Az Európai Unióval kereskedő brit cégek csaknem egyharmada uniós forgalmának visszaeséséről vagy teljes elvesztéséről számolt be a brit vállalati szektor egyik legnagyobb szakmai szervezetének hétfőn ismertetett friss felmérése szerint.
Csaknem a felével csökkent az idei első negyedévben az Európai Unió piacaira irányuló brit élelmiszer- és italáru-export a brit Élelmiszer- és Italszövetség (FDF) pénteken ismertetett friss felmérése szerint.
Az Egyesült Királyság szabadkereskedelmi megállapodást megkötéséről egyezett meg Ausztráliával – írja a CNBC.
Vasárnap véget ért a G7-csoport országainak csúcstalálkozója. A résztvevő országok közötti egyeztetések során számos téma naprendre került, többek közt a klímavédelem, a Kínával ápolt viszony, a járványkezelés, illetve gazdasági és kereskedelmi kérdések kapcsán. Bár a nagyhatalmak több látványos ígéretet tettek, többen keveslik vagy éppen megkésettnek ítélik meg a vállalásokat. Boris Johnson ugyan nagyon megpróbálta elkerülni, hogy a Brexittel kapcsolatos kérdések is felmerüljenek, ez nem sikerült, sőt, nyílt szópárbajt is eredményezett a vezetők között. A Politico alábbi elemzése a találkozó legfontosabb aspektusait vizsgálja.
Nyílt szópárbajjá fajult a vasárnapig tartó G7 csúcstalálkozón Emmanuel Macron francia köztársasági elnök és Boris Johnson brit miniszterelnök között a Brexit északír megállapodásával kapcsolatos aktuális ügy, a feldolgozott húskészítményekre vonatkozó vámszabályok kérdése, ami miatt a Reuters azt írja összefoglalója címében, hogy a kolbászháború a G7-es csúcstalálkozóra is átterjedt. A brit hírügynökség szerint az egész helyzet olyan feszült, hogy egyes félelmek szerint teljes kereskedelmi háborúvá fajulhat a dolog az EU és az Egyesült Királyság között. Egyelőre nem tudni, hogy a szombati szűkkörű EU-brit egyeztetés az északír protokoll kérdéséről hoz-e előrelépést, mert a Politico információi szerint a britek az EU-tól várják a megoldást, miközben az EU a már megkötött megállapodás betartását szorgalmazza.
London bármilyen lehetséges eszközzel fenntartja az Egyesült Királyság területi integritását - mondta szombaton, az észak-írországi kereskedelemszabályozási vitákra utalva a brit miniszterelnök.
Dominic Raab szerint az Európai Uniónak kellene válaszolnia a brit javaslatokra az északír kérdés rendezése érdekében – írja a Reuters.
Nem született megállapodás London és az Európai Unió Észak-Írországról folyó vitájában a két fél illetékeseinek szerdai találkozóján, de a brit kormány jelezte, hogy kész folytatni a tárgyalásokat.
Vizsgálatot indít az Európai Központi Bank annak felderítésére, hogy a nagy (főleg amerikai) befektetési bankok nem rejtik-e el előle az EU területén végzett tevékenységük egy részét a Brexit után is azok londoni könyvelésével – írja a Bloomberg.
Komoly munkaerőhiánnyal szembesültek az újranyitáskor a brit vendéglátók, akik már azt szorgalmazzák a kormánynál, hogy vizsgálja felül az uniós bevándorlási szabályokat. A szolgáltatók arra figyelmeztetnek, hogy ha túl sokáig fennmaradnak a korlátozások, akkor félő, hogy további ezrek hagyják majd el a szektort, és máshol helyezkednek el.
Orbán Viktor miniszterelnök nemrég bejelentette, hogy hadiipari és energetikai megállapodás jött létre Nagy-Britannia és Magyarország közt, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig egy kicsit több részletet is elárult arról, hogy mit tartalmaznak az egyezmények.
További majdnem tízezer magyar kért tartós letelepedési engedélyt az első negyedévben az Egyesült Királyságban, így összesen már 140 ezren jelezték, hogy a Brexit után is maradnának az országban. Elvileg még június végéig van erre lehetőség, vagyis hamarosan kiderülhet, pontosan hány magyar él a szigetországban a statisztikák korábbi megbízhatatlansága után.
A brit belügyminisztérium hétfői tájékoztatása szerint októberig használhatják személyi igazolványukat a beutazáshoz azok az EU-állampolgárok, akik nem élnek Nagy-Britanniában. A Nagy-Britanniában élő uniós polgárok ugyanakkor még legalább négy évig személyi igazolvánnyal is beléphetnek.
A Brexittel okozott károk egyre szélesebb körben egyre nyilvánvalóbbak Észak-Írországban, ami csak fokozódhat és ha az EU nem változtat a „szemellenzős” megközelítésén a brit-északír kereskedelmet szabályozó ún. északír protokoll kérdésében, akkor a romló politikai, társadalmi és gazdasági helyzet nem tartható fenn sokáig – gyakorlatilag ezeket ismerte el vasárnapi vélemény cikkében a brit kormány volt Brexit-főtárgyalója, jelenlegi kabinetminiszter. David Frost egyúttal rugalmasabb hozzáállást kért az EU-tól arra, ahogy az északír protokollban rögzített vámellenőrzési rendszert majd bevezetik az északír kikötőkben és hétfőn, Frost parlamenti meghallgatására időzítve kiszivárgott, hogy mi lenne ez a rugalmasabb brit kormányzati javaslat: a jövő ködébe veszne, hogy mikorra állna fel a teljeskörű vámellenőrzés az északír kikötőkben, amelynek egyébként már április óta meg kellene történnie. Gyakorlatilag arról van szó, hogy az EU-t elhagyó Egyesült Királyság azt kéri az EU-tól, hogy még évekig nézze el a vámellenőrzés hiányát azért, hogy az Egyesült Királyság meg tudja őrizni a saját területi és gazdasági-társadalmi egységét.
Egyre több londoni bankár költözik át a britektől az EU valamelyik nagyvárosába, részben a pandémia miatti megváltozott munkaviszonyok, részben a Brexitet övező további bizonytalanságok miatt – írja a Reuters.
A skót választások után ismét felerősödött a törekvés az északi brit tartomány függetlenedésére. 2014-ben egyszer már szavazhattak a skótok a függetlenségükről, még egyszer aligha adja erre áldását a brit parlament. Az akkori népszavazás egyik fő kampánytémája a gazdaság volt: az elszakadást ellenzők szerint a kiválásnak tragikusan magas ára lett volna, a függetlenségpártiak viszont lehetőséget látnak benne. Megnéztük a skót gazdaság adottságait, és ez alapján az látszik, hogy egyik fél érvelése sem teljesen megalapozatlan.
Nem kizárt, hogy történelmi változásoknak ágyazhattak meg a múlt héten tartott brit helyhatósági választásokon. Ekkor tartották ugyanis a skót parlamenti választásokat is, amelynek kampányában kiemelt helyet foglalt el a skót függetlenség kérdése. A választáson ugyan jól szerepeltek az Egyesült Királyságtól való elszakadást támogató pártok, a jelenlegi politikai környezetből kiindulva azonban minimum rögös út vezetne egy új referendumig.
Az előrejelzéseknek megfelelően ismét az ellenzéki Munkáspárt jelöltjét, Sadiq Khant választották London polgármesterévé. Khan második polgármesteri megbízatását nyerte el. A csütörtökön tartott londoni polgármester-választás eredményét brit idő szerint szombaton késő éjjel hirdették ki.
A Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) 63 mandátumhoz jutott a 129 fős parlamentben a szombat esti modellszámítások szerint, így bár nincs meg az abszolút többsége, de a szintén függetlenségpárti a skóciai Zöldekkel ez már össze fog jönni, hiszen ők 9 mandátumot szereztek a 2016-os 6 mandátumhoz képest. Nicola Sturgeon skót miniszterelnök, az SNP vezetője így rendkívüli és történelmi jelentőségű győzelmének nevezte az eredményt, hiszen lényegében megnyílhat az út a skót függetlenségi népszavazás felé, azaz a Nagy-Britanniától való elszakadás felé. Ezt azonban a központi londoni kormány bizonyára minden erejével blokkolni fogja, hiszen mutogathat például arra is, hogy az SNP-nek egyedül nem lett meg az abszolút többsége.
Gyorsított eljárással kaphatnak nagy-britanniai letelepedési és munkavállalási engedélyt a legrangosabb nemzetközi tudományos, művészeti és technológiai elismerések külföldi kitüntetettjei a brit belügyminisztérium szerdán ismertetett bevándorlási rendelete szerint.
Megjöttek a friss számok.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ez főleg a németeknek és japánoknak okoz kihívást.
Két forgatókönyvet is felvázolt az Oxford Economics.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
