A pedagógusok legkorábban 2020-ban remélhetnek fizetésemelést - derült ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának lapunk kérdésére adott válaszából. A Portfolio megírta, hogy az az extrém helyzet jön létre jövőre, hogy a garantált bérminimum (vagyis szakmunkás minimálbér) magasabb, mint a kezdő tanítók fizetése a bértábla alapján.
Magyarország továbbra is az egyik legvonzóbb befektetési célpont a munkaerőköltség alapján az Európai Unióban - mondta Dirk Wölfer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) osztályvezetője. A külföldi cégek az ideihez hasonló mértékű, 6-8 százalékos béremelésre számítanak.
Szeptemberben tovább folytatódott a gyors béremelkedés Magyarországon, amit a minimálbér emelése és a munkaerőhiány is hajt, azonban az egyre magasabbra kúszó infláció miatt a reálbérek már lassabb ütemben emelkednek.
A közepes jövedelem csapdájából nagyon nehéz kitörni, amit bizonyít, hogy ez csak néhány országnak sikerült az elmúlt években, ráadásul Magyarország számos olyan problémával néz szembe, amin sürgősen változtatni kellene, ha fel szeretnénk zárkózni a fejlett nyugati országokhoz. A magyar gazdaságot érintő csapdahelyzeteket a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss Növekedési Jelentése alapján mutatjuk be.
Alacsony munkanélküliségi rátát, erősödő munkaerőhiányt és dinamikus béremelkedést prognosztizál az ING Bank Magyarországon 2019-re. Az infláció azonban felpörög, ami visszafogottabb reálbér-emelkedéshez vezet.
A meglévő bérmegállapodás mellett már a jövő évtől új egyezség jöhet az állami vállalatoknál; a tárgyalások hamarosan elkezdődnek - írja a Magyar Idők hétfői számában.
A munkaerőpiaci statisztikák szerint az elmúlt három évben a reálbérek 21%-kal emelkedtek Magyarországon. A gazdaság termelékenysége (az egy foglalkoztatottra vagy munkaórára jutó GDP) azonban csak szerény 3-4%-kal növekedett, így az alacsony hatékonysággal együtt járó, s a közgazdasági elmélettel makacsul szembeforduló "nagy bérrobbanás" szinte már a gazdasági csodák kategóriájába tartozik. Nem meglepő ezért, hogy a munkaerőpiaci fejleményeket számos hazai és külföldi közgazdász meghökkenve, s rendkívül érdeklődéssel figyeli. Ha azonban a bérek alakulását nem a munkaerőpiaci statisztikák alapján, hanem a nemzeti számlákban szereplő adatokat használva vizsgáljuk, akkor kiderül, hogy nincs itt semmiféle közgazdasági csoda: a tények és a közgazdasági elmélet kifejezetten jóban vannak egymással.
Továbbra is dinamikusan nőnek a keresetek Magyarországon, habár az egyre magasabbra szökő infláció miatt a reálbérek már lassabban emelkednek, mint az elmúlt hónapokban. Az első féléves béradatok most lehetőséget nyújtanak számunkra, hogy összehasonlítsuk, melyik szektor fizet a legjobban, és hol számíthatnak a legkisebb bruttóra a munkavállalók.
Magyarországon egyre súlyosabb a munkaerőhiány, ami a bérek gyors emelésére készteti a vállalatokat. Az MNB tanulmánya szerint azokon a területeken, ahol nagyobb a munkaerőhiány, ott több beruházást hajtanak végre a cégek.
Áprilisban lendületet vett a béremelkedési ütem a márciusi, kissé gyengébb számok után. Az átmeneti megingást követően újra visszatért a kétszámjegyű emelkedés.
Márciusban 11,3%-ra csökkent a keresetek emelkedése, ami elmarad az elmúlt időszakban látott 13-14%-os ütemtől. Ebben kulcsszerepet játszott, hogy a versenyszférában már nincs kétszámjegyű növekedés.
A bérmegállapodás és az adócsökkentés összességében nem gyakorolt kedvezőtlen hatást a magyar gazdaságra a konvergenciaprogram szerint. A nemzetgazdasági tárca elemzése szerint a megállapodás hatálybalépése óta eltelt időszak alapján a vállalkozások képesek voltak kigazdálkodni az adóterhek csökkenése által részben ellensúlyozott béremelések fedezetét. A vállalkozások béremelési hajlandóságát mutatja az is, hogy a korábbi minimálbér-emelésekhez képest magasabb volt a béremelések tovagyűrűző hatása, és csökkent a regionális különbség is. Más felmérések azonban arra mutatnak rá, hogy a kisebb cégeknek gondot jelentett a nagymértékű béremelés, még úgy is, hogy csökkentek a járulékok.
A magyar kormány a foglalkoztatás további növekedésével és a konjunktúra folytatódásával számol 2018 és 2022 között. A Brüsszelnek megküldött - de eddig nem reklámozott - konvergenciaprogramból kiderült, hogy a demográfiai folyamatok ellenére a munkaerőpiaci részvétel növekedésével számolnak. A kormány ígérete szerint másfélszeresére nőnek a reálbérek 2022-ig.
Az idei bértárgyalások légkörét nagyban befolyásolta a munkaerőpiaci nyomás is, a szakszervezetek szerint ugyanakkor a dolgozók még mindig nem tudják, hogy ma már bátrabban felléphetnek saját érdekeik védelmében - írja szerdai számában a Magyar Idők.
Februárban is kitartott a kétszámjegyű béremelkedési ütem, ugyanakkor valamelyest lassult a növekedés.
Egyre magasabb összegekről hallunk a magyarországi informatikus fizetésekkel kapcsolatban, és már szinte meg sem lepődünk a bruttó 1,5 millió forint feletti számokon. A szakma egy része pedig őszinte érdeklődéssel és egyben felháborodással kérdezi, hogy mégis hol lehet ilyen csillagászati összegeket keresni. Valóban hatalmasak a fizetésbeli különbségek ezen a piacon: a bruttó 250 ezertől, a 800 ezren át, egészen az 1,8 millió forintos havi fizetésig minden lehet reális. De mitől függ, hogy egy informatikus melyiket éri el: diploma, nyelvtudás vagy sokéves szakmai tapasztalat kell? Munkaerőpiaci szakértők és IT-fejvadászok segítségével jártuk körbe, hogy az egyes feladatkörökhöz milyen fizetési sávok tartoznak, és hogyan lehet elérni a maximumot.
A foglalkoztatás növekedésével és a munkanélküliségi ráta csökkenésével számol a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss inflációs jelentése, ugyanakkor már az is látszik, hogy ennek megvannak a korlátai. Habár a bérek gyors - kétszámjegyű - növekedése fennmarad az idén, a foglalkoztatás növekedése 2020-ra leáll, egyszerűen azért, mert már nem nagyon lesz bevonható új munkaerő. Hasonló következtetésre jutott a Portfolio is közelmúltban bemutatott elemzésében.
Januárban - az előző hónapokhoz hasonlóan - gyors béremelkedést láthattunk Magyarországon. A versenyszféra és a költségvetési szektor egyaránt magas dinamikát mutat, amiben kiemelkedő szerepe van annak, hogy a munkaerőhiány továbbra is meghatározó, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum 2018-ban is erőteljesen emelkedett.
Magyarországon rekordszintet ért el a foglalkoztatás, sokat csökkent a munkanélküliség, újra növekedésnek indultak a keresetek, és pl. a fiatalokat célzó munkaerőpiaci programok sikeresnek bizonyultak - mutatja be az Európai Bizottság friss elemzése, amely azt is megállapítja, hogy számos ponton további előrelépéseket kell elérni. A jelentős béremelkedésnek kedvezőtlen gazdasági hatásai is lehetnek, hiszen rontja az árversenyképességet, és egyes cégek a bérköltségek emelkedésére termelésük egy részének vagy egészének áthelyezésével is reagálhatnak. Az országban kevéssé támogatják a munkanélkülieket, ami jórészt az alacsony képzettségűeket érinti rosszul. De ha el is tudnak helyezkedni, akkor is alacsony bérre számíthatnak. A Bizottság kritikája szerint a közfoglalkoztatás nem hatékony, hiszen továbbra is kevesen tudnak hosszabb távon elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon. A szociális párbeszéd hiányára is felhívták a figyelmet.
A következő cél: 10 év alatt kétszerezzük meg a reálbéreket - mondta Parragh László kamarai elnök a mai gazdaságpolitikai csúcseseményen, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági évnyitóján. Mennyire reális ez az elképzelés?
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Hatalmas robbanással semmisült meg az eszköz.
2018-ban kezdték a projektet.
Nagy Márton szerint logisztikai, vasúti és töltőhálózat-fejlesztések jönnek.
Hat hónappal meghosszabbították az ideiglenes intézkedéseket.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
