Az elmúlt években a nyugati elemzők egyre inkább hazai kérdésként kezelték az egyenlőtlenséget. Bár erős érvek szólnak a fejlett országok szociális hálóinak megerősítése mellett, a kérdés ezen felfogása figyelmen kívül hagyja a világszerte még mindig mélyszegénységben élő több százmillió ember sorsát.
Sokan hosszú évek óta esélyesnek tartották Daron Acemoglut a közgazdasági Nobel-díjra. Idén James Robinson és Simon Johnson mellett ő kapta meg az elismerést. Mi volt Acemoglu és Robinson áttörése? Miért olyan fontos a Why Nations Fail című művük? Mi volt az áttörés, amit a közgazdászok elértek?
Egy olyan Amerikában, ahol a vagyon egyre inkább a társadalmi státusz elsődleges forrásává vált, a milliárdosokat olyan zseni vállalkozóknak tartják, akik a kreativitás, a merészség, az előrelátás és a szakértelem egyedülálló szintjével rendelkeznek a legkülönbözőbb területeken. Pedig nyilvánvalónak kellene lennie, hogy a vagyon az érdemek és a bölcsesség gyenge mércéjének tekinthető.
Daron Acemoglu, Simon Johnson és James Robinson kapta meg a 2024-es közgazdasági Nobel-díjat. Cikkünkben bemutatjuk, mivel foglalkoznak a közgazdászok.
Napjaink egyik legsürgetőbb fenntarthatósági kihívása a társadalmi egyenlőtlenségek és polarizáció drámai sebességű növekedése, amelynek gazdasági hatásai a vállalatokat is érintik. Az egyenlőtlenség rendszereink következménye, a megoldás a rendszerszintű átalakulásban van. Ebben a vállalatoknak is fontos szerep jut, elősorban a munkavállalóikra és az értékláncukra gyakorolt hatásokon keresztül. Ezekről szólt a BCSDH üzleti ebédje, amelynek fókuszában a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése és az ember, mint gazdasági érték álltak.
Napjaink egyik legsürgetőbb fenntarthatósági kihívása a társadalmi egyenlőtlenségek és polarizáció drámai sebességű növekedése, amelynek gazdasági hatásai a vállalatokat is érintik. Az egyenlőtlenség rendszereink következménye, a megoldás a rendszerszintű átalakulásban van. Ebben a vállalatoknak is fontos szerep jut, elősorban a munkavállalóikra és az értékláncukra gyakorolt hatásokon keresztül. Ezekről szólt a BCSDH üzleti ebédje, amelynek fókuszában a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése és az ember, mint gazdasági érték álltak.
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia hétfőn bejelentette, hogy Daron Acemoglu, Simon Johnson és James Robinson kapta meg a 2024-es közgazdasági Nobel-díjat. A díjat "az intézmények kialakulásának és a jólétre gyakorolt hatásának tanulmányozásáért" ítélték oda. A kitüntetés hivatalos neve "Sveriges Riksbank gazdaságtudományi díja Alfred Nobel emlékére", és 11 millió svéd korona (körülbelül 1,1 millió dollár) pénzjutalommal jár.
A magyarok egyenlőséget akarnak, csalódtak a politikában, magasabb adót vetnének ki a gazdagokra – derül ki egy friss felmérésből.
Az EU kohéziós politikája, amely az uniós költségvetés egyik legnagyobb és legpolitikusabb tételét képezi, évtizedek óta a szegényebb régiók gazdasági felzárkóztatását célozza. Azonban egyre látványosabban bukik ki, hogy a rendszer folyamatosan csökkenő hatásfokkal éri el a kitűzött célokat, mivel nem a megfelelő földrajzi területekre fókuszál és nem azoknak nyújtja a legnagyobb támogatást, akiknek valóban szükségük lenne rá. Európai Bizottság már dolgozik a fejlesztéspolitika reformján, amely a kisebb területi egységek és régiók bevonására fókuszálna. Csakhogy a Jacques Delors Intézet szakértői szerint nem elég módosítgatni, hanem újra kell írni az egész kohéziós politikát, hogy az valóban hatékony legyen.
Az Európai Unióban a jövedelmi egyenlőtlenségek a 2008 előtti szintre tértek vissza, a nagy pénzügyi válság okozta sokk ugyanis eltüntette az addigi felzárkózás eredményeit, azóta pedig a különbségek csak lassan csökkennek. Ez pont arra utal, hogy a krízisekre adott nemzeti és uniós politikai intézkedések hatékonyak voltak, hogy mérsékeljek a negatív hatásokat. Ugyanakkor az egyenlőtlenségek stabilizálódása komoly kihívást jelenthet az EU-nak és a tagállamoknak. Főként, hogy az emberek nagyobbnak ítélik meg a vagyoni különbségeket, mint a tényleges helyzet. Magyarországon különösen szélsőséges a helyzet – állapítja meg a jövedelmi egyenlőtlenségeket vizsgáló jelentésében az Európai Bizottság. A készítők ezért további reformokat sürgetnek a társadalmi feszültségek megszüntetésére, mivel a zöld és digitális átalakulás súlyos veszélyeket hordoz.
Magyarország egyre közelebb kerül az uniós átlagjövedelemhez, ám a látványos gazdasági növekedés mögött súlyos regionális egyenlőtlenségek rejtőznek. Míg Budapest és környéke virágzik, az ország déli és északi területei stagnálnak. Az IMF friss elemzése szerint ezek a különbségek tovább mélyülhetnek, ha a zöld és digitális átmenet nem kap célzott támogatást, amely az egyenlőtlenségek felszámolására koncentrál, amelyet már az Európai Unió új kohéziós jelentései is megkövetelnek. Súlyos válságtünet, hogy az EU-ban Magyarországon az egyik legrosszabb az AI-felkészültség, ami csapást jelenthet a szegényebb régiókra.
Az OECD friss "Education at a Glance" jelentése részletes áttekintést nyújt a tagországok oktatási rendszereiről. A jelentés szerint Magyarországon a középfokú végzettség nélküli felnőttek jelentős hátrányban vannak a munkaerőpiacon. Ráadásul akiknek a szülei nem rendelkeznek középfokú végzettséggel, nagyon kis eséllyel szereznek diplomát. A jelentés rávilágít, hogy az oktatási rendszer finanszírozása Magyarországon alacsonyabb szinten áll az OECD átlagához képest. Megállapítják, hogy itthon – csakúgy mint sok más országban – komoly pedagógushiány van.
A majomhimlő 2022-es hulláma után idén is vészhelyzetet hirdetett a WHO az Afrikából indult, egyes esetekben halálos kimenetelű kór ellen, bár rögtön igyekeztek leszögezni, hogy ez a betegség számos ponton különbözik a 2020-ban világjárvánnyá eszkalálódó koronavírustól. Az elmúlt hetekben a szervezet arra buzdította a világ országait, hogy minél előbb küldjenek segítséget, többek között oltóanyagot, a betegség által leginkább érintett afrikai országoknak. Az összehangolt segítségnyújtás különösen indokolt, mivel a rendelkezésre álló oltóanyag hiánya éppen azokon a területeken okoz komoly problémát, ahol a járvány a leginkább pusztít.
Az európai nők mindössze 18%-a vesz részt aktívan a befektetések világában, ami jelentősen megnehezíti a nemek közötti pénzügyi egyenlőség elérését. Amennyiben ez a tendencia nem változik, akár 169 évre is szükség lehet a pénzügyi különbségek felszámolásához - hangzott el a Lightyear „Invest in Yourself: Befektetési utak nőktől nőknek” című eseményén.
Tavaly ismét emelkedésnek indult a globális vagyon, és jó hír, hogy a legalacsonyabb vagyoni szegmensben élők aránya 2008 óta csökken, az egy felnőttre jutó átlagvagyon pedig emelkedik. A UBS friss tanulmánya szerint Magyarország is jól áll a listán, itt az adatok azt mutatják, hogy az alacsonyabb vagyoni osztályokba tartozó felnőttek vagyona gyorsabban nőtt, mint a magasabb vagyoni osztályokba tartozó társaiké.
Bernie Sanders progresszív szenátor szerint Kamala Harrisnek az "elfelejtett" amerikaiak szükségleteivel kell foglalkoznia, csak így tudja megnyernie az idei elnökválasztást a republikánus Donald Trumppal szemben - írja a Hill.
A Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnöke szerint a kormány csak papíron teljesítette a fenntarthatósági stratégia elkészítését, de lényeges részek maradtak ki, és a megvalósítás is erősen kétséges. Meleg Sándor kritikájában rámutatott, hogy a dokumentum a beruházásokat helyezi előtérbe az emberek helyett.
Európán belül Spanyolországhoz képest csak a jóval fejlettebb életszínvonallal bíró Svájcban magasabb a várható élettartam. A 83 évet meghaladó spanyol mutatóban nemcsak a mediterrán étrend, hanem az ottani városok településszerkezete, sűrűn lakottsága is szerepet játszik, mivel gyalogtávon belül sok minden elintézhető, így a spanyolok gyalogolnak a legtöbbet Európa nyugati felén. Emellett a nemzetközi összehasonlításban is igen élénk spanyol társasági élet (barátokkal, családdal való szoros kapcsolat) a hosszú várható élettartam megfelelő pszichés hátterét is biztosítja.
A mainstream közgazdasági gondolkodásban bekövetkező paradigmaváltások általában új válaszokat igénylő válságokat kísérnek, mint ahogy az történt például a stagfláció – alacsony növekedéssel és magas inflációval – jellemzett időszak után, amely a fejlett gazdaságokat sújtotta az 1970-es években. Ez ismét bekövetkezhet, mivel a liberális demokráciák azzal szembesülnek, hogy a közvélemény bizalmatlan azzal kapcsolatban, hogy képesek-e szolgálni a polgárokat és kezelni a jövőnket fenyegető számos válságot, kezdve a klímaváltozástól az elviselhetetlen egyenlőtlenségeken át a súlyos globális konfliktusokig.
Egy amerikai fellebbviteli bíróság hétfőn elutasította azt a csoportos keresetet, amely szerint az Uber Technologies diszkriminatív módon bocsátja el az alacsony utasértékeléssel rendelkező sofőröket. A San Franciscó-i bíróság döntése szerint Thomas Liu, a pert benyújtó sofőr nem tudott elegendő bizonyítékot szolgáltatni arra vonatkozóan, hogy az Uber nagyobb arányban rúgta ki a nem fehér sofőröket.
Kötelessége mindenkinek takarékoskodni.
Bravúros volt a diadal, de mi jön ezután?
A világ legnagyobb gyártója habozni kezdett.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Hatalmas robbanásban semmisült meg az első M1991.
A világ legnagyobb gyártója habozni kezdett.
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
