Az eddigi 0,6 százalékról 0,9%-ra emelte az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa, ezzel közel tíz év után az első hasonló lépést láttuk. Hamarosan jön a döntés indoklása a közleményben, illetve sajtótájékoztatót is tart a jegybank vezetése. Mindezek mellett a friss GDP- és inflációs prognózis is megjelenik.
Az inflációs veszélyekre reagálva közel tíz év után ma először emel (hivatalosan) kamatot a Magyar Nemzeti Bank - nagyjából ennyit tudhatunk biztosan a monetáris tanács mai ülése előtt. Az izgalmakat fokozza, hogy nem csak a kamatemelés mértéke bizonytalan, hanem a sajátos monetáris politikai eszköztár miatt annak módja is. Sorra vesszük a mai lehetőségeket.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem fog visszatáncolni a júniusi kamatemelési ígéretéből, és már nem opció az sem, hogy jelképesen szigorít a monetáris kondíciókon, amit a magas infláció is indokol. Az infláció nemcsak Magyarországon, hanem Amerikában is emelkedik, azonban a Fed még nem szigorít, de amit a Fed megtehet (tudatosan hagyja túlpörögni a gazdaságot), azt nem feltétlenül teheti meg egy kis, nyitott gazdaság központi bankja. Az MNB kezdődő normalizációs folyamata kapcsán elmondható, hogy a proaktivitás hatására csökken annak a forgatókönyvnek az esélye, hogy a piac kényszerítse ki a kamatemelést, ami mindenképpen kedvező. De vajon erősödhet-e tovább a forint a szigorítás hatására?
Fordulatos időket élünk. A járvány olyan fokú bizonytalanságot vitt a társadalmi és gazdasági folyamatokba, amelyet békeidőben nem tapasztalni. A politikai döntéshozók - ha nem is szándékosan, de - maguk is hozzájárulnak a bizonytalanság mértékének a növekedéséhez, mert hol túlságosan is kivárnak óvatosságból vagy ismerethiányból, hol pedig aktivista módon, fontosságuk tudatában és erős társadalmi elvárásoknak eleget téve, idő előtt cselekednek.
Az öt évvel ezelőtti szintre emelkedtek a rövid lejáratú bankközi kamatlábak az utóbbi hónapokban, az MNB alelnökének hétfői nyilatkozata pedig további lendületet adott a jelenségnek. Minél inkább elköteleződik az MNB a monetáris szigorítás mellett, annál több jelzáloghiteles szembesülhet törlesztőrészlete növekedésével (részben a moratórium után), hiszen majdnem minden második adós még mindig változó kamatozású hitelben ül. 411 ezer darab, 1969 milliárd forintnyi jelzáloghitel-tartozást érinthet rövid távon probléma. Utoljára a devizahiteles válság idején tapasztalt érdemi törlesztőrészlet-emelkedést a jelzáloghitelesek többsége, megnéztük, ezúttal mekkora sokkra lehet számítani.
A meglepően jó első negyedéves magyar GDP-adat után az Erste Bank jelentősen felfelé módosította az előrejelzését: az idei évre 6,9%-os növekedést vár az eddigi 4,4%-os előrejelzés helyett. Az Erste is megjegyzi, hogy Virág Barnabás jegybank-alelnök szavai arra engednek következtetni, hogy hamarosan szigoríthat a jegybank a monetáris politikáján. Júniusra 30 bázispontos alapkamat-emelést vár az Erste 0,9%-ra, és várakozásaik szerint az egyhetes betét kamatát is az új alapkamat-szinthez emelik 15 bázisponttal.
Magyarországon már a Covid-válság előtt is ismert volt a magas nyomású gazdaság receptje, ugyanis mind a költségvetés, mind a monetáris politika nyomta a gázpedált. Mi is az a magas nyomású gazdaság, és mi vár ránk a kilábalás időszakában?
A Magyar Nemzeti Bank egyes vészhelyzeti eszközeit gyorsan kivezetheti a monetáris politikából, és az inflációs kockázatok növekedése miatt fel kell készülni az alapkamat emelésére - nyilatkozta a Reutersnek Virág Barnabás. Az MNB-alelnök szavai szerint a gazdaság teljes újranyitásával járó inflációs kockázatok miatt már júniusban, megelőző jelleggel alapkamatot emelhet az MNB és közben az egyhetes betéti ráta emelésével is kezelheti a piaci helyzetet. Az eszközvásárlási program pedig egyelőre megmarad, hogy a kötvényhozamokat alacsonyan tartsák. A forint a monetáris politikai fordulat hatására erősödni kezdett.
Jelentősen javította a brit gazdaság idei növekedési ütemére adott előrejelzését csütörtökön a Bank of England, elsősorban a koronavírus-járvány visszavonulásával és a járvány megfékezésére elrendelt korlátozások folyamatos enyhítésével indokolva a módosítást.
Mark Yusko, a Morgan Creek Capital Management vezérigazgatója, befektetési igazgatója és alapítója szerint a "májusban eladni, aztán elmenni" mondás és tőzsdestratégia valószínűleg idén is érvényes lesz sőt, talán méginkább, mint korábban: a szakember szerint komoly ugrásra számíthatunk majd az inflációban, a guru szerint az előttünk álló hónapokban érdemes lehet a befektetés helyett inkább készpénzt felhalmozni, és a későbbiekben akciósan "bevásárolni".
Továbbra is vásárol állampapírokat az MNB, a következő technikai felülvizsgálatot a 3000 milliárd forintos szint elérésekor hajtja végre – derül ki a Monetáris Tanács keddi közleményéből. A döntéshozók megerősítik, hogy el kívánják kerülni az infláció tartós emelkedését, a felfelé mutató kockázatok realizálódása esetén készek bármilyen rendelkezésre álló eszközzel fellépni.
Kedden ismét kamatdöntő ülést tart a Monetáris Tanács, melyen várhatóan a márciusi üzeneteket ismétlik majd meg. Most könnyebb helyzetben van a jegybank, mint egy hónapja, hiszen akkor a forint árfolyama miatt főhetett a döntéshozók feje, azóta viszont érezhetően erősödött a magyar deviza.
Világszerte elindultak az oltási programok, látótávolságon belülre érkezett a koronavírus-válságból való kilábalás, javulnak a bevételi kilátások a pandémia által megütött szektorok vállalatainál és az alapkamatok is elkezdtek növekedni. Mindezek tükrében a javuló gazdasági teljesítmény egyik velejárójára, az infláció várható mértékére és a befektetésekre gyakorolt lehetséges hatására figyelmeztetett a CNBC műsorában a veterán tőzsdeguru, Richard Bernstein. Mindezek mellett az örök tech-szkeptikus stratéga azt is elmondta, szerinte hogyan lesz érdemes megjátszani a küszöbön álló kilábalást.
Bár sok európai gazdaságban még tombol a vírus harmadik (néhány helyen már negyedik hulláma), a fejlett világban elindult és várhatóan a második negyedévben nagyobb sebességre kapcsol a lakosság immunizálása. Az általános várakozások szerint az év közepére az átoltottság eléri azt a szintet, amely lehetővé teszi a korlátozások fokozatos, óvatos, de tartós feloldását. Ezzel párhuzamosan a piaci figyelem középpontjába a gazdaságok újranyitása, az ezt követő erőteljes kilábalás és ennek makrogazdasági következményei kerültek. A piacokon a Covid-aggodalmak helyét átvették az inflációs félelmek, sokan már a ’70-es évek visszatértét vizionálják. Bár nem osztjuk teljes egészében ezt a félelmet, és nem gondoljuk, hogy egy új, tartósan magas inflációval jellemezhető kor hajnalán állunk, vitathatatlan, hogy emelkednek a felfele mutató inflációs kockázatok, amelyeket a jegybankok sem hagynak/hagyhatnak figyelmen kívül.
Az orosz jegybank a kamat szinten tartásáról vagy emeléséről fog dönteni április 23-i ülésén, mondta Kirill Tremasov, a bank monetáris politikáért felelős vezetője. Az infláció idén a jegybanki cél, 4% fölé nőhet, ezért van szükség a szigorításra.
A török piacfelügyelet közlése szerint 10 értékpapírcéget bírságolt meg összesen 7,8 millió lírával (mintegy egymillió dollár), amiért nem jelentették előzetesen a shortokra vonatkozó tranzakcióikat – számol be a hírről a Reuters.
Meglepetésre kamatot emelt Oroszország központi bankja pénteken.
Az elektromosautó-gyártó cég részvényei meredeken fognak esni a koronavírus-válság után az alapkamatok emelkedése miatt, vélekedett Per Lekander, a Lansdowne Partners alapkezelője a CNBC műsorában.
A legnagyobb német kereskedelmi bank, a Deutsche Bank azzal számol, hogy a világ vezető jegybankjai nem változtatnak alapkamataikon az idén, továbbá nő az amerikai és a német kötvényhozam, illetve drágul az euró a dollárral szemben.
Hamarosan a világ minden iparága AI-óriásfelhasználó lesz.
Egymástól tették függővé következő lépésüket.
Nem ismerte el a cég, hogy bármilyen jogsértést követett volna el.
Világszerte annyi áramot fogyasztottak 2022-ben, mint Franciaország.
A laza hengerfej csavarok olajszivárgást okozhatnak.
A vámháborúról lesz szó a két nagyhatalom között.
Nagyon gyorsan döntött a konklávé.
Egyre több befektető figyelmét vonzza az agrárium, ami a bizonytalan piaci környezetben az egyik legstabilabb növekedési pályát kínálhatja.
Mi áll a GDP-csökkenés mögött?
