Januárban 14,6%-kal nőtt a bruttó átlagbér Magyarországon, ami kifejezetten erős dinamikát jelent. Az adat nemcsak a toborzócégek és a vállalati képviseletek visszafogott várakozásait, de a makrogazdasági elemzők előrejelzését is meghaladja. A januári béradat a legfontosabb minden évben, ugyanis fontos indikációt jelent arra nézve, hogy milyenek lesznek a bérkilátások.
Hol, mekkora részét kell a jövedelmeknek lakbérre költeni? És hol, hány évnyi jövedelem szükséges egy 50 négyzetméteres lakás megvásárlásához? Mostani cikkünkben megnéztük, Budapest kerületeiben és a megyeszékhelyeken mennyit keresnek az emberek, mennyibe kerülnek a lakások és hogy alakulnak a lakbérek. Ezúttal nem az országos vagy a megyei átlagokhoz, hanem a korábbiaknál pontosabb számítást végezve az egyes városokban és Budapest kerületeiben jellemző átlagfizetésekhez képest néztük meg, hol, mennyire drága vagy olcsó a lakhatás.
Az állami oktatásban dolgozó tanárok fizetésének átlagos növekedése nem érte el a kormányzat által januárban beígért 32,2%-os emelés mértékét – mindkét nagy pedagógus szakszervezet erre a következtetésre jutott a saját felmérésében. A Pedagógusok Szakszervezetének kutatása szerint az emelés révén a februári adatok szerint átlagosan bruttó 620 ezer forintot kapnak a tanárok, míg a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének felméréséből az derül ki, hogy az átlagbér bruttó 567 ezer forintra nőtt, ami messze elmarad a diplomás átlagfizetéstől.
Kevesebb munkaadó tervez emelni a fizetéseken, mint amennyi az előző évben emelt - derült ki a Profession.hu legfrissebb kutatásából. Az idei felmérésben részt vevő több mint 500 cég válasza alapján elmondható, hogy tízből hat cég jelezte ez irányú tervét.
Az elmúlt hónapokban nőtt a munkanélküliségi ráta Magyarországon, ami mostanra olyan magas szintre került, mint amit utoljára a Covid-válságban láttunk. A munkaerőpiac feszessége tehát enyhült, de a számok mögé nézve sokkal árnyaltabb a kép. Mekkora béremelkedés várható Magyarországon? Mennyire erős a dolgozók alkupozíciója? Mennyire kell tartanunk az infláció újbóli emelkedésétől?
Milyen helyzetben vannak a nők a magyar nyugdíjrendszerben? A válaszhoz egyrészt elemezni szükséges a demográfiai folyamatokat, másrészt az egyenjogúság egyik fő pillérének, az egyenlő munkáért egyenlő bér általános elvének érvényesülését (a kereseti rés alakulását), és ennek törvényszerű következményeit a nyugdíjak összegének (a nyugdíjrés mértékének) alakulására. Emellett a várható teljes nyugdíjas női élettartamra jellemző pénzáramlást is meg kell vizsgálni. Kétrészes cikksorozatom első részében a fenti szempontok közül a demográfiai folyamatok és a kereseti rés kérdését járom körül.
Nagyot ment a magyar dezinfláció a tavalyi év második felében. Bár 2023 első hónapjaiban még 20 százalék feletti éves indexeket regisztrált a KSH, októberben már egyszámjegyű volt az infláció, decemberre pedig 5,5 százalékra csökkent. A kedvező tendencia januárban is folytatódott: az év elején az infláció visszakerült a jegybanki célsávba. Ez egyelőre azonban még csak átmeneti győzelmet jelent, a megemelkedett árak tartósan velünk maradtak. Cikkemben egyrészt bemutatom, hogy az elmúlt időszakban a bérek emelkedése miként alakult az inflációhoz képest, másrészt kitérek arra, hogy melyek azok a legfontosabb tényezők, amelyek az inflációt leginkább befolyásolják az év további részében.
Tavaly csaknem 3%-kal csökkent a reálbér Magyarországon. Ilyen jelentős visszaesésre több mint egy évtizede nem volt példa. Az egyes szektorok között azonban óriási különbségeket láthatunk: volt, ahol nagyot zuhant a reálbér, de találunk olyan szektort is, ahol kismértékben emelkedett a keresetek reálértéke. Most azonban már mindenkit az érdekel, hogy idén mi várható: amíg egyes előrejelzések visszafogott bérdinamikát sugallnak a tavalyi recesszió és az idei bizonytalan kilátások miatt, addig a gazdaság kilábalása, a munkaerőhiány várható növekedése, a minimálbér és a bérminimum jelentős emelése, illetve a bértorlódás elkerülése magas béremelkedési ütemet vetít előre.
Először tette közzé a járási fizetési adatokat a Központi Statisztikai Hivatal. Ebből kiderült, hogy van olyan budapesti kerület, ahol már bruttó 950 ezer forint volt az átlagkereset, de olyan járás is található az országban, ahol 350 ezer forint alatt mozog az átlag.
A munkavállalók 43%-a idén 5 és 10% közötti béremelésre számíthat. A Hays Hungary felmérése szerint a vállalatok idén kisebb emeléseket terveznek, mint tavaly. Ugyanakkor a legtöbben továbbra is érdemi munkaerőhiányról számolnak be, a nyitott pozíciókat egyre nehezebb betölteni.
Legkésőbb január 30-ig minden pedagógus megkapja a hivatalos értesítést az őt érintő béremelés pontos összegéről, február elején pedig valamennyien a számlájukon fogják látni a megemelt fizetést - mondta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a pedagógusbérek emelkedése kapcsán.
A pedagógusbéreket meghatározó, csütörtökön megjelent kormányrendeletből első ránézésre az derül ki, hogy a korábban beígért bruttó bérek alapján határozták meg a fizetési sávokat. Mindamellett a tanárok majd csak a hónap végén tudják meg, hogy pontosan mekkora béremelést kapnak. Az viszont nagyon úgy tűnik, hogy a teljesítményértékelésnél a kormány nem fogja alkalmazni a negatív eltérítést. Vagyis annak a tanárnak sem lehet csökkenteni a bérét, aki a teljesítményértékelés szerint nem teljesít jól.
2024-re a versenyben élő cégek elértek egy olyan szintre, hogy további béremelést csak a működésük hatékonyságának növelésével tudnak kitermelni. Mindenki tapasztalja, hogy a német diszkontban milyen gyorsan nyitnak új kasszát, ha torlódnak a vásárlók, milyen gyorsan húzza le a termékeket a kasszás, aki 2 perccel előtte még boltvezető-helyettes, árufeltöltő volt, és a hitelkártyánkat milyen gyorsan fogadja el a rendszerük ellentétben más boltokkal. Ezért (is) tudnak hatékonyabban dolgozni és magasabb bért kínálni, mint a többi bolt. Ez más iparágakra is igaz: nagyon eltérő hatékonysággal dolgoznak a magyarországi cégek. A hazai cégek termelékenysége nemzetközi összehasonlításban kihívásokkal teli, ami miatt a további bérnövekedés nem biztos, hogy könnyen végrehajtható.
A kormányzati bejelentés szerint az új bérstruktúra az óvodai pedagógusokra és a gyermekvédelemben dolgozó pedagógusokra is vonatkozik, az ő fizetéseik is emelkednek majd. A bölcsődei dolgozók ugyanakkor nem a közoktatási, hanem a szociális szférához tartoznak. Nagyjából 12 ezren dolgoznak ezen a területen, közülük 2 ezren diplomások, utóbbiakat érinti majd a pedagógus béremelés.
Talán nem lenne túlságosan nagy elvárás egy munkavállaló részéről, hogy megtudja, mennyi pénzért dolgozik. A pedagógusoknál azonban még a szakszervezeteknek sincs információja arról, miként alakulnak a fizetések. Konkrét pedagógus besorolás még nincs arról, hogy mi alapján lépi meg a kormány az oktatásban dolgozó tanárok, óvónők és a diplomás bölcsődei dolgozók béremelését. Az átlagos, 32,2 százalékos jövedelememelkedés a szakszervezetek szerint csökkentheti az oktatás területéről az elvándorlást, azonban nagy esély van arra, hogy nem mindenkinek nő ennyivel a bére. Egyebek mellett nem világos, hogy a fizetési sávhatárokon belül valóban a teljesítmény határozza-e meg a béreket, és ha igen, akkor milyen kritériumokat vesznek majd figyelembe az intézményvezetők. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján megszűnhettek a pályán töltött évek alapján meghatározott bérkategóriák, tehát az oktatásban töltött évek automatikusan nem számítanak az illetményekbe, helyette új besorolási kategóriák lesznek, ezért sok múlik azon, hogy egy pedagógus melyikből melyikbe kerül. Ráadásul idővel akár csökkenhet is a pedagógusok bére az emelés után, ami teljesen megdöbbentette a szakmát, másrészt feszültségeket eredményezhet a tanárok körében, ami nem csak az ő teljesítményükre lesz hatással.