A kamatlábak hirtelen emelése veszélyeztetné a gazdasági kilábalást - mondta Isabel Schnabel, az Európai Központi Bank igazgatósági tagja csütörtökön egy interjúban, hozzátéve: minden előzetes jelzés nélkül nem fogják szigorítani a monetáris kondíciókat.
A technikai megvalósításhoz keres beszállítókat az a nagybankok által alapított nemzetközi szövetség, mely egy vadiúj fizetési infrastruktúrát hozna létre Európában.
Szokatlanul heves mozgás indult be az év elején a globális kötvénypiacokon, főleg az amerikai hosszú hozamok emelkedése aggasztja a befektetőket. Ebben szerepük van az inflációs félelmeknek, a gazdaság várható kilábalásának, illetve az ezekből következő esetleges jegybanki szigorításnak. A szakértők egyelőre nem látják drámainak a helyzetet, a többség szerint csak átmeneti lesz a folyamat, és helyreáll majd a piac. Akik viszont a kockázatokra figyelmeztetnek, azok többnyire az általános kamatszint-emelkedés miatt bekövetkező erőteljes részvénypiaci korrekció és a fenntarthatatlan államadósság-folyamatok miatt aggódnak.
A koronavírus-járvány elleni küzdelem erősítését, a vakcinázás felgyorsítását és radikális gazdasági reformokat ígért az új olasz miniszterelnök szerdán a parlamentben kormányának programját ismertetve.
Megoldódni látszik az olasz kormányválság, széles támogatottsággal alakulhat meg a közgazdász Mario Draghi technokrata kormánya. Hatalmasak az elvárások az EKB egykori elnökével szemben, de minden okunk megvan azt feltételezni, hogy valóban a legjobb embert választották az olaszok a 220 milliárd eurós EU-s forrás elosztására. Draghi nem csak jelentős szakmai eredményekkel, de széles nemzetközi beágyazottsággal is rendelkezik, és okkal bírja a politikai paletta széles körének bizalmát. Csodákat persze nem várhatunk, de azért nagy az esély rá, hogy Draghi (vélhetően) rövid kormányzása után Európa nagy betege már legalább a lábadozást megkezdi.
Az eredetileg 2021. júniusig érvényes eurólikviditást nyújtó repó- megállapodást az Európai Központi Bank (EKB) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 9 hónappal, 2022. márciusig meghosszabbítja - közölte a jegybank csütörtökön a honlapján.
A bitcoin-befektetőknek fel kell készülniük arra, hogy minden pénzüket elvesztik – mondta az EKB elnöki tanácsának tagja, Gabriel Makhlouf, aki jelenleg az ír jegybank elnöke is.
A koronavírus ellen hozott korlátozások nem tűnnek el idén teljes mértékben Philip Lane, az Európai Központi Bank igazgatótanácsának tagja szerint. Az ír jegybank egykori elnöke szerint viszont az intézkedések nagy részét nyáron visszavonják, vagyis a gazdasági aktivitás akkor kezdhet helyreállni. Lane egyben azt is elmondta, hogy az eszközvásárlási program vélhetően a járvány után is velünk marad, de annak mértéke nem lesz akkora, mint a járvány idején.
Változatlanul hagyta a kamatszintet az eurózónában az EKB mai kamatdöntő ülésén. Az EKB a közleményben azt írta, hogy az alacsony kamatok mindaddig maradnak, amíg az infláció nem közelít a jegybank 2%-os szintje közelébe. Christine Lagarde az EKB sajtótájékoztatóján elmondta, hogy folyamatosan monitorozzák az euró árfolyamát, valamint elmondta, hogy az inflációs kilátások hosszú távon alacsonyak. A jegybankelnök beszélt a Next Generation EU program fontosságáról is, és szót ejtett a digitális euróról.
Az elmúlt években a közgazdászok és az elemzők körében egy dolog volt biztos: az, hogy egy darabig nem lesz infláció. A nagy pénzügyi válság utáni időszak fontos tapasztalata volt ugyanis, hogy hiába a nagy globális jegybankok extra laza politikája, az csak arra volt elég, hogy alulról közelítsenek az inflációs céljukhoz - felemás sikerrel. A világjárvány még egy csapást mért az inflációra a fogyasztás visszaesése miatt. Az utóbbi hetekben azonban egyre erősebbek a hangok, hogy a kilábalás akár a vártnál magasabb áremelkedést is hozhat. Amíg az infláció erősödése csak a célhoz való visszatérést jelenti, a folyamat még üdvözítő is lehet (jellemezően ezt hívjuk reflációnak), ám ha jobban elszabadul, akkor rég nem látott kellemetlen helyzetbe hozhatja a világ jegybankjait.
Aligha forgatja fel a monetáris politikát a csütörtöki kamatdöntésével az Európai Központi Bank. Frankfurt jelenlegi "távolságtartó" monetáris politikájának nem is jut sok szerep a koronavírus-válság kezelésében, hiszen az euróövezet gazdasági teljesítményét most elsősorban a járvány fejleményei és az arra adott fiskális válaszok befolyásolják. Ez a kényelmes pozíció viszont könnyen megszűnhet, ha az euró gyors és váratlan erősödésbe kezd, vagy az inflációs várakozások (amelyeket a jegybank az ING elemzői szerint alábecsül) megugranak.
Majdnem az összes nagy jegybank jelentős pénznyomtatásba fogott 2020-ban, és arra számíthatunk, hogy ez idén is így lesz. De melyik jegybankok torzították legnagyobb mértékben a piacokat, és melyiken van még tere a jegybankoknak?
Többlet tőkekövetelménnyel büntetheti az Európai Központi Bank azokat a bankokat, amelyek továbbra is figyelmen kívül hagyják a jegybank figyelmeztetéseit a magas tőkeáttételű ügyletekre nyújtott hitelek (leveraged loan) piacán felépülő kockázatokra.
Decemberben 3,9 százalékos gazdasági növekedést jósolt 2021-re az eurózónában az Európai Központi Bank, azóta viszont sorra jelentettek be újabb és újabb lezárásokat a tagállamok. Ennek ellenére Christine Lagadre szerint egyelőre tartható az előrejelzés, a nagy kérdés, mi lesz majd március után.
Vesztett részvénypiaci vonzerejéből az európai bankszektor a koronavírus-válság és az osztalékfizetések felfüggesztése hatására: átlagosan közel negyedével csökkent 2020-ban a bankok részvényárfolyama. Banki vezetők attól tartanak, az osztalékfizetést korlátozó szabályok miatt egy jövőbeni válság esetén nehezebb lesz tőkét gyűjteniük – írja a Financial Times.
Vannak olyan befektetési ötletek, amikkel jó hozamot lehet elérni mérsékelt vagy alacsony kockázatvállalás mellett is, ilyen lehet például az államkötvény vásárlása is. Aztán persze vannak olyanok, akik hajlandóak némileg magasabb hozamért több kockázatot is felvállalni és részvényekben tartják a megtakarításaikat. Emellett azonban létezik számos más befektetési stratégia vagy megközelítés is a rövid távú napon belüli kereskedéstől egészen az olcsó, kis valószínűségű, de magas hozamokkal kecsegtető fogadásokig. Ez utóbbi kapcsán gyűjtöttek össze 10 + 1 kereskedési ötletet a Nordea elemzői, amik többé-kevésbé meredekebb elképzelések, de ugyanakkor pont emiatt nem is drágák, így, ha bejönnek, akkor többet is lehet velük keresni.
Az eurózóna 117 nagybankja várt az Európai Központi Bank tegnapi döntésére, amelyet este nyilvánosságra is hoztak: szigorú feltételekkel, de újraindulhat az eurózónában a banki osztalékfizetés és sajátrészvény-vásárlás.
Keddi ülése után hozhatja nyilvánosságra az Európai Központi Bank a banki osztalékfizetések újraindítására vonatkozó szabályait az eurózóna általa felügyelt 117 hitelintézetére vonatkozóan.
Nem meglepő módon az Európai Központi Bank tegnapi kamatdöntő ülésén megnövelte a pandémiás eszközvásárlási program keretét, így már összesen 1850 milliárd euró összegben vásárolhat állampapírokat. A jegybank emellett a PEPP futamidejét, a lejáró papírok megújításának határidejét és kitolta, és egyéb eszközeivel is biztosította a likviditást és a laza pénzügyi kondíciókat. Az EKB jelzéseiből arra következtethetünk, hogy még évekig alacsony kamatkörnyezetre és alkalmazkodó monetáris politikára számíthatunk, erre a reálgazdasági fejlemények miatt szükség is lesz. Az EKB-t viszont az erős euró és az alacsony infláció motiválja, és a vészhelyzeti eszközeit is ehhez igazítja.
Az Európai Központi Bank ma délután közzétette friss kamatdöntéséről szóló közleményét, amelyben változatlanul hagyta a kamatokat, és jelezte, mindaddig nem számíthatunk kamatemelésre, amíg az infláció nem közelíti a 2%-s célsávot (ez jó eséllyel a következő év egészében így lesz). A jegybank egyben kitolta a pandémiás eszközvásárlási programját 9 hónappal, amelyben további 500 milliárd eurónak megfelelő állampapírt vásárol fel majd, összesen így 1350 milliárdra nő a keretösszeg. A TLTRO III is meghosszabbodik további 1 évvel. Lagarde elmondta az előrejelzéseit is, idén 7% felett eshet az eurózóna gazdasága, jövőre 3,9%-os visszapattanás jöhet, ami alacsonyabb a szeptemberi várakozásnál.
Kreatív megoldásokat alkalmaznak.
Bizonytalan a hangulat kedd reggel.
Még idén eleshet a védelmi rendszer déli csücske.
A forint egyelőre gyengüléssel kezdi a napot.
Az elemzők meglepő értékelést adtak a júniusi számokról.
Sötét felhők a költségvetés felett.
Az éghajlatváltozás lehet az, ami átbillenti a növekedést a recesszióba.
Szinte bárhol és szinte bárki igénybe veheti majd.
