Mint ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium tavaly december végén bejelentette, hogy 200 milliárd forintnyi többletforrással 2024-ben újra elindul a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram. Most az is kiderült, hogy az új hitelek január 15-től igényelhetők.
A kínai tartományok 2023-ban rekordösszegű, 31 milliárd dollárt fektettek be a regionális bankokba speciális célú kötvények segítségével, mivel egyre nagyobb az aggodalom a bankrendszer egészsége miatt - tudósított a Financial Times.
2023-ban rekordmennyiségű, összesen 300 milliárd dollárnyi friss tőkét vonzottak kötvényekbe fektető ETF-ek, a piac által kezelt vagyon a következő hat évben 6000 milliárd dollárra emelkedhet a jelenlegi 2000 milliárdról - közölte a Blackrock, a világ vezető vagyonkezelője. Az ugrásszerű növekedés az évtizedek óta nem látott legmagasabb hozamoknak tulajdonították, emiatt megnőtt a kereslet is az ilyen termékek iránt.
Az Európai Bankhatóság (EBA) a bankok és a nem banki pénzügyi közvetítők (például hedge fundok, magántőke-vállalatok) közötti kapcsolatok vizsgálatát tervezi a rendszerben jelentkező stresszhelyzetek lehetséges átterjedésével kapcsolatos aggodalmak miatt - számolt be a Financial Times.
A svájci pénzügyi felügyelet a bankárok bónuszkifizetéseit jobban kötné a pénzintézet üzleti teljesítményéhez és hosszú távú kockázatviselő képességéhez – írja a Bloomberg.
Nehéz év elé néznek az amerikai bankok 2024-ben is, miután a nettó kamatmarzsuk egyébként is megsínylette a magasabb finanszírozási költségeket. Az S&P Global Market Intelligence szerint akkor sem lesz jobb a helyzet, ha a Federal Reserve kamatcsökkentésbe kezd – írja a Reuters.
Fogalmazhatnánk cizelláltabban is, de a lényeg ez marad: „fullba tolta” az állam idén az állampapírokat, és nemcsak a lakossági, hanem az intézmény befektetők számára is. Hogy miért? A hazai befektetői arány és az árazási mozgástér növelése érdekében szerettek volna minél több pénzt állampapírokba terelni. Hogy megérte? A köztes cél teljesült, a lakosság kezében lévő állampapír-állomány sosem volt még ilyen magas szinten, és az intézményi szereplők is jelentős állományt halmoztak fel. De van mindennek árnyoldala is: brutális szintre hízott az államháztartás kamatfizetési kötelezettsége és a kiszámítható befektetési környezeten is csorba esett. Nézzük, mik voltak a főbb állampapír-piaci történések 2023-ban.
Az olasz parlament alsóháza az euróövezet mentőalapjának, az Európai Stabilitási Mechanizmusnak (ESM) a reformja ellen szavazott, ezzel bizonytalanságot okozva a bajba jutott bankok megsegítését célzó európai uniós szerződés ratifikálásában.
A brit védelmi minisztérium szombaton is közzétette hírszerzési jelentését. A jelentés ezúttal a legnagyobb ukrán mobilszolgáltató, a Kijivsztar (Kyivstar) elleni december 12-i kibertámadásról ír.
Igaznak bizonyultak a korábbi piaci értesülések: bár a bankoknak február 1-jéig kellett volna elkészülni az azonnali fizetési rendszerhez kapcsolódó új adatbeviteli módozatokkal, vagyis a QR-kódos, az érintéses (NFC-s) és az úgynevezett deep linkes fizetéssel, ennek határidejét 2024. szeptember 1-re tolta ki az MNB. A sárga csekkek nagy ellenségének kikiáltott fizetési kérelmek kötelező bevezetésének határideje április 1-re módosul – derül ki a Magyar Közlönyből.
Ausztria azt szeretné, hogy az Oroszországgal szembeni uniós szankciók támogatásáért cserébe a Raiffeisen Bank International kerüljön le az ukrán feketelistáról.
A bankoknak február 1-jéig kellett volna elkészülni az azonnali fizetési rendszerhez kapcsolódó új adatbeviteli módozatokkal, vagyis a QR-kódos, az érintéses (NFC-s) és az úgynevezett deep linkes fizetéssel. A piaci találgatásokkal összhangban úgy értesültünk, hogy a határidőt kitolja az MNB, a rendelet szövegezése folyamatban van, és már karácsony előtt megjelenhet. Piaci találgatások szerint az új határidő szeptember 1-je az említett fejlesztéseknél, viszont a sárga csekkek nagy ellenségének kikiáltott fizetési kérelmek kötelező bevezetésének határideje változatlanul február 1-je marad.
Töretlenül tartja első helyét a Revolut a hazai mobilbanki rangsor élén, ám a fintech gyökerű neobank előnye majdnem teljesen elolvadt: a hazai mobilbankok nagy része már csak pár tized csillagra van tőlük. Az MBH néhány legacy mobilbankját leszámítva legfeljebb a nagyobb frissítések és változtatások után kerülnek fél csillagon túli lemaradásba a mobilbankok. Mutatjuk a friss mobilbanki rangsort!
Ahogy arról kedd reggel mi is beszámoltunk, az október elején bevezetett 8,5 százalékról 7,3 százalékra csökken a jövő év elejétől a lakáshitelek önkéntes THM-plafonja. Ez a várakozásainknál jóval magasabb ütemű kamatcsökkentést jelent, jelenleg ugyanis ennyire olcsó hiteleket nem igazán találunk a piacon. De vajon az 1,2 százalékpontos THM-csökkenés hatására mennyivel lesz alacsonyabb a banki ajánlatokban elérhető lakossági jelzáloghitelek törlesztőrészlete? Ezt néztük meg alábbi elemzésünkben. Az egyes hitelek összehasonlításához a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.
Franciaország szerint a bankoknak mentesülniük kellene az új uniós átvilágítási szabályok alól, mivel a követelmények ügyfeleikre való alkalmazása akadályozná a hitelezést - írta meg a Financial Times.