Pleschinger Gyula, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának tagja a Reuters hírügynökségnek adott interjújában részletesen beszélt Magyarország gazdasági kilátásairól, különös tekintettel az inflációra és a kamatpolitikára.
A jegybank szokásos módon sajtótájékoztatón ismerteti a döntés hátterét és a jövőbeli kilátásokról, várakozásokról is részleteket közölhetnek.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa decemberben nem csökkentette a kamatot, a tanács tagjai közül egyedül Patai Mihály szavazott kamatcsökkentésre – derül ki a jegyzőkönyvből. Patai az MNB korábbi ülésén is egyedül szavazott kamatcsökkentésre.
Az MNB novemberi kamatdöntése utáni satjtóájékoztatón Virág Barnabás alelnök már elmondta, hogy egy Monetáris Tanács tag szavazott kamatcsökkentésre, és a most közzétett jegyzőkönyvből az is kiderül, hogy Patai Mihály volt az.
A Magyar Nemzeti Bank megítélése szerint a geopolitikai feszültségek, a változékony pénzügyi piaci folyamatok és az inflációs kilátásokat övező kockázatok a kamatcsökkentés további szüneteltetését indokolják - így indokolja a jegybank, hogy mai kamatdöntő ülésén változatlanul hagyta az iránydó rátát.
Változatlanul hagyta az alapkamatot mai ülésén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, az maradt továbbra is 6,5%. A döntés nem okozott meglepetést, a pénzpiaci folyamatokat látva várható volt, hogy nem fog lépni most a jegybank.
A geopolitikai konfliktusok fokozódása az energiaárak emelkedéséhez és a feltörekvő piaci eszközök felárainak növekedéséhez vezetett. E két hatás következtében a felfelé mutató inflációs kockázatok erősödtek – áll a jegybank hagyományos közleményében, amelyben a mai kamatdöntést indokolja. A monetáris tanács megítélése szerint a geopolitikai feszültségek újbóli fokozódása, a változékony pénzügyi piaci folyamatok és az inflációs kilátásokat övező kockázatok a kamatcsökkentés szüneteltetését indokolták.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A műsor első részében az MNB Monetáris Tanácsának keddi kamatdöntését elemeztük, de szó volt az inflációról és a fogyasztásról is. Vendégünk volt Tardos Gergely, az OTP elemzési központjának vezetője. A második részben a Ferrari részvények szédületes teljesítményéről kérdeztük Nagy Viktort, a Portfolio vezető részvénypiaci elemzőjét.
Régóta nem látott támadásba lendültek az utóbbi napokban a forint ellen a befektetők – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szokásos ábrakészletéből. Egyértelműen ez indokolta azt, hogy a jegybank a várakozásokkal és a korábbi kommunikációjával ellentétben mégsem gyorsított a kamatvágások tempóján. Kérdés, meddig tarthat ki a magyar deviza most kapott lendülete, hiszen az MNB-n kívül álló tényezők tartogathatnak még izgalmakat.
A gazdaság fundamentális tényezői, az infláció csökkenése és a folyó fizetési mérleg egyenlegének javulása akár nagyobb kamatcsökkentést is lehetővé tett volna, azonban az elmúlt napok pénzpiaci folyamatai óvatosságot indokoltak - mondta keddi háttérbeszélgetésén Virág Barnabás. Az MNB alelnöke a jegybank meglepő döntését kommentálta, mely szerint az eddigi havi ütemmel megegyező mértékben, 75 bázisponttal 10 százalékra csökkentették az alapkamatot.
Az előzetes várakozásokra kicsit rácáfolva 75 bázisponttal 10 százalékra csökkentette az alapkamatot kedden a Monetáris Tanács. A lépéssel egyelőre nem került tehát 10 százalék alá az irányadó kamat, erre majd februárban kerülhet sor.
Szokás szerint délután három órától online háttérbeszélgetésen indokolja majd a mai kamatdöntést Virág Barnabás. Az MNB alelnökének biztosan lesz mondanivalója, hiszen három hónap után most tűnik megint „élesnek” a döntés.
A piac már szinte biztosra veszi, hogy kedden az eddigi 75 bázispontról 100-ra gyorsítja a kamatcsökkentések ütemét az MNB Monetáris Tanácsa. A múlt héten már Virág Barnabás alelnök is erős üzenetet küldött a piacnak ezzel kapcsolatban. Ugyanakkor a fokozódó kamatvágási várakozások már eddig is megviselték a forintot, kérdés, mi lesz, ha be is váltja ezt a jegybank.
"A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján ugyanannyi érv szól amellett, hogy a január végi kamatdöntő ülésen 75 bázisponttal vagy 100 bázisponttal csökkentsük a kamatokat" - jelezte egy szerdai bécsi Euromoney konferencián Virág Barnabás.
A 2023-as évet még extrém magas, 18 százalékos irányadó kamat mellett kezdte Magyarország, majd az infláció csökkenésével és a forint stabilizálódásával az év második fele már a kamatcsökkentésekről szólt. Ez pedig várhatóan 2024-ben is folytatódik, legalábbis az év első felében biztosan, utána pedig a további inflációs kilátások fényében dönthet a jegybank.
Két javaslatot tárgyalt ma az MNB Monetáris Tanácsa, mely végül egyhangúan döntött az alapkamat 75 bázispontos csökkentése mellett - mondta keddi háttérbeszélgetésén Virág Barnabás. A jegybank alelnöke kiemelte, hogy több területen is határozott javulás látszik a fundamentumokban és Magyarország kockázatíi megítélése is javult az elmúlt hetekben.
A várakozásoknak megfelelően újabb 75 bázisponttal 10,75 százalékra csökkentette az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa idei utolsó kamatdöntő ülésén. Így az évet még 18 százalékon kezdő irányadó kamat az infláció meredek esésével jelentősen csökkent, és ez várhatóan 2024 elején is folytatódik.
Délután három órakor szokás szerint online háttérbeszélgetésen ismerteti az MNB keddi döntésének részleteit Virág Barnabás. A jegybank alelnökének szavait elsősorban a kilátásokkal kapcsolatban figyelheti árgus szemekkel a piac.
Idei utolsó kamatdöntő ülését tartja kedden a Monetáris Tanács, az elemzők szinte egyhangúan újabb 75 bázispontos kamatvágásra számítanak, így 10,75 százalékra mérséklődhet az irányadó ráta. Az infláció akár nagyobb lazítási tempóra is lehetőséget adna, azonban eddig mindig az óvatosságot hangsúlyozták, így meglepő lenne, ha most adnák fel ezt.
A javuló makrogazdasági fundamentumok és a nemzetközi környezet támogatják a kamatcsökkentés folytatását az októberi 75 bázispontos ütemben – mondta egy csütörtöki konferencián Virág Barnabás, az MNB alelnöke. Ezek után borítékolható, hogy 11,5 százalékra csökken majd az alapkamat, legfeljebb a kommunikáció tartogathat meglepetéseket. De milyen hatással lehet a forintra a jegybank lépése?
Türelmet kér a miniszter.
A bizottság elnöke a vakcinabeszerzésekről vallott.
Egy jelentésre reagál.
Sötét felhők a költségvetés felett.
Az éghajlatváltozás lehet az, ami átbillenti a növekedést a recesszióba.
Szinte bárhol és szinte bárki igénybe veheti majd.
