A megkérdezett alapkezelők 70%-a úgy döntött, nem hárítja ügyfeleire az elemzések költségét, hanem azt saját zsebből fizetik. Olyan nagy nevek döntöttek így, mint a Northern Trust, az NN Investment Partners, a JP Morgan, a Pimco vagy például a Vanguard - számol be a hírről a Financial Times.
A Deutsche Bank felére vágja a kötvénypiaci és makroelemzéseinek árát, miután a MiFID 2. életbe lépésével egyre erősebb a verseny a bankok között az ügyfelekért - számol be három forrásra hivatkozva a Bloomberg.
Aggódik a Wall Street és nem alaptalanul: januártól az EU-ban életbe lép a MiFID 2., és ha nem találnak valami kiskaput arra, hogyan lehet fizetés nélkül elemzést adni az ügyfeleknek, akkor az amerikai bankok és brókercégek könnyen kiszorulhatnak az európai elemzési piacról.
Lehet, hogy jól járt az alapkezelők között az, aki még kivárt és nem döntötte el, melyik bank elemzéseit veszi meg a jövőben, ugyanis a bankok eszeveszett versenybe kezdtek az ügyfelekért, ami az elemzések árát is lenyomja. Olyannyira, hogy az Európai Bizottság pénzügyi stabilitásért felelős testülete (Fisma) kénytelen a bankok körmére nézni, mivel úgy tűnik, néhányuk árazási stratégiája versenytorzító hatással bírhat a piacon.
Már csak 5 hónap van hátra, és életbe lép a befektetési piacon és a befektetővédelemben jelentős változásokat hozó MiFID 2. irányelv. A szűkös határidő ellenére a befektetési piac egy része még most sem érzi a nyomást, miközben az egyik legnagyobb kihívást az elemzések árazása és költsége jelenti. Egy frissen készített tanulmány szerint az érintett szereplők javarészt a 9 nagy befektetési bank elemzési szolgáltatásait választják majd, de lesznek olyanok is, akik 2018-tól egy elemzést sem vesznek meg.
Folyamatosak a tárgyalások és egyeztetések arról, hogy a bankok és más elemzőházak mennyi pénzt kérnek majd el januártól, a MiFID 2. életbe lépésétől az elemzési szolgáltatásaikért. A világ legnagyobb bankjai közül páran egymillió dollárt kérnek az elemzéseikhez való éves hozzáférésért, míg a kisebb bankok esetében 100-500 ezer dolláros éves díjak a gyakoribbak - írja a Financial Times.
Május végén írtunk arról, hogy az NGM körbeküldte az érintett hazai piaci szereplőknek az ösztönzőkre, az elemzési díjakra és a termékkialakításra vonatkozó fontosabb kérdéseket a MiFID 2. kapcsán, az erről szóló rendeletek már meg is jelentek a közlönyben.
Igaz, csak januártól lép életbe az uniós szintű MiFID 2 irányelv, vannak már olyan bankok a piacon, amelyek közzétették, mennyit kérnek majd el ügyfeleiktől az elemzésekért. A Credit Agricole és a Nomura bizonyos csomagjaikért 120 ezer eurót is elkérhetnek, ami több mint, 37 millió forint.
2020-ra a globális befektetési bankok 240 millió dollárt is veszíthetnek, a jövőre életbe lépő MiFID 2 olyan átalakításokat hoz az értékpapír-elemzésekben, amelyekből inkább a független szolgáltatók jöhetnek ki jól - írja egy friss tanulmányára hivatkozva a Reuters.
A válság évei alatt szinte mindvégig felülmúlta a régiós bankok teljesítménye az eurózóna bankjaiét, ennek ellenére jelentősen csökkent a külföldi befektetők részesedése, nem csak Magyarországon. Az osztrák bankok három fekete bárány (Szlovénia, Ukrajna és Magyarország) kivételével jól jártak régiós szerepvállalásukkal az elmúlt 14 évben. A Raiffeisen Bank International legfrissebb régiós banki elemzéséből csemegéztünk.
Alapvetően pozitív hangnemet ütött meg szokásos éves elemzésében a magyar gazdaságról a Nemzetközi Valutaalap (IMF) stábja, ugyanakkor látnak még problémákat és kockázatokat, melyeket a kormánynak orvosolni kellene konkrét intézkedésekkel. A növekedést illetően kifejezetten pesszimista a szervezet, mely az idén 3 százalék alatti, és 2018-ban is csak minimálisan élénkülő bővülésre számít.
Az UniCredit alapkezelőjét felvásárló francia alapkezelő, az Amundi kijelentette: ők továbbra is az ügyfelekre hárítják a külsős elemzések költségét, holott a MiFID 2-es szabályok életbe lépése miatt már több alapkezelő is jelezte, hogy inkább saját zsebből fizetik az elemzések díjait - írja a Financial Times.
Már csak hónapok vannak hátra az "ingyen" elemzésekből, de a bankok még mindig nem tudják, mennyi pénzt kérjenek az elemzéseikért a MiFID 2 életbe lépése után - írja a Bloomberg.
Egy friss felmérés szerint a befektetési bankok éves szinten 75 ezer dollárt is elkérhetnek az alapkezelőktől a piaci elemzéseikért, miközben a független szolgáltatóktól ugyanazt már 40 ezer dollárért is megkapják. A jövőre életbe lépő új szabályok miatt a szakértők arra számítanak, hogy az alapkezelők és a bankok között nagy harc lehet a költségek miatt - írja a Financial Times.
A Morgan Stanley előrejelzései szerint akár 30%-kal is csökkenhet két év alatt az alapkezelők bevétele, amennyiben a díjakon és a hozamokon lévő piaci nyomás továbbra is fennmarad - írja a Bloomberg.
Egy frissen közölt tanulmány szerint az európai alapkezelők több mint 100 millió euróval vághatják vissza a piaci elemzésekre fenntartott éves költségkeretüket, miután jövő januárban életbe lép a befektetési piacot szabályozó új irányelv, a MiFID II. - írja a Reuters.
A 2018-ban életbe lépő új szabályozás, a MiFID II.-vel kapcsolatban nagy kihívást jelent az alapkezelőknek, hogy az ügyfelek pénzéből vagy a saját zsebükből fizessék ki a munkájukhoz sok esetben nélkülözhetetlen elemzéseket. A bankok és az alapkezelők között nagyban folynak az egyeztetések, egyes alapkezelők szerint a bankok hívásonként 10 ezer dollárt is elkérnének a vagyonkezelőktől, ha banki elemzővel szeretnének beszélni - írja a Financial Times.
Sötét jövőképet fest idei globális áttekintésében Európa bankjai elé a McKinsey: az alacsony kamatkörnyezet és a digitális kihívások miatt a tavalyi 110 milliárd dollárról 50 milliárd dollárra csökkenhet összesített nyereségük 2020-ra. A már így is csak 3-4%-os átlagos banki tőkearányos megtérülés (ROE) ezzel 1-2%-ra apadhat Európában, aminek az elkerüléséhez nemcsak példátlan költségcsökkentésre és konszolidációra, de rugalmasságra, új irányok felfedezésére és megújulásra lenne szükségük a bankoknak. Az USA és a feltörekvő országok bankrendszere jobb bőrben van, mint Európáé, de várhatóan ezek se fogják elkerülni a visszaesést.
A Portfolio Trader Akadémia vezetőjeként mindig figyelemmel követem a kereskedési képzéskínálatot. A napokban futottam bele egy újabb "tuti stratégiát" ígérő tőzsdetanfolyam hirdetésbe a Facebook-on. Vagyis amit hirdettek, az csak a borsos árú tanfolyamot megelőző díjmentes "beetető" előadás volt.
Valószínűleg sokan botlanak hasonló hirdetésekbe, így merült fel a bennem, hogy érdemes bővebben is foglalkozni a kérdéssel: létezik-e tuti stratégia, avagy látnok, aki megmondja a jövőt?
Tovább javult Magyarország sérülékenységi mutatója, amivel 2008 óta továbbra is hazánk érte el a legnagyobb fejlődést ezen a téren - derül ki a Morgan Stanley friss elemzéséből. A cég már az év elején is ugyanerre a következtetésre jutott, azóta viszont néhány fontos mutatóban tovább sikerült javulnunk.
Az állami média írt erről.
Fél szemmel már a keddi adatra figyelnek a befektetők.
Aggasztó kép látszik a magyar fiatalokról.
Repkednek a milliárd dollárok.
Akár egymillió érintettje is lehet az új pályázatnak, aminek első körben 20 vagy talán 30 ezer nyertese lehet.
Valami felfelé húzza az árakat.
Az Európai Unióban a kínai érdekeket leginkább támogató országokba látogat csak el az ázsiai világhatalom vezetője.
