MKB: "Sell in May and go away"
MKB Alapkezelő
MKB Alapkezelő
Dialóg Alapkezelő
Raiffeisen Alapkezelő
Pioneer Alapkezelő
K&H Alapkezelő
A portfólió-ajánlók kapcsán megkérdezett alapkezelők ismét óvatosabbá váltak, miután májusban úgy tűnt, ezúttal tényleg érvényes volt az a mondás, miszerint "sell in may and go away". A piacok ugyanis nem csak alacsonyabb likviditást, de a kockázatvállalási hajlandóság csökkenését és esetleges korrekciókat is várnak nyárra, főleg, hogy június végén lejár a Fed likviditás bővítő programja. Az összesített modell-portfóliókban ennek megfelelően csökkent a feltörekvő piaci részvények, a nyersanyagok és egyéb kockázatos eszközök súlya, miközben nőtt a - legbiztonságosabbnak számító - pénzpiaci eszközök és a kötvények aránya.
Az elmúlt évtizedben a magyar lakosságot is meghódították a tőkegarantált befektetési alapok, amelyek potenciális hozamok mellett a befektetett tőke visszafizetését garantálták a befektetőknek. A fejlett országok után azonban Magyarországon is egyre népszerűbbek a hagyományos tőkevédett alapokkal szemben, a dinamikus védelmet nyújtó, úgynevezett CPPI stratégiát követő alapok, amelyek a piaci viszonyoktól függően naponta súlyozzák át portfóliójukban a kockázatos és kockázatmentes eszközöket. A stratégia előnye, hogy a befektetők a részvénypiacok emelkedéséből úgy képesek profitálni, hogy közben a befektetett tőke garantált szintje is egyre nő. Az alábbiakban a Pioneer Austria tőkevédett alapokkal foglalkozó portfólió menedzsere, Rába Zoltán írását közöljük.
Becslések szerint a nyugdíjpénztárak portfólióiban lévő 3100 milliárd forintból 2800-2900 milliárd forint kerülhet vissza az államhoz, ami azt jelenti, hogy a vagyon alig 10 százaléka marad meg a pénztáraknál. Mivel a pénzek többségét alapkezelők fektetik be, számukra nagyon komoly érvágás a vagyonátadás. A BAMOSZ elnöke, Vízkeleti Sándor szerint napokon belül meg fogják kapni, hogy a vagyon pontosan mekkora aránya marad a szektorban, és mekkora összeget kell átutalni az államnak - írja a Napi Gazdaság.
Egy héttel a sok port kavart alkotmánymódosítás után néhány részletet közölt a korhatár előtti nyugdíjasok munkaerőpiacra való visszatereléséről a Magyar Nemzet. A birtokukba került tervezet szerint az egészséges, 57 évnél fiatalabb nyugellátásban részesülőket visszavezetnék a munkaerőpiacra, a felajánlott munkát aki egyszer elutasítja, annak az ellátása a felére csökkenthető, míg akik kétszer nemleges választ ad, attól megvonható az ellátás. Egyelőre a kormányoldal szerint csak vitaanyagról van szó, azonban a tervezet összhangban van a törvénymódosítással. Elvileg 250 ezer embert érinthet a változtatás, köztük többségében rokkantnyugdíjasokat.
Hatalmas szárnyalás bontakozott ki az agártermékek piacán tegnap, amit elsősorban a kedvezőtlen időjárási viszonyokkal magyaráztak az elemzők. A búza 7,3 százalékkal, a kukorica 4,1, a szójabab 2,7 százalékkal drágult a nap folyamán. A tavalyi aszály és árvizek hatalmas ralit okoztak a nyersanyagpiacokon, az USDA szerint azonban a jelenlegi európai szárazság és amerikai esőzések a készletek további csökkenését idézhetik elő, ami drágíthatja a mezőgazdasági terményeket.
Rövid távon katasztrofális hatása lehet annak, ha a korkedvezményes nyugdíjasok egy részét visszaterelik a munkaerőpiacra - mondta az InfoRádiónak az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa. Simonovits András azonban hozzátette: hosszú távon lehetnek előnyei a lépésnek.
A legfrissebb statisztikák szerint közel 600 ezer olyan nyugdíjas van ma Magyarországon, aki a kötelező korhatár elérése előtt kapta meg a járandóságát. A pénteken benyújtott alkotmánymódosítás elvileg lehetőséget adna az összes korai nyugdíjas ellátásnak felülvizsgálatára, a kormány viszont hangsúlyozta, hogy csak a fegyveres testületek esetében kerülne sor a felülvizsgálatra, és ott is csak azoknál, akik 57 évesnél fiatalabbak. Nyugdíjszakértők szerint a változtatások iránya helyes, azonban pontosan azt kifogásolják, hogy nem szabadna kivételeket tenni, a korhatár alatti öregségi nyugdíjakat mind felül kéne vizsgálni - írja laptársunk az Index.
A Generali Alapkezelő értékesítési igazgatójaként folytatja pályafutását május közepétől Jakab Gábor, a Gránit Bank korábbi vezérigazgatója. Az alábbiakban a Generali sajtóközleményét tesszük közzé változatlan formában.
Kétszer is szerepel a nyugdíjrendszer a szociális konzultáció kérdéseit tartalmazó levélben, az egyik kérdés a gyermekes családokra vonatkozik, míg a másik a jövő évtől elinduló egyéni számlákra. Véleményünk szerint a kormány szándékait alapvetően nem tudják átírni a beérkezett válaszok, esetleg nüánsznyi hangsúlyeltolódásra lehet számítani. A körülmények egyszerűen nem teszik lehetővé, hogy a kedvezmények bővüljenek, sőt ennek az ellenkezőjére lehet felkészülni.
A tervek szerint az év második felében kezdődhet el a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata, ami körülbelül 220 ezer embert érintene, akiknek - a becslések alapján - akár a fele is visszatérhetne a munka világába - közölte a kormányszóvivő kedden, a kabinet ülése után.
Igen kiváló hangulat jellemezte a nemzetközi és hazai tőkepiacokat áprilisban, ami kedvező hozamok elérését tette lehetővé a hazai befektetési alapok számára. A legtöbb alapkategória ezt kihasználva szép havi nyereségekkel örvendeztette meg befektetőit, azonban üröm volt az örömben, hogy a forint jelentős erősödése miatt a külföldi eszközökbe fektető - főként részvényalapok - forintban összességében veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni. Bizakodásra adhat viszont okot, hogy áprilisban ismét a visszaváltásokat meghaladó mértékben tudtak befektetési jegyeket értékesíteni a hazai alapok, így a szektor összvagyona 31,3 milliárd forinttal, 3854 milliárd forintra nőtt. A legnépszerűbbek ezúttal is a származtatott alapok voltak, de az elmúlt hónapok után ismét friss tőke érkezett a pénzpiaci alapokba is.
Három év alatt összesen 217 milliárd forint költségvetési megtakarítást eredményezhet a rokkantsághoz, egészségkárosodáshoz kapcsolódó ellátások átalakítása a nemzetgazdasági miniszter közlése szerint. Matolcsy György egy írásbeli kérdésre adott válaszában kitért arra is, hogy a rokkantnyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások - a korhatár betöltéséig - a jelenlegi formájukban megszűnnének, és egészségkárosodási ellátássá alakulnának át.
Az indokolatlanul folyósított rokkantnyugdíjakat alkotmánymódosítás nélkül is bármikor el lehet vonni, a korkedvezményes nyugdíjasok esetében azonban még a módosított alkotmány ellenére is komoly jogi aggályok merülhetnek fel. Ezt mondták alkotmányjogászok Lázár János és Balsai István pénteken benyújtott, a nyugdíjjogosultságokat átíró törvényeknek megágyazni hivatott alkotmánymódosítási javaslatról - írja laptársunk az Index.
Úgy tűnik, kezd lecsengeni egyes lakossági megtakarítók azon szokása, hogy a pénzüket bankbetétekbe helyezik át, amikor a betétek kamata meghaladja a pénzpiaci alapok múltbeli hozamait, és fordítva. A jelenség a pénzügyi válság alatt volt a leglátványosabb, amikor (az egyébként bankbetétekbe és hasonló hozamú biztonságos eszközökbe fektető) pénzpiaci alapok hozamai nem tudták tartani a lépést az egekbe ugró akciós betéti kamatokkal, aminek köszönhetően hatalmas tőkevándorlás indult meg a betétek felé. Bár az elmúlt hónapokban a jegybanki alapkamat többszöri emelésével párhuzamosan ismét némi tőkekiáramlás volt megfigyelhető a pénzpiaci alapoknál, ez egyelőre nem utal a jelenség kiújulására.
A tőkepiacokon alapvetően kedvező trendek uralkodtak, a külföldi, és főleg a belföldi részvényindexek szárnyaltak, és tekintélyes növekedést tudhattak maguk mögött a hazai kötvényindexek is az idei első negyedévben. A forint jelentős erősödése azonban komoly veszteséget okozott a nem fedezett külföldi eszközöknél. A hazai befektetési alapok vagyonának 1,3 százalékos növekedése egy technikai tényezőnek, egy új BAMOSZ tagnak volt köszönhető, hiszen nélküle már 2010 végéhez képest 0,9 százalékos vagyoncsökkenés jellemezte volna a hazai befektetési alapokat. Nőtt viszont a pénztárak és biztosítók vagyona (1,5, illetve 0,5 százalékkal az előző negyedévhez viszonyítva), így a BAMOSZ tagok kezelt eszközeinek összesített értéke 8299 milliárd forintot tett ki március 31-én.
A pénzügyi tudatosság nem áll meg a befektetéseknél - az öröklés kérdésköre legalább ennyire fontos. Különösen...
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Miért bukik el a legtöbb felújítási pályázat? - 3 gyakori ok Az utóbbi...
A GINOP Plusz-1.2.4-25 pályázati felhívás, amely a leghátrányosabb helyzetű régiókban és a Szabad Vállalkozási...
A GINOP Plusz-1.2.4-25 pályázati felhívás, amely a leghátrányosabb helyzetű régiókban és a Szabad Vállalkozási...
A június 28-án lezajlott rendezvény kapcsán már számos jogi kérdés felmerült, így - többek között - az arcfelismerő...
Néha 5-6 éves megtérülési időről is lehet hallani az akkumulátoros energiatárolók piacán, a következő 5 évben...
Ennyire erős a verseny?
Friss adatok érkeztek.
Sötét felhők a költségvetés felett.