Ahelyett, hogy vakon bíznánk a történelmi változások természetéről szóló elegáns, de leegyszerűsítő elméletekben, sürgősen arra kell összpontosítanunk, hogy a diszruptív (teremtve romboló) innováció következő hulláma milyen hatással lehet a társadalmi, demokratikus és polgári intézményeinkre. Ha ezt a technológiai vállalkozókra bízzuk, akkor az azzal a kockázattal jár, hogy több rombolást – és kevesebb teremtést – fogunk előidézni, mint amire eredetileg számítottunk.
Az agrár-környezetgazdálkodási támogatások (AKG) bevezetése az Európai Unió (EU) Közös Agrárpolitikájában (KAP) fontos lépés volt az éghajlatváltozás kezelése és a fenntartható mezőgazdaság előmozdítása felé. Noha számos tanulmány vizsgálta az AKG-k hatását a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségére, a mezőgazdasági üzemek teljesítményére és más aspektusokra, kevés figyelmet szenteltek eddig a nemek közötti egyenlőség kérdésének. Az e cikk alapjául szolgáló kutatás célja az volt, hogy feltárja a nők által vezetett gazdaságok szerepét a zöld mezőgazdasági gyakorlatokban Szlovéniában. A vizsgálat nemcsak az AKG-k elfogadásának és intenzitásának mozgatórugóit kívánja feltárni a nemek közötti egyenlőség szempontjából, hanem betekintést nyújt a női gazdálkodók tapasztalataiba és kihívásaiba is ebben a kontextusban.
Az Európai Unió 9. kohéziós jelentése alapján óriási földrajzi szakadékok vannak a tagállamokon belül, így Magyarországon is. Ugyan az uniós és országos átlagok javultak a 2000-es évek óta hangsúlyos szociális területen, rengeteg egyenlőtlenség kezeletlen maradt a kisebb régiók szintjén az egész EU-ban. Nem ok nélkül gondolkodik az Európai Bizottság a teljes támogatási rendszer átgyúrásán.
A világ minden országa számos kihívással és egymással versengő nagyszabású tervek sokaságával néz szembe. Elvileg szeretnénk mindent megoldani. A szűkös erőforrások azonban azt jelentik, hogy a való életben fontossági sorrendet kell felállítanunk a különböző megoldandó kérdések között.
A társadalmi-gazdasági felmérésekben vannak olyan jellemzők, amelyekről egyéni szinten nem állnak rendelkezésre adatok, ezért az aggregált adatokkal kell dolgozni. Például nem állnak rendelkezésre egyénenként jövedelmi adatok, de települések szintjén igen. Ez viszont felveti a módosítható területi egység (MAUP) problémáját. Az aggregáció szintje (település, járás, vármegye, régió) befolyásolja a területileg aggregált adatok elemzéséből kapott eredményeket. Az aggregáció kérdésével azért fontos foglalkozni, mert a területi kutatások eredményeit felhasználják a közigazgatási, területfejlesztési és gazdaságpolitikai döntéshozatalban, és a különböző aggregációs szinteken végzett tanulmányok eltérő eredményekre vezethetnek, ami befolyásolhatja a területfejlesztési vagy egyéb támogatások elosztását.
Világunkat a jövedelmek, a vagyon és a jólét közötti növekvő egyenlőtlenségek jellemzik: a leggazdagabb 1,2% birtokolja a globális vagyon 50%-át, a legszegényebb 53% alig 1,1%-ot. Az egyenlőtlenségek magas szintje és szerkezete nem csak az egyén, hanem a vállalatok és a társadalom egésze számára is rendszerszintű kockázatot hordoz. A megoldás nem más, mint az emberi tőke valós megbecsülése. A BCSDH által szervezett üzleti reggelin a jövőt meghatározó munkaerőpiaci trendekről, a legkeresettebb szakmákról tartott előadást Sonja van Lieshout, a World Employment Confederation – Europe elnöke, akit az eseményen többek között arról is megkérdezett a Portfolio, hogy a zöld átállásból eredő átképzésekkel kapcsolatban mit lát a legnagyobb kihívásnak. A zöld átállás különböző aspektusaival, a finanszírozással, a technológiaválasztással, a működési kihívásokkal, és a munkaerőpiaci kérdésekkel is foglalkozunk április 24-én a Sustainable Tech konferencián. Részletes program a linken.
Egyre nagyobb a szakadék a világ tehetős és szegény országai között, sok ország még mindig nem volt képes kilábalni a koronavírus-járvány következményeiből, továbbá a globális társadalmi feszültség növekvő megosztottságot okoz - derül ki az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) által helyi idő szerint szerdán kiadott jelentésből.
Míg egykor a szabadkereskedelem a progresszív reformerek központi ügye volt, akik az átlagemberek érdekében igyekeztek felvenni a harcot a körülbástyázott érdekcsoportok ellen, ma már a jobboldali nacionalisták és a mainstream baloldal mumusa lett. Ahhoz, hogy megértsük, miért változott meg ilyen radikálisan a kérdéssel kapcsolatos attitűd, követnünk kell a pénz útját.
A területfejlesztésben a kis- és középvárosok kerülnek a középpontba, fontos feladat a vidék népességmegtartó erejének fokozása. A Balaton komoly demográfiai válságban van, amivel szintén foglalkozni kell – számolt be Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter siófoki konferencián tartott előadásáról a hírbalaton.hu.
Nehéz olyan szót találni, amely fontosabb a világ legnagyobb kihívásai és szakpolitikai prioritásai szempontjából, mint az idei nemzetközi nőnap témája, az „inkluzivitás”. A társadalom egésze számára előnyös inkluzív és zöld gazdasági növekedés a fenntartható jólét, a társadalmi kohézió, a versenyképesség és a geopolitikai stabilitás elengedhetetlen összetevője. A társadalmaink valamennyi tagjára kiterjedő „igazságos átmenet” támogatása döntő fontosságú annak biztosításához, hogy az éghajlat-politikai fellépés és a digitális átállás egy fenntarthatóbb és biztonságosabb világhoz vezessen.
Bár a GDP közel 100 éves konstrukciója a modern közgazdaságtan egyik nagyszerű vívmánya, a modern gazdaságok igényeinek egyre kevésbé képest megfelelni - mondta el Virág Barnabás a Fenntartható GDP című vitairat bemutatóján. Az MNB-alelnök a kihívások és fejlesztési irányok bemutatása mellett arra is kitért, hogy a magyar gazdaság a fenntartható GDP tekintetében 2020-tól alulteljesítővé vált.
Elisa Ferreira, az Európai Bizottság (EB) kohéziós politikáért és reformokért felelős biztosa a Portfolio EU Források 2024 című konferenciáján elhangzott videóüzenetében kiemelte Magyarország figyelemre méltó 20 éves uniós tagságának történetét, és ambiciózus terveket mutatott be az ország európai alapokból történő jövőbeli fejlesztésére. Vázolta, hogy milyen feladatokra kell koncentrálnia a magyar kormánynak a fejlesztési programoknál, valamint azok végrehajtásánál.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint a népszerű elhízás elleni gyógyszerek nem lesznek elegendőek a világméretű probléma megoldásához, amely jelenleg több mint 1 milliárd embert érint – írja a Bloomberg.
A szegény és jobbmódú gyerekek egészségi állapotában már egészen kis gyerekkorban jelentős különbségeket tapasztalunk. Ezek a különbségek az életkor előrehaladtával általában nőnek. A kisgyermekkori egészség komoly hatással van a felnőttkori egészségre és a munkaerőpiaci sikerességre. Milyen tényezők játszanak szerepet a gyerekkori egészségi egyenlőtlenségek alakulásában? Kutatásunkban erre a kérdésre kerestük a választ.
Négynapos munkahéttel kísérletezett néhány brit cég, a gyakorlat olyannyira bevált, hogy sok cég hosszú távon is átállt az új munkarendre - derül ki az Autonomy think-tank friss jelentéséből, melyet a CNBC szemlézett.
Pár napja jelent meg a Portfolio.hu-n Farkas András kétrészes cikke (itt és itt), amelyben a magyar nyugdíjrendszer jelenlegi helyzetét elemezte, és egyben annak reformjára javaslatokat is tett. Elemzésének kritikus hozzáállásával egyetértek, számos javaslatát támogatandónak tartom. Cikkemben a reformtervek konstruktív továbbfejlesztését és számszerűsítését vázolom némileg módosított sorrendben. Fő célom az volt, hogy segítsem a nyilvános vitát, amely a félreszabott magyar nyugdíjrendszer minél előbbi javítását szolgálná.
A WHO szerint nagyon nem néz ki jól a helyzet.
Háborús híreink vasárnap.
A hatóságok már őrizetbe vették.
Több élelmiszer, víz és orvosi felszerelés fog bejutni.
Aggódnak a balti országok.
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
