Az MNB augusztusban hirdetheti ki a lakossági ügyfelek túlzott eladósodását megakadályozó rendelete módosítását, ennek keretében az ügyfelek jövedelmének arányában vállalható maximális törlesztőrészleteknél (JTM) fogalmaznak meg új kiegészítő szabályokat - mondta el Szombati Anikó, az MNB ügyvezető igazgatója az MTI-nek.
A helyes cél érdekében tett helyes lépés az MNB mai bejelentése az adósságfékszabályok módosításáról, amit már a piac is várt. Senkinek nem érdeke ma Magyarországon, hogy a kamatkörnyezet nagyobb emelkedése előtt talán csak egy-két évvel az egykori devizahitelekéhez fogható törlesztőrészlet-emelkedésnek tegye ki háztartások százezreit - és ezt jó, ha a már létező szabályok is lekövetik. A módosításnak azonban a "magyar családok megvédése" mellett érdemi mellékhatásai is lehetnek, amelyek már nem minden körülmények között lesznek pozitívak.
Igaznak bizonyultak a piaci hírek: szigorítja az MNB a jövedelemarányos hitel-törlesztőrészlet maximumára vonatkozó adósságfék-szabályozását, mégpedig várhatóan október 1-jétől. A mai bejelentés szerint az eddigi 50%-ról 25%-ra csökken a mutató értéke a legfeljebb 3 éves kamatperiódusú hitelek esetében, és 35%-ra a legalább 5, de kevesebb mint 10 éves kamatperiódusú hiteleknél. Csak a legalább 10 éves kamatfixálás mellett marad a jelenlegi szabályozás. A 400 ezer forint feletti jövedelmű hitelfelvevőkre továbbra is magasabb számok vonatkoznak. Gyors értékelésünk szerint Csehországgal és Szlovákiával ellentétben Magyarország nem egy túlzott hitelezés visszafogását, hanem a jelenlegi egészséges volumenű hitelezés szerkezetének a javítását szeretné elérni a lépéssel, ami a kamatkockázatok növekedése miatt helyes irány.
A cseh jegybank ma bejelentette: éves jövedelmük kilencszeresében korlátozzák októbertől a hiteligénylők által felvehető jelzáloghitel-összeget Csehországban. Magyarországon piaci hírek szerint "csak" a változó kamatozású hitelek esetében tervez némi szigorítást a jegybank.
Szigorítás jöhet 2019 elejétől az MNB adósságfékszabályaiban. A K&H sajtótájékoztatóján elhangzottak alapján a mostani 50%-ról 25-35%-ra csökkenő jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) képzelhető el a változó kamatozású és a 3 éves kamatperiódusú hiteleknél, de akár 5 éves kamatperiódus mellett is. Ez azt jelentené, hogy újabb lépéssel tereli a fix kamatozás felé a jegybank a hitelfelvevőket.
Erőteljes odafigyelést igényel a budapesti lakáspiac - mondja a Portfolio-nak adott interjújában Banai Ádám. A Magyar Nemzeti Bank igazgatója szerint az adósságfékszabályok szigorítására nincs szükség Magyarországon, de két jelentős problémát még mindig lát a jegybank a lakossági hitelezésben. Az új lakások piacán mindenki a lakásáfa sorsának rendezésére vár, a jegybank szerint mielőbb dönteni kellene a kérdésről.
Egész Európa egyik legszigorúbb hitelfelvételi szabályozásával parancsolt megálljt a túlzott lakossági eladósodottságnak a Magyar Nemzeti Bank. A 2015 eleje óta élő adósságfékszabályok igazából nem fogták vissza eddig érdemben a hitelezést, de ha a jegybank makroprudenciális jelzőrendszere jól működik, valószínűleg hatékony eszköz lesz a hitelbuborékok megelőzésére. A bankok saját felmérésünk szerint elégedettek a szabályozás jelenlegi paramétereivel, de idővel finomhangolásra és akár szigorításra is szükség lehet.
A lakáshitelezés felfutását látva egyre többen szögezik nekünk a címben szereplő kérdést, hiszen túl frissek a 10 éve kezdődött pénzügyi válság emlékei. A kérdés mögötti félelem kettős: hitelfelvevőként a rekordalacsony kamatszint megszűnésétől, felelős állampolgárként pedig a bankok túlzott kockázatvállalásának negatív gazdasági hatásaitól is tartanak az emberek. Válaszunk ugyanígy kettős: a törlesztőrészlet megugrásától valóban lehet és kell is tartani, a tőketartozás viszont most teljesen másképp "viselkedik", mint a devizahitelek időszakában, és ez menekülőutat jelenthet az esetleges baj elől a hitelfelvevők számára. Jó hír az is, hogy nemzetgazdasági szinten egyelőre nincsenek jelei a túlhajtott lakossági hitelezésnek.
A szlovák központi bank (NBS) több lépcsőben szigorítja azokat a feltételeket, amelyeket a kereskedelmi bankoknak meg kell követelniük jelzáloghitelért folyamodó ügyfeleiktől. Magyarországon az MNB egyelőre nem szigorít(ott) az adósságfékszabályokon.
A hitelből finanszírozott lakásárbuborékok különösen veszélyeztetik a pénzügyi rendszer stabilitását. Nemzetközi tapasztalatok szerint azok a gazdasági válságok a leghosszabbak és a legsúlyosabbak, amelyeket hitelből finanszírozott ingatlanár-buborék előz meg. Az MNB ezért folyamatosan nyomon követi a magyar lakáspiaci változásokat. Az utóbbi évek dinamikus lakásáremelkedése ellenére egyelőre nem észlelhetők árbuborék jelei. Szükség esetén az MNB, mint a magyar makroprudenciális hatóság több eszközzel is képes megfékezni a lakásárbuborékokat fújó túlzott hitelezést.
Elszámolás ide, forintosítás oda, a magyar lakáshitelesek közel negyedének még mindig nagyobb a (csak lakáshitelből fakadó) tartozása, mint a lakás forgalmi értéke. A szabad felhasználású jelzáloghitellel rendelkezőknél még rosszabb a helyzet. Bár manapság megint egyre kevésbé vagyunk óvatosak a hitelfelvétel során, csak a lakásérték átlagosan 60%-ára veszünk fel hiteleket, és már az árfolyamkockázat sem fenyeget, tehát sokat enyhült a helyzet.
Kevesen vannak tisztában azzal, mekkora hitelre tarthatnak igényt bizonyos értékű lakás megvásárlásához vagy bizonyos jövedelemszint mellett. Ezt foglalja össze az alábbi ábránk.
Három helyen is lazít az MNB a lakossági hitelfelvétel során mérvadó adósságfék szabályokon - derül ki az MNB honlapján megjelent közleményből.
Év eleje óta él az MNB adósságfék-szabályozása, amelynek értelmében nem vehetünk fel annyi forinthitelt, hogy a törlesztőrészletünk meghaladja havi nettó jövedelmünk 50%-át, illetve 400 ezer forint feletti jövedelem esetén a 60%-át. Az MNB friss tanulmánya azt mutatja, kevés ügyfél megy el a falig, így valószínűleg nem nagyon fogta vissza a hitelezést a szabály. Kevesen vannak tehát, akik nagyobb hitelt akartak felvenni, de az MNB nem hagyta nekik.
2015. január 1-jével életbe léptek az MNB egészséges háztartási hitelezést fenntartását segítő eszközei, a jövedelemarányos törlesztőrészlet (JTM) és a hitelfedezeti mutatók (HFM). Bár korábban mindkét típusú arányszám valamilyen módon megjelent a létező hitelezői gyakorlatban és szabályozásban egyaránt, az új szabálycsomagban a JTM-re vonatkozó előírások valamelyest újdonságot képviseltek. Az első negyedév tapasztalatai segítséget nyújtanak a mutatószámok "első lépéseinek" értékeléséhez. Megfigyeléseink alapján pedig elmondható, hogy azok nem eredményeztek azonnali visszaesést az éledező háztartási hitelpiacon, ugyanakkor effektív gátakat szabnak annak, hogy az egészséges hitelezésből túlzott eladósodás alakuljon ki a jövőben.
A spanyol adóhatóság szerint egymillió eurós adócsalásról van szó.
A klímaváltozás sokkal veszélyesebbé tette a helyzetet.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Gyengébb lett a cég teljesítménye, mint a hitelminősítő várta.
Ennyire erős a verseny?
Friss adatok érkeztek.
Sötét felhők a költségvetés felett.
