Az elmúlt hetek egyik legfontosabb kérdése volt, és várhatóan a következő hónapok egyik legizgalmasabb témája lesz, hogy hogyan tud növekedni a magyar gazdaság teljesítménye a közeljövőben, melyek a növekedésre leselkedő legnagyobb veszélyek és mit tehet ebben a helyzetben a kormány. Ezért a Portfolio önálló befektetői klubeseményt szentel ennek a témának, ahol a három meghívott szakértővel körbejárjuk a magyar monetáris politika jövőjét, a kamatkilátásokat és a forint várható teljesítményét is. Mindezt annak érdekében tesszük, hogy a magánbefektetők már most hozzájussanak azokhoz az információkhoz, amelyekkel megalapozott befektetési döntéseket tudnak hozni.
Az MNB 2016 első negyedévében valószínűleg újra belekezd a kamatvágásokba - írják a JPMorgan londoni elemzői. Az elemzőház további 35 bázispontos vágást vetít előre, de úgy vélik, akár 1 százalék alá is vághatják a most már három hónapos irányadó jegybanki eszköz kamatát.
Az MNB jövő kedden jelenti be új hitelezést segítő csomagját, és az NHP program kivezetését - nyilatkozta Nagy Márton jegybanki alelnök a Portfolio Öngondoskodás konferenciáján a Reutersnek. Nagy a jegybanki kamatpolitikáról is beszélt.
Londoni pénzügyi elemzők értelmezése szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a keddi kamatdöntő ülés utáni közleményében arra tett utalást, hogy a jegybanki alapkamat még 2017 egy részében is a most változatlanul hagyott, 1,35 százalékon maradhat.
Londoni pénzügyi elemzők szerint a jelenlegi magyarországi inflációs és külső monetáris kilátások környezetében előállhat olyan helyzet, amelyben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) újabb kamatcsökkentésekre kényszerül.
Az aktuális nemzetközi folyamatokról fejtette ki véleményét pénteken Wolfgang Schäuble. A német pénzügyminiszter a Reuters hírügynökség szerint azt hangsúlyozta, hogy a hatalmas likviditás buborékok kialakulásához vezet, és csak strukturális reformok vezetnek valódi megoldáshoz.
Az MNB alapítását követő, elmúlt 90 évben a hazai monetáris politika, azon belül is főként a kamatpolitika számos változáson esett át, míg elérte a napjainkban ismert működését. A jegybank működésének kezdeti éveiben az MNB kamatpolitikája elsődlegesen a kereskedelmi váltók leszámítolásából állt, így az irányadó kamatok szerepét a leszámítolási és a kölcsönüzleti kamatlábak töltötték be. A nagy gazdasági világválság miatt bekövetkező kamatemelések korrekcióját követően a második világháborúig stabilan alakultak a kamatok. A szocialista tervgazdaság időszakában nem volt egyértelműen kitüntetett jelentőségű, alapkamatnak tekinthető jegybanki referenciaráta, mint ahogy független monetáris politika sem. A kétszintű bankrendszer bevezetéséig jegybanki alapkamat hiányában szerteágazó referenciakamatokkal volt jellemezhető Magyarország. A jegybank esetenként ugyan meghatározott vállalati hitelkamatokat, de azok mellett jelentős szerepet töltöttek be a jogszabályokban államilag rögzített kamatmértékek. 1987 óta egy jegybanki alapkamat, irányadó kamat létezik, melyet az MNB határoz meg, igaz az elmúlt évtizedekben az irányadó eszköz többször is megváltozott. 2012-ben a jegybank elkezdett egy kétéves kamatcsökkentési ciklust, amit 2015 márciusában újraindított, majd júliusában lezárt, így az irányadó ráta - az összehasonlíthatóság módszertani korlátai mellett - elérte az MNB 90 éves történetének historikusan legalacsonyabb, 1,35 százalékos szintjét.
Egy hónappal azután, hogy friss inflációs előrejelzést tett közzé a jegybank, ma a Monetáris Tanács még egy utolsót vágott az alapkamaton, majd azt jelezte, hogy az irányadó ráta elért "arra a szintre, ami az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja." Éppen emiatt Matolcsy György jegybankelnök ma bejelentette a sajtótájékoztatón, hogy véget ért a 3 évig tartó, egy szakaszt leszámítva folyamatos kamatcsökkentési sorozat. A Monetáris Tanács kamatdöntési közleményének utolsó, általában az iránymutatást tartalmazó mondata szerint "A jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az inflációs kilátások és a reálgazdaság ciklikus pozíciója tartósan laza monetáris kondíciók irányába mutat.", azaz Matolcsy szavaival összhangban hosszabb ideig a most kialakított 1,35%-os szinten tervezi tartani az alapkamatot az MNB. Az alábbiakban változtatás nélkül közöljük a mai kamatdöntési közleményt (kiemelések tőlünk).
Közérdek valósul meg az MNB tegnap bejelentett monetáris intézkedésével, így ugyanis még olcsóbb lesz az állam finanszírozása - mondta a Portfolio-nak Patai Mihály. A Magyar Bankszövetség elnöke szerint az őzeknek persze alkalmazkodniuk kell a vadászati szabályok megváltozásához, így a banki likviditásmenedzsmentnek át kell alakulnia, egyes külföldi anyabankoknak pedig felül kell vizsgálniuk országkockázati limitjeiket, és ez akár tőkekövetelményeiket is megváltoztathatja. Hogy mennyire befolyásolhatja a jegybanki döntés a bankok eredményét, egyelőre nehéz megbecsülni.
Nem kizárt, hogy sokaknak hamarosan arra kell rádöbbennie, hogy a Magyar Nemzeti Bank sokkal bátrabb, mint eddig gondolták. Könnyű elfelejteni, hogy mennyire bizonytalan dolog az alapkamatunk előrejelzése, márpedig az előző ciklussal kapcsolatos óriási bizonytalanságból tanulhattunk volna. Nos, ma az elemzői konszenzus szerint 1,5 százaléknál van a jegybanki kamat alja - vagyis már pusztán 15 bázispontnyi vágásra. Mi erre mégsem vennénk mérget, hiszen éppen az látszik, hogy a Fed kamatemelése (jóval) későbbre marad, az EKB kitart a vásárlásaival jövő szeptemberig, a hazai infláció pedig az élénkülése ellenére is tartósan alacsonyan marad. Ráadásul mindeközben a piac rendkívül elfogadó a kamatvágásokkal szemben, a forint esetleges gyengülése pedig nem jelent problémát (sőt!). A jegybank próbált a maga módján üzenni erről, de úgy tűnik, sokan nem vették a lapot. Az alábbi írással ezt a kényes előrejelzési kérdést próbáljuk körbejárni.
A magyarországi inflációs és forintárfolyam-pálya iránya alapján valószínűsíthető, hogy közeledik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris enyhítési ciklusának vége - jósolták az MNB kedden végrehajtott újabb 0,15 százalékpontos kamatcsökkentése után londoni pénzügyi elemzők.
Bőven van még tér a további kamatvágásra, mivel az infláció 2016 végén is csak 2% körül mozog majd. Év végére az 1,35%-ot is elérheti az alapkamat, ha időközben nem gyengül jelentősen a forint árfolyama - derült ki a Bank of America Merrill Lynch legújabb elemzéséből.
Hosszú hónapok óta először várhatóan izgalmas kamatdöntő ülés elébe nézhetünk itthon. A Portfolio által megkérdezett elemzők átlagosan 80% esélyt adnak annak, hogy a Magyar Nemzeti Bank jövő héten tovább vágja az irányadó rátát, míg az elemzői konszenzus szerint a kamatcsökkentés mértéke 20 bázispont lehet, azaz jövő héttől 1,9 százalékos alapkamatra számítanak.
Magyarországon még nem érte el az alapkamat a nulla százalékot és valószínűleg nem is fogja a közeljövőben, így van még lehetőségünk az alapkamaton keresztül is lazítani a monetáris kondíciókat - jelentette ki a köztévé ma reggeli adásában Palotai Dániel. A Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója - aki nem tagja a kamatdöntő Monetáris Tanácsnak - Reuters szerint úgy fogalmazott: a közeljövőben lehet, hogy szükség lesz a lazításra.
Paul Krugman az évtizedek óta komoly nehézségekkel küzdő Japánt arra buzdítja, hogy folytassa csak minél bőszebben az Egyesült Állalmokban jól bevált mennyiségi lazítás (QE - quantitative easing). Hiába nőtt az elmúlt években drasztikusan a japán központi bank monetáris eszközállománya az infláció és a gazdaság nem indult be a csendes-óceáni országban. Mivel a lakosság bizalma töretlen az ország iránt a Nobel-díjas közgazdász szerint hihető ígéretet kell tennie a felelőtlenségre. Matthew Klein nem osztja feltétlenül Krugman nézeteit, a gazdasági mutatók azonban inkább előbbi érvelését igazolják.
A jelenlegi inflációs dinamika alapján lehet, hogy csak két év múlva kezdi emelni alapkamatát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) - jósolták hétfői előrejelzésükben londoni pénzügyi elemzők.
