihívásokkal teli lesz 2012, hiszen az európai adósságválság megoldása még mindig várat magára, a gazdasági környezet Európában és hazánkban is borongós, miközben a bankok a mérlegszerkezetük kockázatainak csökkentése folytán inkább a háttérből figyelik az eseményeket - vélik a K&H csoport szakértői. A fájdalmas költségvetési reformok elkerülhetetlennek látszanak mind itthon, mind külföldön, a kiadási oldal felduzzasztása ugyanis jelenlegi helyzetben nem fenntartható. A magyar gazdaság jövőre recesszióba süllyedhet a K&H szerint is, részben azért, mert a külföldi bankok hazai leányainak a hitel/betét arányukat csökkenteniük kell. A K&H szerint a bankszektor abban lesz érdekelt, hogy a hazai megtakarítások emelkedjenek, mivel a külföldi források korlátozottan állnak csak rendelkezésre, mindebben segíthet az öngondoskodás iránti igény emelkedése is.

Akár 500 milliárd forinttal is csökkenhet az alapok vagyona

A befektetési alappiacon csak hónapok múlva láthatunk tisztán, a vagyoncsökkenés folytatódni fog egyrészt az államnál lévő befektetési jegyek értékesítése, másrészt a végtörlesztések miatt - írja a Napi Gazdaság. Az államnál jelenleg még 200-300 milliárd forintnyi befektetési jegy lehet, ezeket a közeljövőben vissza kell váltania az államnak, miközben a végtörlesztés miatt további 100-200 milliárd forint áramolhat ki a szektorból - véli Schuszter Péter, a Generali Alapkezelő elnök-vezérigazgatója.

Kik a hazai művészeti színtér legbefolyásosabb személyei?

A képzőművészet és a műkereskedelem nemzetközi világában minden évben nagy várakozás előzi meg az ArtReview című tekintélyes művészeti folyóirat Power 100-as listájának megjelenését, mely adott évi teljesítménye alapján rangsorolja a kortárs művészeti színtér száz legbefolyásosabb személyiségét. Idén elsőször jelent meg viszont a "Magyar Power 50" lista, amelyet 25 neves, a hazai képzőművészet és a műkereskedelem világát belülről ismerő szakember állított össze. A rangsort Bencsik Barnabás, a Ludwig Múzeum főigazgatója vezeti, megelőzve a Szépművészeti Múzeumban hasonló funkcióban dolgozó kollégáját, Baán Lászlót.

Az orosz művészek hódítanak a nemzetközi műtárgypiacon

A XX-ik századi orosz festészet legkiválóbb darabjai nemzetközi viszonylatban is jól szerepelnek az árveréseken. Chaïm Soutine, Marc Chagall, Ilja Jefimovics Repin és más neves orosz művészek alkotásai a nyugat-európai aukciókon sokszor a várakozásokat jelentősen meghaladó, több millió dolláros áron kerültek értékesítésre az elmúlt években. A legtöbb orosz festményt az USA-ban és Angliában adták el, ami a leghíresebb aukciós házakat tekintve nem is olyan meglepő.

Biztató fejlemények a takarékszövetkezeteknél

Egyre népszerűbb a takarékszövetkezetek ügyfelei körében a befektetési alap, mint megtakarítási konstrukció, a TakarékBank által alapított alapkezelő például dinamikus tőkebeáramlást tapasztalt. Igaz a kis- és középvállalatok jelentős része tartja betét helyett vagy mellett likviditási alapban a pénzét, azonban az értékesítések felfutásának köszönhetően a lakossági ügyfelek is egyre inkább megszeretik a terméket - írja a Gazdasági Rádió.

Kiélezett verseny várható a megtakarítási piacon (interjú)

Az emberek számára felértékelődött az öngondoskodás, azonban a nehéz gazdasági és piaci környezet miatt nem indulhatott meg a megtakarítások felfutása. A lakosság a bizonytalanságok miatt rövidebb távon lát csak előre, több tíz évre nem mer most még elköteleződni. Sokat segíthetne, ha egyre több olyan termék lenne a piacon, amely a kisösszegű és rendszeres megtakarításokat ösztönzi, viszont ehhez a támogatási rendszernek is módosulnia kellene. Vízkeleti Sándor, a Pioneer Alapkezelő elnök-vezérigazgatója szerint 2012 nagyon nehéz lesz az alapkezelők számára, hiszen banki oldalról erős forrásgyűjtési kényszer látszik.

Nem ért egyet az AXA a felügyelet határozatával (2.)

Az AXA csoport Magyarország (AXA) megdöbbenéssel értesült a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) tegnap publikált határozatáról, melyben a felügyelet bírsággal sújtotta az AXA Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt.-t és felszólította a pénztári vagyonkezelésre vonatkozó jogszabályi előírások betartására.

A tervezett gyerekeknek meg is kéne születniük

Nemzetközi szinten a magyarok sok gyermeket akarnak vállalni, azonban a legtöbb esetben az élet úgy hozza, hogy a tervezett gyermekek fele sem születik meg. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a fő kihívás a magasabb iskolai végzettségűeknél van, tehát itt kellene javulást elérni. A legfontosabb az lenne, hogy a család és a munka jobban összeegyeztethető legyen, Magyarországon például nagyon nagy gondot jelent, hogy alacsony a rugalmas foglalkoztatás aránya - mondta el Dr. Kopp Mária egyetemi tanár a Gutmann Fórumon.

Kilátástalan az amerikai nyugdíjasok helyzete

A kilábalás körüli bizonytalanságok érezhetően elkedvetlenítették az amerikai munkavállalókat, több felmérés is arra jutott, hogy az emberek többsége nincs felkészülve pénzügyileg a nyugdíjra. Sőt a kisvállalatok tulajdonosai szerint már a válság legrosszabb óráiban tapasztalt szintet is elérjük, ha a pesszimizmusról van szó - írja a CNBC.

A hazai műkincs vásár tanulsága: még nem lábaltunk ki a válságból

A legújabb felmérések szerint a nemzetközi műkereskedelemben folyamatosan csökken a galériás értékesítés aránya, növekszik viszont a művészeti vásárok, illetve az online műkereskedelem súlya. Ez motiválta az Art Market Budapestet, hogy megrendezzenek egy budapesti kiállítást nemzetközi résztvevőkkel. Az eladási arány 10 százalék volt, ami alacsonynak számít, ez azonban részben annak köszönhető, hogy a kortárs szektor idehaza a globális trendektől eltérően még nem lábalt ki a válságból. Az árszínvonal összességében mértéktartó volt; a magyar kortárs munkák nemzetközi összehasonlításban még mindig olcsók.

Hogyan kezdjünk műgyűjtésbe? (1. rész)

A kortárs képzőművészet területén való eligazodás igen nehéz a piaci információk nehezen hozzáférhető volta miatt. Melyik művésztől érdemes vásárolni, mi a reális ár? Ez csak két alapdöntés a sok nehezen megválaszolható kérdés közül. A kezdő műgyűjtők számára például ajánlott lehet szakértők bevonása a tranzakciókba, ami ugyan növelheti a költséget, de csökkentheti a kockázatot. Az első műként pedig érdemes lehet kortárs alkotásokat, és nem is feltétlenül festményeket, hanem akár minőségi sokszorosított grafikákat választanunk.

Az alábbi cikk egy problémafelvetés, egy sorozat első része, amelyben iránymutatást szeretnénk adni a kortárs piacon való eligazodáshoz.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kihúzzák a szőnyeget a magyar szankciós vétók alól
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility