Hamarosan nyilvánosságra kell hoznia a Kúriának, hogy mit tanácsoltak azok a közszereplők és civil szervezetek, amelyek segítették a döntéshozatalban, amikor 2013-ban és 2014-ben a devizahitel-szerződések érvényességéről döntöttek - írja a Népszabadság.
Az elszámolás és a forintosítás az árfolyamgátas ügyfelek tartozását és kamatszintjét is csökkentette, ugyanakkor az eredeti árfolyamgátas szerződési periódust követően akár 15 százalékkal is emelkedhetnek a törlesztőrészletek. Az MNB közleményében ezért felhívja a (volt) árfolyamgátas jelzáloghiteles fogyasztók figyelmét arra, hogy magasabb törlesztőrészlet önkéntes vállalásával jelentős későbbi terhektől mentesülhetnek.
A legnagyobb lengyel bank, az állami és tőzsdei tulajdonban lévő PKO lehet a legnagyobb nyertese a tegnap bejelentett devizahiteles csomagnak a korábban keringő "katasztrófa-forgatókönyvekhez" képest - derül ki a Morgan Stanley friss elemzéséből, amely pozitív hatásúnak tartja a csomagot a lengyel piaci környezet szempontjából.
A bankok megelégedésére sikerült jól felvizeznie a devizahiteles csomagot a lengyel köztársasági elnöknek, így végül a magyar árfolyamrés visszatérítéséhez hasonló szellemiségű, közel 4 milliárd zloty költségű csomag állt össze a mai bejelentés szerint. Szárnyal az érintett bankok árfolyama.
Elutasított ma az Alkotmánybíróság egy devizahiteles tüntetéssorozathoz kapcsolódó indítványt. Ez felülíratta volna azt a bírósági döntést, amely a rendőrséghez hasonlóan "megtiltotta", hogy a Kúria Markó utcai épülete előtt, illetve Orbán Viktor miniszterelnök XII. kerületi, Cinege utcai otthonánál tüntetést tartsanak. Az Ab szerint a tüntetést tiltó bírósági döntés nem volt alaptörvény-ellenes, ugyanakkor felhívta a figyelmet a testület, hogy ellentmondás van a gyülekezési jog gyakorlása és a magánélet védelme között.
Egy devizahiteles demonstrációsorozat kapcsán gyülekezési jogi kérdésekben benyújtott alkotmányjogi panasz ügyében tart nyilvános határozathirdetést az Alkotmánybíróság (Ab) kedden - közölte Bitskey Botond, a testület főtitkára az MTI érdeklődésére.
Kötelezettségszegési eljárást indít az Európai Bizottság (EB) Horvátország ellen a svájci frank alapú hitelek eurósítása miatt - közölte az N1 horvát hírcsatorna pénteken.
Tavaly tavasszal, amikor a devizahitelek elszámolása megtörtént, közel 145 ezer árfolyamgátas jelzáloghiteles lélegzett fel, mondván, megszűnt a gyűjtőszámlás tartozása. Közel 25 ezren voltak csak, akiknek megmaradt. Ez volt ugye az a fokozatosan halmozódó tőkeösszeg, amelyet 2012 tavaszától kezdődően azért nem törlesztettek az árfolyamgátasok, mert 180 forintos frankárfolyamon rögzítették a törlesztőrészletüket. Igen ám, de arról sokan megfeledkeztek (vagy nem olvasták akkori figyelmeztetésünk), hogy a forintosítással egyidejűleg a törlesztőrészlet törvény szerint mesterségesen alacsony, a 180 forintnak megfelelő szinten maradt. Ennek súlyos következménye lehet: akiknek az elszámolás során nem csökkent eléggé a tőketartozásuk, azok az árfolyamgátba való belépéstől számítva 5 év múltán, vagyis akár már 2017 tavaszától a havi terhük megemelkedésére számíthatnak. Úgy látjuk, a bankok többsége nem hívta fel kellően ügyfelei figyelmét erre a veszélyre.
A 2008 előtti néhány év a lakossági devizahitelezésnek és a vállalati projekthitelezésnek köszönhetően a hitelboom időszaka volt Magyarországon. Az ezt követő összeomlást két érdekes ábrán szemléltetjük.
Kedd délután publikálta Andrzej Duda lengyel elnök tanácsadó testülete a devizahitelek átváltásával kapcsolatos javaslatát. A csomag után fellélegezhetnek a bankok Varsóban, hiszen jóval kisebb lesz a veszteségük, mint amitől tartottak. A piac egyelőre kivár a részletek miatt, a zloty alig reagált a hírre.
Biztosítja a lengyel kormány, hogy "feszültségek és kockázatok" nélkül ússza meg a bankszektor a Lengyelországban most készülő devizahiteles csomagot - nyilatkozta a lengyel pénzügyminiszter. Úgy tűnik tehát, a magyarnál jóval mérsékeltebb megoldás készül Lengyelországban. Június végéig készülhet el a csomag, amelyről a fentiek ellenére még vad információk keringenek.
Néhány perccel ezelőtt közzétette honlapján devizahiteles jogegységi határozatát a Kúria. A legfelsőbb bírói testület döntése egyértelműen kedvező a bankok számára, a pereskedő adósokat viszont elkedvetlenítheti: nem szükséges, hogy a szerződés a folyósított összeg és a törlesztések összegét tételesen tartalmazza, hanem az is elégséges, ha azok kiszámítható módon vannak meghatározva. A pontos devizaösszeg meghatározásának hiányától tehát nem válik érvénytelenné, de még részben érvénytelenné sem egy hitelszerződés.
Legkésőbb június 6-án jogegységi határozatot hoz a Kúria arról, hogy mi lesz azokkal az (azóta jórészt forintosított) devizahitelekkel, amelyeknél a hitelszerződés nem tartalmazta a kezdeti tartozás devizaösszegét. A lehető legszélsőségesebb forgatókönyvek lehetségesek, nagy horderejű határozatról van szó.
A vége felé közeledik a banki hitelek elszámolásának felülvizsgálata, a legtöbbször a devizaalapú autóhitelek és jelzálogkölcsönök elszámolása okozta a vitát - írta pénteki számában a Magyar Idők.
A válságot követően a hazai bankrendszer hitelállománya jelentősen csökkent. A reálgazdaságra gyakorolt erőteljesebb és közvetlenebb hatása miatt eddig főként a vállalati hitelek alakulása került a középpontba. Közel hét évvel a válság kezdete után azonban egyre gyakrabban felmerülő kérdés, hogy mikor jelentkezik fordulat a háztartások hitelezésében. Elemzésünk szerint három tényező játszik kiemelt szerepet a hitelfelvételi döntésekben: a meglévő banki kapcsolatok, ami erős kapcsolatban állhat a pénzügyi tudatossággal, pénzügyi ismeretekkel; a gazdaság általános teljesítményével kapcsolatos várakozások; valamint az intézményrendszerbe vetett bizalom. A válságban a devizahitelekkel kapcsolatos negatív tapasztalat csökkentette a hitelfelvételi kedvet. Emellett erőteljessé vált az önszelekció is: azaz azon háztartások, amelyek szigorúnak találják a banki kondíciókat, kevésbé terveznek hitelt felvenni.
A Kúria újabb jogegységi eljárást folytat le a devizahitelekkel kapcsolatban - közölte a legfelsőbb bírói fórum pénteken az MTI-vel. Beláthatatlan következménye lenne a bankszektorra, ha emiatt tömegesen érvénytelenítenének vagy forinthitelnek minősítenének visszamenőleg lakossági devizahitel-szerződéseket.
A korábban tervezett árfolyam-kedvezményes átváltás helyett más, a bankok számára szintén költséges fizetéskönnyítő megoldást fontolgat Lengyelország saját frankhitelesei számára - tudta meg a Reuters.
Már több mint egy éve húzódik a devizahiteles mentőcsomag összeállítása Lengyelországban, a köztársasági elnök hivatala június elejéig ígéri a végleges megoldás előkészítését. Jaroslaw Kaczynski, a PiS kormánypárt vezére tegnap azt nyilatkozta, a jegybankot is be kell vonni, és a bankszektor helyzetét is figyelembe kell venni a döntés során.
Tavaly márciusban és áprilisban, április 30-ai határidővel számoltak el a hitelintézetek a tisztességtelenül végrehajtott kamatemelések és az árfolyamrés miatt meglévő és volt devizahiteleseik felé. Néhány számmal felelevenítjük a történteket.
Tavaly év végégig 152 ezer adós fordult a bankokhoz és lízingcégekhez az elszámolással kapcsolatban felmerült problémája miatt - írja a Magyar Idők. A Pénzügyi Békéltető Testülethez viszont már csak minden tizedik, mintegy 16 ezer ügyfélpanasz jutott el.