Kiderült, hány Fülöp-szigeteki vendégmunkás dolgozik Magyarországon
A Fülöp-szigeteki munkaerő-közvetítők szövetségének (PASEI) alelnöke, Rowena Paragas a HR-portálnak nyilatkozott a hazánkban dolgozó filippínó vendégmunkásokról - Írta meg a 24.hu.
A Fülöp-szigeteki munkaerő-közvetítők szövetségének (PASEI) alelnöke, Rowena Paragas a HR-portálnak nyilatkozott a hazánkban dolgozó filippínó vendégmunkásokról - Írta meg a 24.hu.
Az utóbbi időben sokat írtunk Kína gondjairól és lehetőségeiről, így érdemes most egy kicsit a másik nagyhatalom, az Amerikai Egyesült Államok helyzetét is megvizsgálni egy bizonyos szempontból. Az elmúlt években ugyanis ismét nagy divat lett az USA állítólagos hanyatlását hirdetni, különösen az amerikai társadalom belső vitáit felhánytorgatva. Csakhogy e fejtegetések többnyire elfelejtik, vagy éppen elhallgatják, hogy egy nyílt társadalom esetén a nézetkülönbségek mindig látványosabbak és hangosabbak, mint a kívülről nagyon szilárdnak és stabilnak tűnő autoriter rezsimekben. Aztán valahogy a veszekedős demokráciák túlélnek, a diktatúrák meg váratlanul összeomlanak. Azaz – Hofit parafrazálva – A Nyugat továbbra is a szakadék szélén áll, de hős népünk mindig egy lépéssel előtte jár!
2023-ban összesen 4314 tanár szüntette meg közalkalmazotti jogviszonyát - derült ki az Átlátszó cikkéből.
Miután decembertől 15 százalékkal emelkedett a minimálbér és 10 százalékkal a garantált bérminimum, egy hónapig bizonyosan bértorlódás várható a legalacsonyabb fizetések és az alacsony vagy közepes jövedelmű dolgozók bérei között. Ráadásul úgy tűnik, hogy a legtöbb dolgozónak kisebb emeléssel kell beérnie, mint amennyivel a minimálbér nő.
A pénzügyi-számviteli területen dolgozók aktuális helyzete hasonló, mint a mérnököké és az IT szakembereké volt pár évvel ezelőtt: kiugró kereslet mutatkozik e munkavállalók iránt, nagy a cégek emberierőforrás-igénye, az aktív munkavállalók ezzel egyidőben pedig széles kínálatból válogathatnak, és válogatnak is: gyakori, hogy egyszerre több helyre nyújtják be jelentkezésüket – mutat rá a Profession.hu friss bérelemzése. A kialakult helyzet pedig az érintett munkavállalók bérigényének folyamatos emelkedését vonja maga után.
A legalsó ötödben bruttó 243 ezer forintot keresnek a dolgozók, míg a csúcson havi 1 millió 200 ezer forint a fizetés.
Szeptemberben újra nőtt a keresetek reálértéke az előző év azonos időszakához képest. Ezzel egy évig tartó csökkenő trend szakadt meg. A dolgozók azonban egyelőre nem örülhetnek igazán: egyrészt csökkent a bérdinamika, másrészt csak a bértárgyalási forduló után érzik majd, hogy nő a fizetésük értéke.
A NAV adatai szerint 2022-ben bruttó 418 ezer forint volt az átlagos havi kereset – munkaviszonyból származó jövedelem –, ami nettó havi 285 ezer forintot jelentett, derült ki a GKI kutatásából.
Még idén 15%-kal emelkedik a minimálbér - jelentette be a Facebookon Hollik István, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója. Ezzel megerősítette Czomba Sándor államtitkár szavait, aki a napokban arról beszélt, hogy a 100 ezer forintos bérkompenzáció helyett (amelyet a kormány nem fogadott el) előre hozzák a minimálbér emelését.
Frissítés: később Hollik István "emelkedik" helyett már azt írja, hogy "emelkedhet" a minimálbér.
Magyarországon évtizedek óta központi téma a bérszínvonal nyugat-európai szintre történő felemelése, míg az utóbbi egy-két évben a magas inflációból adódó reálbér-csökkenés hívta fel a figyelmet az alacsony hazai bérekre és a megélhetés problémáira. Az év vége közeledtével sokat hallhatunk arról, hogy megkezdődtek a tárgyalások a vállalatok és a munkavállalók között a minimálbér emeléséről. A kérdés az, hogy mi határozza meg a gazdaságban tapasztalható bérszínvonalat és hogyan növelhető ez a szint. A cikk ennek a kérdéskörnek jár utána amellett érvelve, hogy elsősorban a gazdaságban elvégzett termelési folyamatok jellege határozza meg a bérszínvonalat. (2. rész)
Magyarországon évtizedek óta központi téma a bérszínvonal nyugat-európai szintre történő felemelése, míg az utóbbi egy-két évben a magas inflációból adódó reálbér-csökkenés hívta fel a figyelmet az alacsony hazai bérekre és a megélhetés problémáira. Az év vége közeledtével sokat hallhatunk arról, hogy megkezdődtek a tárgyalások a vállalatok és a munkavállalók között a minimálbér emeléséről. A kérdés az, hogy mi határozza meg a gazdaságban tapasztalható bérszínvonalat és hogyan növelhető ez a szint. A cikk ennek a kérdéskörnek jár utána amellett érvelve, hogy elsősorban a gazdaságban elvégzett termelési folyamatok jellege határozza meg a bérszínvonalat. (1. rész)
Augusztusban már "csak" 1%-kal esett vissza a keresetek reálértéke Magyarországon a KSH friss adatai alapján, ami a legkisebb csökkenés közel egy éve. Szeptemberben pedig már fordulhatott a bérindex, és egy év után újra pozitív lehetett a reálbér. Ennek azonban még nem fognak örülni a dolgozók.
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 48 százaléka elégedetlen a fizetésével; 62 százalékuk érzékel idén romlást anyagi helyzetében, illetve több mint felük érzik úgy, hogy tavalyhoz képest beszűkültek a munkaerőpiaci lehetőségeik – derült ki a Trenkwalder szeptember végén lefolytatott munkaerőpiaci kutatásából.
A Központi Statisztikai Hivatal az üzleti szférában 17,8 százalékos átlagos bérnövekedést jelentett 2023 első félévben. A Francia-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a gazdaság minden ágában, a tagvállalatai körében elvégzett szeptemberi tanulmánya azonban azt mutatja, hogy a felmért vállalatok béreikben nem tudják követni az inflációt. Mi a különbség oka és mikor érik utol a bérek az inflációt?
Újabb tárgyalás volt az idei és a jövő évi bérekről a munkáltatók és a munkavállalók képviselői között. Mindkét fél arról beszélt a Portfolio-nak, hogy októberre, esetleg novemberre nemcsak az idei bérkompenzációról, vagyis a minimálbéresek és a garantált bérminimumból élők számára egy "pótlólagos fizetésemelésről" dönthetnek, de közel a megállapodás a jövő évi legkisebb bérekről is. Sőt, a felek egy 3-4 éves béremelési javaslatcsomagját is kidolgozták, és elküldik a kormány számára.
Ugyan a kormány részvétele nélkül, de szerda délelőtt 11 órakor újra tárgyalóasztalhoz ülnek a munkáltatók és a munkavállalók képviselői, mivel az év elején 16 százalékkal megemelt minimálbér és a 14 százalékkal feljebb tornázott garantált bérminimum sokat veszített a reálértékéből. A jegybank legfrissebb várakozása szerint az idei átlagos áremelkedési ütem 17,9 százalék lehet, magasabb, mint amennyivel nőttek a legkisebb bérek.
Júliusban 559 ezer forintra nőtt a bruttó átlagbér Magyarországon a KSH friss adatai alapján, ami 15,2%-os béremelkedésnek felel meg. A bruttó keresetek emelkedése az elmúlt hónapokban lassult, ez azonban nem látható a rendszeres (jutalmaktól tisztított) fizetéseknél. Miután az infláció nyáron is meghaladta a bérek növekedését, így a keresetek vásárlóereje közel egy éve csökken. Augusztusban már stagnálás közelében lehet a reálbér, szeptembertől pedig némi növekedésre is van esély.
Magyarországon az OECD-tagállamok átlagához képest jellemzően jóval nagyobbak a fizetési különbségek a különböző iskolai végzettségű emberek között – derül ki az OECD oktatásról szóló idei éves jelentéséből. A 25-64 éves magyarok körében az alapképzési diplomával rendelkezők 56%-kal, míg a mesterképzési diplomával rendelkezők több mint duplájával (116%-kal) keresnek többet a középfokú végzettségűekhez képest. Eközben a magyar diplomás nők fizetése az OECD-n belül az egyik legnagyobb mértékben marad el a felsőfokú végzettségű férfiak keresetétől.
A Lidl Magyarország újabb béremelésről döntött, amelynek értelmében szeptembertől többek között az áruházi és raktári dolgozók bérét további 10%-kal megemelik. A vállalatnál 9 hónap leforgása alatt a fizikai munkavállók esetében jelentős mértékben, 21-43% között növekedtek az alapbérek - közölte a vállalat.
Júniusban naptárhatástól megtisztítva 8,3%-kal csökkent a kiskereskedelem volumene az előző év azonos időszakihoz képest, a visszaesés mértéke 4 hónap után csökkent 10% alá. Az előző hónaphoz képest már növekedést mért a KSH, ami biztató a kilátásokat tekintve.
Könnyen lehet, hogy az idei év ebben is más lesz.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
Most már az Európai Unió is hatalmas feladatot szán nekik.
Távozik a guru a Berkshire Hathaway éléről.
Nyitrai Győzővel, az MBH Befektetési Bank üzlet- és termékfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
A jelenlegi adatok szerint sereghajtók vagyunk az EU-ban.
