Szeptemberben -0,4%-os volt az éves infláció mértéke. Az újra süllyedő olajárak hatására nyáron vette megint lefelé az irányt a fogyasztói árindex, augusztusban már 0%-ot jelentett a KSH. Előzetesen az volt a várakozás, hogy szeptemberben is kitart a folyamat, és megint a negatív tartományba fordul a mutató - az elemzői konszenzus -0,1% volt, ezt jócskán meghaladta a valóság.
Szeptemberben 0,1 százalékos lehetett az éves fogyasztóiár-csökkenés Magyarországon, vagyis újra a deflációs tartományba süllyedhetett a mutató. A Portfolio felmérésében részt vevő elemzők az üzemanyagárak esésének tudják be a fordulatot, de nem számítanak rá, hogy tartósan negatív lesz az infláció.
A görög válság enyhítette a frank iránti devizapiaci keresletet, a nyári alacsonyabb forgalmat pedig kihasználja arra a jegybank, hogy kissé gyengítse a frankot a deflációs problémák enyhítése érdekében - mindezek együtteseként mára odáig jutottunk, hogy a frank öthavi mélypontra bukott az euróval szemben. Ez a még megmaradt magyarországi frankhiteleseknek éppen akkor jön jókor, amikor egyébként a forint újra gyengélkedik, annak a hatását ugyanis teljesen ellensúlyozza.
Áprilisban stagnáltak az árak az eurózónában, ami azt jelenti, hogy technikailag véget ért a deflációs időszak.
Márciusban már csak 0,1 százalékkal süllyedtek az eurózónás fogyasztói árak az előző év azonos időszakához képest, ami megfelel a piaci várakozásoknak. Az energiaárak még mindig súlyosan lefelé húzzák az inflációt, de ez a hatás enyhülni kezdett.
A 2012 augusztusában elindított, összességében jelentős kamatcsökkentési ciklus 2014-ben mintegy 1,1%-kal serkentette a gazdasági növekedést, de az, hogy mi lesz a ciklussal, majd jövő kedden kiderül - kezdte a HBLF pénzügyi csúcstalálkozóján tartott előadásában Nagy Márton. Beszéde későbbi részében a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott, hogy a további kamatcsökkentésre "véleményem szerint ... nem kell sokat várni", mivel "az én felfogásom szerint elég valószínű, hogy csökkenteni fog" jövő kedden a jegybank Monetáris Tanácsa.
Tovább süllyedtek az árak Európában az Eurostat friss jelentése szerint. A helyzet egészen elképesztő, ugyanis januárban már az Európai Unió 23 tagországában regisztráltak negatív elváltozást az éves fogyasztói árindexben. Ezek átlagos eredménye az EU esetében -0,5 százalékos éves süllyedés volt, míg az eurózóna esetében -0,6 százalék.
A ma reggel közzétett magyar januári inflációs adat is meglepetést okozott, hiszen a vártnál is nagyobb, 1,4%-os éves alapú árcsökkenést mutatott a KSH. A maginflációs mutató is kissé tovább ereszkedett 0,7%-ra és éppen ez az, amire hivatkozva azt hangsúlyozta közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy nem fenyeget Magyarországon a defláció.
Januárban már 0,6 százalékos éves csökkenést mutat az eurózóna fogyasztói árindexe. Úgy tűnik tehát, hogy a várakozásoknál jobban csökken az árszínvonal, ami pedig egyre nagyobb problémát jelenthet az egyébként is gyenge kereslettől szenvedő Európában.
Olyannyira felhevült várakozások épültek ki az Európai Központi Bank mai lépésével kapcsolatban, hogy tulajdonképpen már nincs is visszaút a számukra. Ha az olasz Mario Draghi vezette jegybank csalódást kelt, akkor az euró felértékelődése és a kötvényhozamok megugrása de facto monetáris szigorítást eredményez majd, ami pedig nem volna más, mint egy óriási rúgás a földön fetrengő Európába. Ez szerintünk képtelenség lenne, így pedig szinte biztosra vehető, hogy ma délután megszületik az igazi európai QE. Nagyon sokáig halogatta ezt az öreg kontinens, amire észérveket nem is nagyon tudunk felhozni. Talán az egyetlen szerencse, hogy így az amerikaiak, a britek és a japánok példáiból merítve profibban tudjuk majd csinálni. Persze várjuk azért ki a végét, a show délután fél háromkor kezdődik.
A japán jegybank ma szinten tartotta a rekordmértékű lazítási programját, ami önmagában nem is jelentene meglepetést. Ami viszont már érdekes, hogy az intézmény még a korábbiaknál is pesszimistább várakozásokat tett közzé a szigetország inflációja kapcsán. Nagyon valószínű, hogy az olajár meredek esése miatt az év közepétől újabb deflációs időszak köszönt rájuk.
Az új inflációs adatok arra vallanak, hogy az EKB máris elkésett a defláció kivédését célzó monetáris eszközök alkalmazásával, és most már elhúzódó, súlyos károkat okozó defláció kialakulása fenyeget az euróövezetben - vélekedtek a decemberi inflációs számok szerdai ismertetése után londoni pénzügyi elemzők.
Negatívba fordult az eurózónás inflációs mutató: egészen konkrétan -0,2 százalékos éves változást mutat a decemberi árindex, miközben a piac még csak az árak stagnálását várta volna. Ezzel tehát a defláció kapujába érkezett Európa és minden eddiginél erősebb nyomás nehezedik az Európai Központi Bankra, hogy tegyen valamit.
A nyersanyagpiaci árak folyamatos csökkenése közepette alacsony, stabil inflációval jellemzett hosszabb időszak előtt áll a globális feltörekvő térség, sőt több ország, köztük Magyarország akár deflációs kockázattal is szembenézhet - jósolták szerdai tanulmányukban londoni pénzügyi elemzők.
Deflációs veszély van az eurózónában - ezt a legújabb hírek szerint már maga az Európai Központi Bank elnöke, Mario Draghi is elismeri. Az éves infláció már pusztán 0,3 százalékon áll, míg a termelői árak folyamatosan csökkennek. A kereslet gyenge és az inflációs várakozások is elkezdtek lefelé kúszni. Ha mindez nem volna elég, akkor még a geopolitikai feszültségek is jól hátbavágták az EKB döntéshozóit, akik ma ismét döntenek az eurózónás monetáris politika irányáról és megmutatják legfrissebb előrejelzéseiket.
Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke és Francois Hollande francia elnök egyetértenek abban, hogy Európát lassú növekedés és defláció fenyegeti - számolt be róla a francia elnöki hivatal egyik tisztségviselője. Ezzel tehát hivatalossá vált az, amit az EKB sokáig tagadott, hogy valóságosak a deflációs veszélyek Európában.
Japánnal ellentétben az eurózóna elkerülheti a deflációt - ismertette a ma megjelent MNB-szemle első cikkének bemutatásakor a jegybank szakértője. Szerinte a defláció három fő csatornán keresztül is negatívan hat a fejlett gazdaságokra.
A legutóbbi munkapiaci költségadatok az euróövezeti deflációs veszély növekedésére utalnak - vélekedtek pénteki tanulmányukban londoni pénzügyi elemzők.
Az euroövezet jegybankárai körében már hónapok óta az egyik kiemelt téma a defláció esetleges kialakulása és annak veszélyei az övezet gazdaságaira. A KSH adatközlése szerint Magyarországon éves összevetésben áprilisban és májusban is 0,1 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak. A rendszerváltozás utáni gazdaságtörténetünkben ez idáig egyedül álló adatok hatására, az elmúlt hetekben a hazai folyamatok kapcsán is egyre több elemzés taglalta a defláció kialakulásának esélyeit. Az MNB két szakértője, Soós Gábor Dániel és Hajnal Mihály alábbi írásának célja, hogy a jegybank makro szintű és dezaggregáltabb elemzéseire alapozva megvizsgálják, hogy valóban közel állunk-e a defláció és a vele együtt járó negatív hatások kialakulásához. Megállapítható, hogy az aktuális hazai folyamatok egyelőre nem utalnak deflációs veszély kialakulására.
Közel egyhavi csúcson a magyar fizetőeszköz az euróval szembne.
Megnéztük, hogy mi áll a hirtelen jött erősödés hátterében.
Az izraeli–palesztin konfliktus már az Egyesült Államok egyetemeit is elérte.
Nem minden eszközt kell félteni.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
