Egyre szélesebb körben esnek az árak idehaza, éves szinten pedig immár hét EU-tagországban süllyed az árszint. Deflációról egyelőre Magyarországon nem beszélhetünk, de az elmúlt hónapokban érezhetően közeledtünk hozzá. Amíg a várakozások nem alkalmazkodnak ehhez, addig nincs baj.
A jegybank új Alapokmányának mai bemutatója kapcsán újságírói kérdésre Balog Ádám, az MNB alelnöke a minap napvilágot látott deflációs adat kapcsán megjegyezte: "személy szerint nem vagyok nyugodt ezektől a folyamatoktól".
Márciusban az előző hónaphoz képest 0,6%-kal csökkentek az ipar belföldi értékesítési árai. Éves összevetésben már 2,5%-os az áresés, és most már a feldolgozóiparban is süllyed az árszint.
A vártnál minimálisan nagyobb volt a havi árcsökkenés Németországban áprilisban, míg az éves fogyasztói inflációs adat nem gyorsult annyira, mint az elemzői konszenzus. Ezek az adatok elegendőek voltak ahhoz, hogy a piac ismét az eurózónát fenyegető deflációs veszély fokozódását lássa és így az Európai Központi Bank lazító lépésének esélye miatt az euró eséssel reagált.
A defláció veszélye tovább emelkedett, ezért az EKB-nak továbbra is nullához közeli szinten kellene tartania az alapkamatokat középtávon - közölte az OECD a mai EKB kamatdöntés után közleményben. További nem megszokott lazítási lépéseket is üdvösnek tartanak - írja a Marketwatch.com.
Márciusban deflációba süllyedt Spanyolország, ha a harmonizált fogyasztói árindex éves mutatóját vesszük alapul. Az euró hirtelen gyengült a dollárral szemben, ugyanis a befektetők az Európai Központi Bank jövő csütörtöki kamatdöntésére spekulálhatnak az adatok fényében.
Japán úgy tűnik, hogy egyelőre kilépett a deflációból, csakhogy nem zárható ki az újabb visszaesés - mondta Akira Amari, japán pénzügyminiszter a mai napon. A japán politikus hangsúlyozta, hogy nagyon fontos volna a bérinflációnak túlszárnyalnia a fogyasztói árak emelkedését és így a bérmegállapodásokat a kormányzat feszülten figyeli majd.
Tavaly novemberben az előző hónaphoz képest 1,3%-kal csökkentek az ipar belföldi értékesítési árai. Az egy évvel korábbihoz képest immár 1,9 százalékkal van alacsonyabban az árszint. Ezúttal elsősorban az energiaigényes ágazatok húzták lefelé az árakat. Az adatok azt jelzik, hogy költségoldalról továbbra is alacsony az inflációs nyomás a gazdaságban.
Jövőre nem kell tartanunk az infláció felpörgésétől, vagy éppen deflációs veszélytől - így gondolja a legtöbb általunk megkérdezett alapkezelő és elemző. Hosszabb távon azonban nem dőlhetünk nyugodtan hátra, mert egyesek szerint a pénznyomtatás nem fog nyom nélkül eltűnni.
Jó hírrel szolgált Japánnak a statisztikai hivatal: úgy néz ki, hogy tovább emelkedik az infláció a szigetországban, ráadásul már nem csak az energiaáraknak köszönhetően. Ugyanis az összes volatilis árú terméktől szűrt fogyasztói árindex is immár a pozitív tartományban mozog, vagyis a reflációs (inflációt generáló) törekvések sikeresnek látszanak. Kockázatok természetesen továbbra is vannak, méghozzá olyannyira, hogy maguk a japán jegybankárok közül is többen pesszimizmusuknak adtak hangot a legutóbbi ülésükön.
Németországban az elmúlt hónapban tovább lassult az árak emelkedése. Egyesek már attól sem riadnak vissza, hogy deflációt emlegessenek az infláció rekordszintű süllyedése láttán. Szakértők attól tartanak: ez a gazdasági fejlődés visszaesését vonja maga után.
Központi kérdésnek számít, hogy sikerül-e a japán gazdaságpolitikának végre legyűrnie a gazdaság vérét oly régóta szívó deflációt. A jegybank áprilisban soha nem látott méretű mennyiségi lazításba kezdett és sok piaci jelentésből azt szűrhettük le, hogy az infláció is megindulni látszik. Márpedig ez így nem teljesen igaz sajnos. Valójában a headline infláció emelkedéséhez leginkább a fukushimai katasztrófa miatt folyamatosan emelkedő energiaárak járultak hozzá és ezek egyelőre még nem gyűrűztek kellően tovább a gazdaság többi részébe. Ne higgyük el tehát a korai sikerjelentéseket, már csak azért se, mert jelenleg még a japán jegybank saját előrejelzései szerint sem teljesül az inflációs cél 2015-ig.
A fogyasztói árak tartós csökkenésének kockázata fenyeget az euróövezetben, és nem biztos, hogy az eurójegybanknak (EKB) megvannak a megfelelő eszközei ennek kivédésére - vélekedtek keddi helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.
A japán infláció az energiaárak emelkedésének köszönhetően 0,8 százalékig emelkedett augusztusban - derült ma ki a japán statisztikai hivatal közléséből. Az előzetes szeptemberi adatok ugyanakkor a reflációs törekvések egyenetlen alakulására mutatnak rá, ráadásul az energiaáraktól szűrt magár mutató még mindig deflációt mutat.
Végre kezd láthatóvá válni a régóta erőltetett refláció (inflációgerjesztés) Japánban. A legfrissebb adatok szerint az élelmiszeráraktól tisztított inflációs mutató 0,7 százalékos drágulást mutat júliusban. Ez jelentős ugrásnak számít az előző havi 0,4 százalékos szinthez képest, ráadásul a 0,6 százalékos piaci várakozásokat is felülmúlja. Ilyen magas értékkel 2008 júliusa óta nem találkoztunk. Az infláció emelkedését leginkább az energiaárak segítették, de felhőtlen örömre azét még nincs ok. Ugyanis az energiaárak kiszűrésével már ismét 0,1 százalékos defláció köszön ránk vissza.
A magyar idő szerint hajnali öt órakor napvilágra került döntésből megtudtuk, hogy a japán jegybank nem változtatott a monetáris politikáján. Szinten tartotta a korábbi eszközvásárlási programjának mértékét és az irányadó rátát (0,1 százlék) is. A lépés összhangban van a piaci várakozásokkal, ennek ellenére láthattunk mind a közlemény előtt és után is jenreakciót. Ugyanakkor a közleményből kiderült, hogy mind az inflációra mind a gazdaság alakulására vonatkozó előrejelzésein rontott a jegybank áprilishoz képest. Tehát egy év múlva a maginfláció pusztán 0,6 százalék lehet, a korábban várt 0,7 százalékhoz képest.
A japán gazdasági helyzet egyértelmű javulásáról beszélt a magyar idő szerint délelőttre csúszott sajtótájékoztatóján Haruhiko Kuroda jegybankelnök és azt hangsúlyozta, hogy az intézmény az eddig bejelentett monetáris élénkítéssel mindent megtett annak érdekében, hogy a bank eléri a középtávra kitűzött 2 százalékos inflációs célját, várhatóan jövőre.
A japán kormány még szigorúbb inflációs célt határozna meg a Bank of Japan számára - számolt be róla a Reuters. Amennyiben a jelenlegi tervek szerint az energiaárak (volatilisebb) hatását is kiszűrnék az élelmiszerárak után, akkor ez által az új definíció szerint célzott (mag)infláció nehezíthetné a két éven belülre meghirdetett 2 százalékos szint elérését. Ugyanakkor azon túl, hogy a lépés miatt definíciószinten tovább maradna deflációban Japán, ez további politikai töltettel is szolgálhatna a kormányzati programhoz.
Japánban soha nem látott mértékű monetáris stimulussal próbálják kihúzni a gazdaságot a több mint 15 éve tartó deflációs időszakból. Ez az úgynevezett reflációs stratégia kulcsfontosságú az ország növekedése szempontjából, és ezt jól tudja a japán kormányzat is. Viszont több vállalatvezető a gyenge belső keresletre hivatkozva nem tervezi egyelőre az árainak az emelését. Nyilatkozataikban nem túl optimisták az ország kilátásaival kapcsolatban és terveik szerint inkább külföldön terjeszkednének. Ettől függetlenül a májusi inflációs adatok kedvezőnek mondhatóak és több felmérés szerint az inflációs várakozások is a Bank of Japan kedve szerint alakulnak. A júniusi előzetes adatok viszont újra a pénzromlás kedvezőtlen alakulását vetítik előre. A bemutatott idősorokból jól látszik, hogy a historikusan hosszan problémát jelentő deflációtól nem tudnak egyhamar megszabadulni a japánok. Az nem kérdés, hogy ilyen szintű monetáris expanzióval előbb vagy utóbb inflációt tudnak gerjeszteni. Ugyanakkor a kitűzött cél, miszerint két százalékos inflációt érnének el két éven belül, talán túl ambiciózusnak bizonyulhat. Jelen írásban tisztába tesszük azt is, hogy egyáltalán miért van szükség inflációra, és mit mondanak a közgazdaságtanban arra, hogy mitől van vagy éppen nincs drágulás.
A Bank of Japan legközelebb július 10-11-én ülésezik. Elsősorban azt fogják megvizsgálni, hogy a kötvénypiac stabilizálódik-e, majd a második negyedéves kilátásokat veszik számba. Ez az ülés lesz az első ellenőrzési pont arra vonatkozóan, hogy a reflációs stratégiájuk működik-e vagy sem.
Japánban több meghatározó vállalatvezető is rendkívül szkeptikus a japán gazdaságpolitika eredményeivel kapcsolatban. Sok vállalat számára egyedül a külföld felé fordulás kecsegtet növekedési lehetőséggel. Mindez pedig erőteljesen meglátszik beruházásaik irányán is - írja a Bloomberg. Gyenge belföldi keresletet érzékelnek továbbra is, aminek folytán nem emelnek árakat. Még a jen gyengüléséből eredő költségeiket sem hárítják át a fogyasztókra. Ezek fényében, egyelőre nem tűnik sikeresnek Japán reflációs stratégiája. Talán még várni kell a monetáris politika (modell szinten és késleltetett) hatásainak a gazdaságba való begyűrűzésére.
Az utóbbi időkben jelentős növekedést produkáló balti állam lassulást mutat 2013 első negyedévében. Az első negyedéves GDP növekedési adatok szerint Lettország gazdasága immáron csak 3,1 százalékkal növekedett éves szinten, az előző 5,1 százalékos szinthez képest. Mindez a piaci konszenzusnak megfelelő, ugyanakkor a rossz híreket tetőzi, hogy az éves inflációs adat áprilisban negatívra változott.
Közel egyhavi csúcson a magyar fizetőeszköz az euróval szembne.
Tojást, kenyeret, 2,8 százalékos zsírtartalmú tejet, párizsit és lisztet ellenőriztek.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
A miniszter szerint a szövetség most már még 5 éven át húzódó háborúval számol.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
