Kiderült, mi lenne a bankokkal egy pénzügyi válság esetén
Az euróövezeti bankok megfelelő likviditással rendelkeznek egy pénzügyi krízis átvészeléséhez az Európai Központi Bank (EKB) legfrissebb, hétfőn publikált stressz-tesztje alapján.
Az euróövezeti bankok megfelelő likviditással rendelkeznek egy pénzügyi krízis átvészeléséhez az Európai Központi Bank (EKB) legfrissebb, hétfőn publikált stressz-tesztje alapján.
A szeptemberi inflációs adatok helyet cseréltek az eurózónában: a maginfláció 0,9%-ról 1%-ra nőtt, míg az infláció 1%-ról esett vissza 0,9%-ra - jelentette az Eurostat. A hivatalos inflációs mutató utoljára 2016-ban járt 1% alatt.
Az elmúlt időszakban a világkereskedelem növekedési üteme érdemben lassult, amihez elsősorban az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi feszültségek fokozódása járult hozzá. A kínai gazdasági teljesítmény növekedési ütemének csökkenése, a Brexitet övező bizonytalanság és a világszerte gyenge feldolgozóipari teljesítmény is a globális növekedés lassulásának irányába hatott, ami az eurózónán – Németországon – keresztül, a reálgazdasági csatornán a közép-kelet-európai régióra (és hazánkra is) hatással van – írják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kutatói a friss inflációs jelentésükben. A szakértők szerint a közvetlen és közvetett csatornákon keresztül a hazai ipari termelés és export növekedési üteme is visszaeshet. Ha a világgazdasági helyzet a vártnál is nagyobb mértékben romlik, akkor a magyar gazdaság növekedése a következő években nagyon lelassulna, de nem kerülnénk recesszióba.
A jegybankok nagyrészt elhasználták az eszközöket, melyekkel a globális gazdasági kockázatok hatásait minimalizálni lehetne – figyelmeztetett a Deutsche Bank vezérigazgatója, Christian Sewing.
Sabine Lautenschläger, az Európai Központi Bank (EKB) német döntéshozója beadta lemondását szeptember 25-én. Hivatalos indoklást nem adott a távozására, viszont a felmondása mögött az EKB friss monetáris lazítása állhat.
Egy éve írtuk meg, hogy a 320 az új 310. Akkor azt gondoltuk, hogy a kedvező hazai makrogazdasági fundamentumok ellenére a forint képtelen lesz visszaerősödni. Azt viszont nem gondoltuk, hogy ilyen gyorsan megszülethet a 330 az új 320 cikkünk.
A Századvég Gazdaságkutató 4,8 százalékra javította az idei GDP-növekedési előrejelzését, 2020-ra pedig 3,9 százalékos bővülést vár, ám megjegyzik, hogy a tartósan erős növekedésre kockázatot jelent a német gazdaság gyengélkedése, a Brexit, a versenyképesség javulásának elmaradása és a gyenge forint is. A GKI Gazdaságkutató is emelte előrejelzését, azonban a Századvégnél alacsonyabb bővüléssel számolnak. A GKI a júniusban prognosztizált 4 százalék helyett 4,3 százalékot vár, jövőre azonban 3 százalék alá csökkenhet a növekedés üteme. A GKI szerint a forint tartósan gyenge maradhat az euróval szemben.
Az euróövezeti feldolgozóipar mély recesszióban van, de a szolgáltató szektor is gyengélkedik – derült ki a Markit beszerzésimenedzser-indexeiből. Az euróövezeti gazdaság gyakorlatilag stagnált szeptemberben.
Nagy meglepetés lenne, ha változtatna a kamatkondíciókon a Monetáris Tanács kedden, ennek ellenére izgalmas lehet a döntés. Jön ugyanis a jegybank friss növekedési és inflációs előrejelzése, és a kiszorítandó likviditásról is dönteni kell. Külön érdekessé teszi a döntést a rekordgyenge forintárfolyam és a nagy globális jegybankok lazítása, kérdés, melyik esik erősebben a latba a döntéshozóknál.
Az Európai Központi Bank (EKB) soron következő elnöke szerint a globális gazdaság "törékeny" és "veszélyben van".
Az Európai Központi Bank vizsgálódására készülhet a Deutsche Bank, mivel kiderült, hogy 2014 és 2017 között a német nagybank „elfelejtett” engedélyt kérni ahhoz, hogy legkockázatosabb, ún. AT1-es kötvényeit értékesítse a piacon.
Néhány hete szinte biztosra lehetett venni, hogy a Fed ma újabb 25 bázispontos kamatcsökkentésről dönt, vagyis folytatja a júliusban kezdett lazítást. Azóta fordult a kocka, ma délelőtt már korántsem biztos a kamatcsökkentés a befektetők szerint. A piacnál is csalódottabb lehet azonban Donald Trump elnök, ha mégsem lazít a jegybank, ő ugyanis már nem kéri, hanem hisztérikusan követeli a kamatvágást, devizaleértékelési háborúba kergetné saját jegybankját.
Akár a legnagyobb bankokat is veszélyezteti a csődkockázat, ha a negatív és nullaközeli kamatok tartósnak bizonyulnak Európában – mondta az Economist Intelligence Unit globális vezető közgazdásza a CNBC-nek.
Christine Lagarde megszerezte az Európai Parlament plenáris ülésének támogatását ahhoz, hogy betölthesse az Európai Központi Bank (EKB) elnöki tisztségét.
Az Európai Központi Bank mindent megtesz azért, hogy életet leheljen az euróövezeti gazdaságba, és ne kerüljenek olyan helyzetbe, mint Japán. A rossz hír az, hogy az EKB legutóbbi monetáris élénkítő lépései szükségesek, de nem elégségesek a tartósan lassú növekedés és a túlságosan alacsony infláció elkerüléséhez, a jó hír viszont az, hogy az euróövezeti országok egy részének érdemi fiskális mozgástere van. Ha hajlandóak lennének összerakni egy költségvetési élénkítő csomagot, akkor jó eséllyel el lehetne kerülni az alacsony infláció és gyenge gazdasági teljesítmény időszakát. De ehhez Németországban is fordulatra lenne szükség.
Lehet, hogy már függővé vált a világgazdaság az alacsony kamattól és a költségvetési hiánytól, jelenleg olyan kísérlet szemtanúi vagyunk, amire még nem látott példát az emberiség – mondta a Portfolionak Tomás Sedlacek cseh közgazdász, aki október elején a magyar CFA egyesület budapesti konferenciájának előadója lesz. „A Jó és a Rossz közgazdaságtana” című könyvvel befutott szakember szerint komoly változás közepén áll a civilizációnk, ennek az átalakulásnak természetes velejárói azok a „döccenők”, amiket most látunk a Brexittel vagy az amerikai-kínai kereskedelmi háborúval.
Röviddel dél előtt határozott erősödésbe kapcsolt a forint az euróval szemben 332,8-ról 331,5-ig, aztán kora estig több hullámban további erősödés következett be. Elkerülte tehát ma az újabb történelmi mélypontot a forint, és főként a dollárral szemben jelentősen távolodni tudott a minap megjárt mélypontoktól.
Az Európai Központi Bank kamatdöntő ülésére vártak ma a piaci szereplők: az EKB a kamatcsökkentés mellett az eszközvásárlási programjának újraindítását is bejelentette. Az irányadó európai részvényindexek lefordultak a csütörtöki kereskedés második felében, majd a kontinens börzéi a csütörtöki piaczárás felé közeledve ismét emelkedéssel próbálkoztak meg. A magyar tőzsde enyhe eséssel zárta a hét negyedik napját, míg a blue chipek közül a Mol teljesített a leggyengébben.
A vártnak megfelelően 10 bázisponttal csökkentette az eddigi mínusz 0,4 százalékos alapkamatot az Európai Központi Bank (EKB), vagyis a gazdaság beindítása és az infláció élénkítése érdekében a lazítás útjára lépett. A kamatvágás mellett havi 20 milliárdos összegben újraindulnak az állampapír-vásárlások, Mario Draghi a döntés után azt mondta, hogy hisznek abban, hogy ennyi elég lesz az inflációs várakozások beindításához.
A forint utóbbi hetekben látott gyengülését szinte mindenki a bőrén érezheti hamarosan, hiszen az inflációba várhatóan begyűrűznek majd a magasabb árak. Abban viszont megosztottak az elemzők, hogy emiatt kell-e pánikolnia az MNB-nek, az egyik álláspont szerint lassan nekik is kellemetlen lehet a gyengülés, mások szerint viszont akár még további lazító lépések is jöhetnek.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Johnson hónapok óta halogatja a döntést.
Nem lövöldözünk egymás hajóira, még vízágyúval sem.
A palesztinokat megint nem kérdezték meg.
Többek között erről volt szó a keddi Checklistben.
Többek között erről volt szó a hétfői Checklistben.
Többek között erről volt szó a pénteki Checklistben.