Várhatóan legalább egy évig nem módosítja alapkamatát a Magyar Nemzeti Bank (MNB), hacsak addig nem romlik jelentősen a globális befektetői kockázatvállalási hajlandóság - jósolták londoni pénzügyi elemzők az MNB Monetáris Tanácsának keddi kamatdöntő ülése után.
A Magyar Nemzeti Bank augusztus elsején kötvényből betétté változott irányadó eszköze semmiféle lényeges változást nem tudott kiváltani, ha csak felületesen, az állományi adatot vizsgáljuk. A ma közzétett friss adat szerint ugyanis csak 138 milliárd forinttal esett a mai tender alapján a most már betétben parkoltatott összes pénz állománya, így még mindig közel 5000 milliárd forintról beszélhetünk. Amennyiben viszont kicsit mélyebben megvizsgáljuk a folyamatokat, azt látjuk, hogy szépen haladunk az MNB azon áprilisi előrejelzése felé, hogy év végéig összesen 600-1000 milliárd forintos eszközátrendezést hoz az irányadó eszköz változása.
A lengyel gazdaság kilátásainak romlását, eközben a cseh és a magyar gazdaság kilátásainak javulását mutatják a legfrissebb régiós beszerzési menedzser index (PMI) adatok - hívja fel a figyelmet a Reuters.
Az MNB holnap, azaz kedden még biztosan vág 10 bázispontot az alapkamaton 2,2 százalékra, de utána már csak legfeljebb néhány hasonló lépés következhet az előttünk álló hónapokban mind külső, mind hazai okok miatt - ez a kép rajzolódik ki a Portfolio friss elemzői konszenzusából. A szakértők szerint az "idő előtti" amerikai kamatemelés, illetve a magyar infláció újbóli élénkülése jelenti a két legfőbb kockázatot arra, hogy a vágási sorozat befejezése után az MNB az ígéretének megfelelően valóban sokáig rendkívül alacsonyan tudja-e tartani az alapkamatot. Több elemző is elismerte azonban, hogy ha az eurózóna gazdasága továbbra is "bukdácsol", akkor az EKB további lazító lépései miatt az MNB kamatvágási mozgástere akár még tágulhat is.
Idén már másodszor folyamodik a drasztikus kamatemelés eszközéhez az ukrán jegybank, ma ugyanis bejelentette, hogy holnaptól 300 bázisponttal (!) 12,5%-ra emeli az irányadó kamatot.
A következő hónapokban még láthatunk negatív inflációs indexeket, de ez nem nevezhető deflációnak, az év végétől ismét gyorsulhat az infláció, majd jövő nyártól kerülhet összhangba a 3%-os inflációs céllal - vázolta a jegybank inflációs előrejelzését a Napi Gazdaságnak adott interjúban Balog Ádám. Az MNB alelnöke egyúttal jelezte, hogy ilyen inflációs pálya mellett az alapkamatban "még egy-két csökkentésre van mód". A devizahiteles mentőcsomag várható banki veszteségére korábban 600-900 milliárdos becslést adott az MNB, azóta a frissített számítások szerint legalább 700, de legfeljebb 900 milliárd forintos lehet a csomag hatása (kedvezményes árfolyamon forintosítás nélkül). Az alelnök szerint az egyszeri forintosítás kérdésével nagyon óvatosan kell bánni, de mivel magas a jegybank devizatartaléka, így tudja segíteni a folyamatot. Hangsúlyozta azonban, hogy az összes érintett hitel forintosítását nem képes az MNB megoldani.
A nulla százalék közelébe esett infláció és a romló konjunktúra-kilátások miatt nem volt kizárható, hogy a lengyel jegybank ma kamatot vág, de az intézmény végül tartózkodott ettől. Az irányadó ráta tehát továbbra is 2,5%-on maradt, így a piac most arra figyel, hogy a kamatkilátásokról hogyan nyilatkozik a jegybank. Az elmaradt kamatvágás mindenesetre segített a lengyel fizetőeszköznek.
Jövő kedden tovább vágja az irányadó rátát a jegybank, így az alapkamat 2,4%-ra süllyed - állítják egyöntetűen a Portfolio.hu által megkérdezett elemzők. A világgazdaság viszonylagos nyugalma miatt egyre kevésbé számít arra a piac, hogy év végére vissza kellene emelni az alapkamatot.
Április 29-i ülésén újabb kamatcsökkentésről dönthet a jegybank, így az alapkamat 2,6 százalékról 2,5 százalékra csökkenhet - vélik szinte egyöntetűen a Portfolio.hu által megkérdezett szakértők. Úgy gondolják azonban, fontos szinthez érkezett az MNB, akár meg is állhat itt a kamatvágással - legalábbis egyelőre.
Márciusban 78,7 milliárd forinttal nőtt a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon, ennek döntő többségét a tőkebeáramlás tette ki, a hozamok nem hoztak sokat a konyhára. A lakosság körében továbbra is a legnépszerűbbek az abszolút hozamú alapok, csak ebbe a kategóriába 31,1 milliárd forint érkezett. Az alapkezelők számára a környezet egyre nehezebb lesz, a visszatekintő hozamok esése leginkább a pénzpiaci- és a rövid kötvényalapokat érinthetik kedvezőtlenül, bár alternatív befektetési lehetőségek a szektoron belül még most is szép számmal akadnak.
A defláció veszélye tovább emelkedett, ezért az EKB-nak továbbra is nullához közeli szinten kellene tartania az alapkamatokat középtávon - közölte az OECD a mai EKB kamatdöntés után közleményben. További nem megszokott lazítási lépéseket is üdvösnek tartanak - írja a Marketwatch.com.
A Commerzbank elemzői szerint nem valószínű, hogy 325 forintos euróárfolyam alatt kamatemeléssel beavatkozna az MNB. E szint fölött viszont egyszeri nagyobb kamatemelés is jöhet, akárcsak Törökországban. A Commerzbank elemzői szerint 310 és 320 között megtorpanhat a kamatcsökkentés, de ha a piaci nyomás átmenetinek látszik, vagy fordul a hangulat, folytatódhat is.
Az a kép él a fejünkben, hogy laza monetáris politikát alkalmazzunk hosszabb időn át - többek között ezt jelentette ki a bécsi Euromoney konferencia keretében újságírói kérdésre válaszolva Balog Ádám a Reuters beszámolója szerint.
Két százalék közelébe is csökkenhet az alapkamat, de a londoni elemzőházak többsége szerint ennél magasabb szintnél fejezheti be a kamatcsökkentési ciklust az MNB. Ha lesz újabb rezsicsökkentés, az 0,8 százalékpontot is faraghat az idei átlagos inflációból.
Kivételes időszakot él át ma a magyar privátbanki piac, a jegybanki alapkamat csökkentésének legfőbb hatása az, hogy a piacon igazi szelekció indulhat el. Ezt jól mutat az is, hogy a kisebb szereplők egyre több mandátumot kapnak, bár a kedvező környezet miatt a nagyobb üzletágak is szép növekedést tudtak felmutatni. Friss pénzek a szektorban keletkeznek, több százmilliárd forint keres évente magának helyet, a probléma az, hogy eddig ezeknek a pénzeknek egy jelentős része külföldre került. A vagyonkezelési tevékenység felértékelődésével összhangban nagy lehetőség adódik, kétségtelen, hogy kulcsfontosságú szerepet kapnak a tanácsadók - hangzott el a Blochamps sajtóreggelijén.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának október 29-i ülésén a kilenc tagból csak Pleschinger Gyula szavazott arra az eshetőségre, hogy ne a "szokásos" 20 bázisponttal, hanem csak 10 bázisponttal mérséklődjön a jegybanki alapkamat. Pleschinger már augusztus óta következetesen kitart ilyen irányú javaslata mellett. Az egyértelmű többség azonban a nagyobb lépés mellett tette le a voksát, így az irányadó ráta 3,40%-ra mérséklődött - derült ki az ülésről ma kiadott rövidített jegyzőkönyvből. A dokumentum záró mondata szerint "A Monetáris Tanács úgy látja, hogy az inflációs és reálgazdasági kilátások alapján, az ország kockázati megítélésének figyelembevételével sor kerülhet még óvatos kamatcsökkentésre."
Nincs előre meghatározott alsó határa a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatcsökkentésének - mondta Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgatója egy MNB-s sajtótájékoztató után hírügynökségeknek. Az eseményről készült beszámolóink itt érhetők el:
Nem lehet kizárni, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a konszenzusos előrejelzésekben egyelőre kamatmélypontként szereplő 3,00 százalék alá csökkenti alapkamatát a jelenlegi enyhítési ciklusban - jósolták pénteki helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.
Két hónappal ezelőtt még 3,5%-nál, most viszont már 3,0%-nál látja a piaci elemzői konszenzus azt a határt, ameddig a Magyar Nemzeti Bank várhatóan folytatja a kamatcsökkentési sorozatát - derül ki a legfrissebb Reuters felmérésből. Abban, hogy a jegybank egyre mélyebbre merészkedhet a kamatcsökkentési ciklusban, külső és belső tényezők is szerepet játszhatnak, pontosabban erre bátoríthatják a monetáris döntéshozókat. A lépésről már a kibővülő testületben határoznak egy nappal azt megelőzően, hogy szerdán a kormányülésen már valószínűleg terítékre kerül a jegybanki szempontból is nagy jelentőségű devizahiteles mentőcsomag. Arról, hogy mit szeretne elérni a csomag keretében a kormány, legutóbb péntek reggel Varga Mihály beszélt:
A dohánytermékek megemelt kiskereskedelmi árrésének nehezen megjósolható átszűrődési üteme okozta a vártnál magasabb szeptemberi magyarországi inflációt, ám ettől még a következő hónapokban folytatódik a dezinflációs folyamat, és így nyitva marad az út a további jegybanki kamatcsökkentések előtt is - jósolták a múlt havi inflációs adatsor pénteki ismertetése után londoni pénzügyi elemzők.