A várakozásoknak megfelelően nem változtatott a kamatkondíciókon kedden az MNB Monetáris Tanácsa, így az alapkamat továbbra is 0,6%. A jegybank most elsősorban az egyhetes betéttel operál, vagyis izgalmasabb lehet a csütörtöki tender.
Olyan lépésre szánta el magát az MNB a válság kellős közepén, amit minden jegybank szeretne elkerülni egészen addig, amíg csak lehetséges. Optimális esetben addig, amíg véget nem ér a válság. Miért lépett most a jegybank?
Londoni pénzügyi elemzők szerint valószínűleg a továbbiakban sem kerül napirendre a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapkamatának csökkentése, mivel a jegybankot a gazdasági visszaesés ellenére érezhetően aggasztja a forintgyengülés és a magas infláció.
Az MNB Monetáris Tanácsa nem változtatott a kamatkondíciókon a mai ülésen, azonban jelentősen csökkentette idei GDP-előrejelzését. Eddig szerény gazdasági növekedést vártak, most viszont azt írják, hogy a magyar GDP várhatóan 5,1-6,8 százalék között zsugorodik idán, amit 2021-ben 4,4-6,8 százalék közötti bővülés követhet. Újdonság, hogy a nagy igénybevételre való tekintettel a Növekedési Kötvényprogram keretösszegét szeptember 23-ával 750 milliárd forintra emelik. Virág Barnabás alelnök háttérbeszélgetésén azt hangsúlyozta, hogy a legfontosabb számukra az infláció lesz a következő időszakban.
A magyar GDP idén 5%-kal eshet vissza az Equilor friss előrejelzése szerint. A Magyar Nemzeti Bank nehéz helyzetbe kormányozta magát, ennek hatására két tűz közé került. A forint ugyanis a leggyengébben teljesítő régiós deviza, az infláció megemelkedett, miközben a magyar gazdaság gyengén teljesített. A koronavírus tekintetében most nem áll jól az ország: habár a kormány kommunikálja, hogy nem lesz olyan leállás, mint tavasszal volt, de ha az esetszámok tovább emelkednek, akkor ez önmagát gerjesztve hozhat nehézségeket.
A brit jegybank (Bank of England) csütörtöki kamatdöntő ülésén változatlanul hagyta az alapkamatot és az eszközvásárlási programjához sem nyúlt hozzá, de szokatlanul bizonytalan jövőt vetített előre a gazdaságnak, és belengették: a monetáris tanács a negatív kamatok hatékony bevezetését mérlegeli.
Abe Sinzo lemondása után a japán kormánypárt, a liberális demokraták (LDP) új vezetőt választottak, aki egyben a miniszterelnöki pozíció várományosa is. Josihide Szuga azt ígéri, a gazdaságpolitika és a geopolitika terén is folytatni fogja elődje munkáját. Abe kormányzásának voltak sikerei, de összességében azt látjuk, hogy a japán gazdaság csak részben szabadult meg azoktól a démonoktól, amelyek a kilencvenes évek óta nehezítik a fejlődést. A gazdasági problémák mellé egyre inkább felnőnek a geopolitikai kihívások is, amelyekre az új vezetésnek szintén határozott lépéseket kell adnia.
Egyedül Magyarországra vonatkozóan módosította lefelé az előrejelzéseit az Erste Bank, míg több régiós országban is az előzetesen jelzetthez képest jobb gazdasági növekedést várnak. A bank elemzői szerint a magyar gazdaság idén 5,8%-ot zuhan, ezzel a régióban a középmezőnyben leszünk.
Az elemzők szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a mai 15 bázispontos kamatvágás után nem csökkenti tovább a kamatszintet, hosszú ideig 0,6%-on maradhat a ráta. A Századvég elemzője szerint bár az MNB vezetése korábban mindig hangsúlyozta az inflációs célkövetést, mint keretrendszert, amelyben a jegybank mozog, a mostani döntést az infláció múltbeli és várható alakulása nem támasztja alá. A TakarékBank úgy véli, hogy a következő időszakban nem lesz szükség szigorításra.
Júniusban váratlanul, 15 bázisponttal 0,75%-ra csökkentette az alapkamatot az MNB. A Monetáris Tanács júniusi kamatdöntő ülésének részleteit ma ismerhettük meg a rövidített jegyzőkönyv alapján.
A forint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris lazítása miatt került kéthónapos mélypontra a Portfolio által megkérdezett közgazdászok szerint. A többség úgy véli, hogy hamarosan stabilizálódhat az árfolyam, azonban sokat segítene az egyértelmű jegybanki kommunikáció. Az elemzők nem számítanak arra, hogy a következő időszakban a forint jelentősen erősödne az euróval szemben, ehhez a nemzetközi hangulat jelentős javulására vagy az MNB monetáris politikájának szigorítására lenne szükség. Egyes vélemények szerint az alacsonnyá váló kamatszint miatt a következő időszakot érdemi volatilitás jellemezheti, hosszú távon pedig a forint tovább gyengülhet.
Mozgalmas lesz június és július fordulója is, megismerjük a májusi munkanélküliségi adatokat, és az áprilisi kereseti statisztikákat is. A világgazdaságból is érkeznek fontos adatok, amelyek ismeretében pontosabban látjuk majd, hogy mekkora hatást gyakorolt a koronavírus a legnagyobb gazdaságokra. Foglalkoztatottsági és inflációs adatok érkeznek a világból, de a júniusi lassulásra vonatkozó előrjelzések miatt érdemes lesz Kínára is odafigyelni.
Bár a keddi kamatdöntési sajtótájékoztatón még egyszerinek mondta a jegybank vezetése a váratlan 15 bázispontos vágást, ma a Kossuth Rádióban Virág Barnabás új alelnök arra célzott, hogy júliusban valószínű egy újabb 15 bázispontos vágás 0,6%-ra, de az lesz az utolsó, tovább nem vághatnak.
Cikkemben a Portfolio 2020. június 8-án megjelent, Magyarországnak már a válság kezdetén üres volt a fegyvertára című írására reagálok. A cikk a tágabb kontextusból kiragadva, több helyen tévesen vagy hiányosan értékeli a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáját. Nem tesz említést a jegybank több korábbi és a koronavírus válság alatt meghozott intézkedéséről sem, amelyek bemutatása elengedhetetlen a jelenlegi helyzet objektív értékeléséhez. Alábbiakban arra kívánok rávilágítani, hogy az eredeti cikk címében szereplő állítással szemben: volt és jelenleg is van bőven puskapor az MNB fegyvertárában és a hazai monetáris politika kellő mozgástérrel rendelkezik a jelenlegi válság kezelésére.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 15 bázisponttal rekordalacsony szintre, 0,75 százalékra csökkentette az irányadó rátát. A Bank360.hu megvizsgálta, milyen hatással lehet a lépés a lakossági hitelekre.
A várakozásokkal ellentétben változtatott főbb kondícióján a jegybank: így az alapkamat 15 bázisponttal kisebb, 0,75% lett. A kamatfolyosó két szélét jelentő egynapos betéti és hitel kamatláb maradt -0,05, illetve 1,85%. 16 órától Virág Barnabás, a jegybank frissen kinevezett alelnöke háttérbeszélgetésen oszt meg további részleteket a jegybank helyzetértékeléséről. Az alábbiakban erről tudósítunk.
A várakozásokkal összhangban 100 bázisponttal, 4,50 százalékra - történelmi mélypontra - csökkentette az alapkamatot Oroszország központi bankja pénteken, és jelezte, hogy a következő hónapokban további kamatvágást hajthat végre az alacsony inflációs kockázatokra és a gazdaság recessziójára való tekintettel.
A nyár folyamán a 340-es szint alá erősödhet aforint az euróval szemben - írja friss elemzésében az UniCredit Bank, melynek elemzői többek között a jegybanki vezetők utalásaira hagyatkoznak. A magyar deviza azonban az év hátralévő részében gyengülhet, ahogy a koronavírus-válság hatására Magyarország külső egyensúlyi pozíciója romlik. A bank szakértői úgy gondolják, hogy ez a Magyar Nemzeti Bankot akár szigorításra is késztetheti. Ezt ellensúlyozandó a mennyiségi lazítás (QE, állampapírvásárlási program) is újraindulhat, annál is inkább, mert a bank szerint a gazdasági visszaesés nagyobb lesz a vártnál, és az újabb ösztönzőcsomagokhoz kötvénykibocsátásra lehet szükség. Az MNB pedig nem fogja hagyni elszállni a hosszú lejáratú állampapírhozamokat.