A nagy létszámú magyar kisebbség lakta Kárpátalja ellen a héten végrehajtott orosz rakétacsapás megmutatta, hogy a háború nemcsak Ukrajnát, hanem Magyarországot is érinti, "bármennyire is próbálják figyelmen kívül hagyni ezt a tényt Budapesten" - jelentette ki Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő csütörtökön a Facebookon közzétett bejegyzésében.
Magyarországnak a készülő európai uniós olajembargóhoz való hozzáállásától függ, hogy Horvátországot mennyire sújtja majd az árak növekedése - jelentette ki egy televíziós interjúban Davor Stern volt horvát gazdasági miniszter.
Változhat a háború intenzitása május 9-e után Ukrajnában, emellett „provokációkat” hajthat végre Oroszország Moldova és Magyarország területén – véli Mikola Szunhorovszki, az ukrán Razumkov biztonságpolitikai think-thank katonai programigazgatója, aki az ukrán RBC hírmagazinnak fejtette ki gondolatait.
Hivatalosan is reagált a Honvédelmi Minisztérium Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatójának véleményére, aki a napokban a kötelező katonai szolgálat visszaállítását javasolta a Pesti Srácokon publikált cikkében. Mint írják, Schmidt Mária véleménye magánvélemény, „semmiben sem egyezik a kormány álláspontjával.”
Bár az orosz-ukrán háborúban a Zaporizzsjai Atomerőmű rakétákkal megtámadása, a nyugati szankciós körök, egy állítólagos Roszatom-levél a Paks 2-től való elállásról, továbbá a Fidesz-képviselők által is megszavazott EP-határozat a projekt leállításáról, valamint a finn testvérprojekt bedőlése mind-mind bizonytalanná tették, hogy továbbra is a Roszatom építheti-e a Paks 2-t, Szijjártó Péter csütörtöki nyilatkozata egyértelműen arra utal, hogy igen: a magyar kormány továbbra is az orosz cégben gondolkodik. A magyar külgazdasági és külügyminiszter arra utalt, hogy a Roszatom vezérével történt személyes tárgyaláson az oroszok megerősítették: technológiai szempontból továbbra is képesek megépíteni az erőművet, így haladhat tovább itthon az engedélyezési folyamat és amint majd megkapják az oroszok az engedélyt, "az erőmű építési munkálatai a következő fázisba léphetnek".
A legfrissebb jelek szerint 3-3,5 éves haladék esetén már támogatná a három közép-európai ország az orosz olajra és finomított termékekre vonatkozó uniós olajembargót, az alku pedig a ma helyett péntekre összehívott újabb uniós nagyköveti találkozón akár meg is születhet.
Miután ma bejelentette az Európai Bizottság elnöke az év végéig tervezett teljes orosz olajembargó tervét az EU-ban, rövid reakciót küldött a Reutersnek Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár.
Magyarország és Szlovákia 2023 végéig kapna haladékot arra, hogy a meglévő szerződései keretében továbbra is vásárolhasson orosz nyersolajat – jelezte egy névtelen európai bizottsági forrás a Reutersnek azután, hogy Ursula von der Leyen elnök az Európai Parlament előtt ma bejelentette a teljes uniós orosz olajembargós javaslatot. Arra a hírügynökség második forrása nem válaszolt egyértelműen, hogy a finomított orosz olajtermékek embargója alól is 2023 végéig kapna-e felmentést a két ország, vagy sem.
Ma délelőtt az Európai Parlament plenáris ülésén jelenti be Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök a hatodik uniós oroszellenes csomagot, benne az olajembargós javaslatokat és ezekben tényleg benne lehet mentesség Magyarország és Szlovákia számára – tudta meg a Politico.
Az év kezdete óta az európai gazdaságokról készített prognózisok minden felülvizsgálatnál egy fokkal kisebb növekedést, viszont nagyobb inflációt tartalmaznak. A globális kilátások is folyamatosan romlanak, eddig még döntően gazdaságon kívüli tényezők és fordulatok hatására.
„A magyar álláspont az olaj- és gázembargó esetében nem változott: nem támogatjuk!” – írta ki hétfőn délelőtt a Facebookra és a Twitterre, illetve küldte el a Reutersnek emailben Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár arra a német ZDF-értesülésre reagálva, miszerint Magyarország is feladhatta elutasító álláspontját az orosz olajembargó ügyében.
Az Európai Bizottság kedden terjeszti be azt a javaslatát, amely év végével tiltaná be az Európai Unióban az orosz olajtermékek importját, tehát a kőszén embargójához hasonlóan lesz egy több hónapos felkészülési idő, és speciális helyzete miatt Magyarország és Szlovákia „bizonyos mentességeket, vagy átmeneti intézkedéseket” kap – tudta meg a Politico Ursula von der Leyen bizottsági elnök köreiből.
Egyre valószínűbbé válik az orosz olajra vonatkozó uniós embargó, a ZDF információi szerint három ország, Magyarország, Ausztria és Szlovákia is visszalép a vétótól. Ha igaz a hír, az komoly fordulat lenne az érintett országok álláspontjában, amit egyértelműen a német álláspont megváltozása válthatott ki, hétvégi lapértesülések alapján ugyanis a német szövetségi kormány feladta az orosz kőolajimportot sújtó európai uniós büntetőintézkedéseket ellenző álláspontját, és már támogatja, hogy a közösség Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt korlátozza a behozatalt. A Politico további információkat tudott meg a már kedden érkező uniós olajembargós csomagról, benne a Magyarországnak és Szlovákiának érkező könnyítésről, amelyeket ebben a külön cikkünkben írtunk meg. Közben egy harmadik cikkben megírtuk: Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár cáfolta, hogy megváltozott volna Magyarország hozzáállása az orosz olaj- és gázembargó kérdéséhez.
A felsőoktatási jelentkezőszámok a 2020-as visszaesést követően stabilizálódni látszanak egy, a 2019-es értékektől és az azt megelőző évek tendenciáitól elmaradó szinten. Tanulmányunk alapján azt mutatjuk be, hogy makroszintű adatok fényében ez a trend összefüggésbe hozható az emelt szintű érettségi és a minimumponthatár követelményének bevezetésével.
Ha se Moszkva, se Brüsszel nem enged az orosz gázt rubelért című huzavonában, akkor egy súlyos téli gázválság felé haladhat főleg a mi régiónk, mert nem tudjuk kellően feltölteni őszig a gáztárolókat, így elsősorban az ipari szereplők számíthatnának a gázfogyasztás korlátozására – derült ki egy csütörtöki átfogó gázipari elemzésből, amely azt modellezte, hogy mi történne, ha a Gazprom teljesen leállítaná a szállításokat például május 1-től. A legfrissebb jelek sajnos abba az irányba mutatnak, hogy se Moszkva, se Brüsszel nem akar engedni. Előbbi a bolgár és lengyel gázszállítás leállításával már erős üzenetet küldött egész Európának, Brüsszel pedig közben azokat a cégeket és államokat fenyegeti kötelezettségszegési eljárással, amelyek megpróbálnak rubelben fizetni, hogy ne állítsák le feléjük a gázszállítást az oroszok. A helyzet annyira kiélezett, hogy rendkívüli energiaügyi miniszteri találkozót hívott össze jövő hétfőre az illetékes francia miniszter, a vitának pedig május 20. körülig el kell dőlnie, mert akkoriban számos tagállam gázcégének ki kell fizetnie a számlát az oroszok felé.
Bár tegnap az osztrák kancellár még azt hangsúlyozta Twitter-üzenetében, hogy az osztrák OMV is euróban fizet az orosz gázért, ma arról írt a Financial Times az ügyletre közvetlenül rálátó forrásokra hivatkozva, hogy a cég mégis tervez rubelszámlát nyitni a svájci Gazprombanknál, akárcsak magyar, német, és szlovák cégek. Ezzel tehát az OMV is ugyanazt a fizetési módot alkalmazná, amit például tegnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is megerősített a magyar állami MVM CEEnergy cég kapcsán, amely tavaly ősszel a 15 éves gázszerződést megkötötte.
Magyarországra továbbra is a megszokott rendben érkezik földgáz, a hazai tárolókban 1,24 milliárd m3 földgáz van, ami pedig 19,64%-os töltöttséget jelent - adta ki csütörtöki nyugtató közleményét a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH).
Az Európai Bizottság szerdán megküldött, a jogállamisági eljárást elindító levele alapján „semmi akadálya nincs a helyreállítási alapról szóló megállapodás aláírásának” – ezt szűrte le a kormány a levél gyors tanulmányozása alapján, mondta el a mai Kormányinfón Gulyás Gergely.
A 2020 novemberétől néhány hónapos megszakítással folyamatosan érvényben lévő felmondási tilalom idén május 31-én megszűnik az egészségügyben – ezt jelezte az Emberi Erőforrások Minisztériuma az RTL Híradónak.
2022. április 26-án az orosz Gazprom vállalat beszüntette a gázszállítást Lengyelország felé, majd április 27-én Bulgária felé. A szállítások felfüggesztését azzal indokolták, hogy mindkét ország vonakodott átállni a rubelben való fizetésre.
Bukarestben rendezték a harmadik regionális üzleti csúcstalálkozót.
A melanóma kezelése új szintre lépett, jöhetnek a következők.
A magyar vásárlók árérzékenyek, megnézik, hogy mire költenek.
Megkezdődött Paks 2 reaktortartályának gyártása.
Egyre többen jönnek.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklist vendége volt.
