A hágai NATO-csúcsról érkező európai vezetők csütörtökön Brüsszelben ülnek össze, hogy megtartsák a nyári Európai Tanács-ülést. Látványos döntésekre ezúttal nem érdemes számítani, de a politikai tét annál nagyobb: hogyan maradhat meg az EU diplomáciai súlya a globális feszültségek közepette? A Közel-Kelet, Ukrajna és az európai védelempolitika továbbra is uralják a napirendet, miközben a magyar és szlovák kormány újra próbálja vitáig erőltetni az orosz energiaimport kivezetésének ügyét. Az egységes piac mélyítése és az euró nemzetközi szerepének növelése szintén előkerül, de ezekről legfeljebb iránykijelölés várható. A csúcs így inkább a pozíciók teszteléséről, mintsem áttörések bejelentéséről szól majd, de a háttérben nagy alkudozások indulhatnak.
Az Európai Bizottság júliusban mutatja be a 2028–2034-es uniós költségvetés tervezetét, amely átalakítaná a forráselosztás rendszerét és új uniós adókat vezetne be. A cél a közös adósság visszafizetése és a pénzügyi hatékonyság növelése a tagállami hozzájárulások növelése nélkül.
Az Európai Unió felkészül arra a lehetőségre, hogy a március 20-21-i, Ukrajnával kapcsolatos csúcstalálkozó döntéseit Magyarország támogatása nélkül fogadja el, miután az ország nyilvánosan ellenezte a kezdeményezéseket - tudósított az Ukrajinszka Pravda.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök óva intette az európai partnereket az Egyesült Államokkal való kereskedelmi vita eszkalálásától, és a nyugati szövetségesek közötti együttműködés folytatására szólított fel.
Kiemelt vitát tartott az Európai Parlament az európai biztonsági struktúra alakulásáról és a tagállami Tanács konklúzióiról. A pártpolitikai panelek után erős mondatokban határozták meg Európa útját, de az továbbra sem világos, hogy hogyan lehet majd a tettek mezejére lépni.
Brüsszel informálisan készül arra az eshetőségre, hogy Magyarország megakadályozza az Oroszország elleni uniós szankciók meghosszabbítását. A határidő már feszíti a tagállamokat és az Európai Bizottságot, mivel az intézkedések március 16-ig érvényesek csak – írja az European Pravda.
Szűk sávban ingadozik a forint az euróval szemben a pénteki kereskedésben, a jegyzések a 399-es szint környékén jártak, vagyis csak átmenetileg, rövid időre került a forint a 400-as szint fölé csütörtökön. Péntek délután megjelentek a hét legfontosabb amerikai makrogazdasági adatai, amire hirtelen gyengüléssel reagált a dollár. Ez pedig a forintnak is segített, hiszen a dollárral szemben már 367 alatt is járt, míg az euróval szemben 399 alatt is komfortos lett a magyar fizetőeszköz. Jerome Powell Fed-elnök beszéde aztán késő este még további erőt adott a forintnak.
Az uniós csúcson végül mind a 27 tagállam támogatásával ment át az a történelmű jelentőségű döntés, hogy az Európai Unió a jövőben a védelempolitikában és fegyverkezés területén is jobban összefog, valamint megnyitja a lehetőséget, hogy a tagországok az EU-s költségvetéséből is fizethessenek hadi beruházásokat. Az újabb integrációs lépésről viszont elirányította a reflektorfényt, hogy Magyarország egyedüliként nem támogatta az unió Ukrajna melletti kiállását. A csúcs után az európai vezetők a magyar kormány izolációjáról beszéltek, de az együttműködés így is szorosabb lehet: egyre inkább megszokhatjuk a hajlandók koalíciója kifejezést.
Véleménynyilvánító szavazást kezdeményez Ukrajna európai uniós tagságáról Orbán Viktor. A miniszterelnök erről az Ukrajnáról szóló, rendkívüli uniós csúcstalálkozó után beszélt újságíróknak csütörtök éjjel Brüsszelben az MTI beszámolója szerint. A kormányfő elmondása szerint egyetértés volt az uniós vezetők között arról, hogy azt EU-nak rengeteg pénzt kell költenie saját magára is, hogy a "saját hadseregeinket megerősítsük".
Az Európai Unió 26 tagállama közösen elfogadta az Ukrajnáról szóló nyilatkozatot, míg Magyarország egyedüliként megvétózta azt, mivel Orbán Viktor szerint a dokumentum szembemegy Donald Trump amerikai elnök diplomáciai irányvonalával. A magyar kormányfő figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok visszavonulásával Európának kell eldöntenie, hogy egyedül finanszírozza-e Ukrajna háborús erőfeszítéseit. Ugyanakkor mind a 27 tagállam, köztük Magyarország is, támogatta az EU védelmi együttműködésének megerősítését, amely akár 800 milliárd eurós katonai beruházást tesz lehetővé.
A csütörtöki rendkívüli EU-csúcson már módosítottak az eredeti zárónyilatkozat-tervezeten: Robert Fico szlovák kormányfő kezdeményezésére bekerült a szövegbe, hogy az Európai Bizottság tárgyalásokat kezd Pozsony és Kijev között az ukrajnai gáztranzitról. Fico korábban vétóval fenyegette meg a tanácsi szavazást, de ezzel vélhetően áldását adhatja a védelmi képességek és Ukrajna támogatását megerősítő döntésre. Eközben még nem látszik, hogy az EU vezetői engednének a szintén blokkolást belengető magyar kormányfő kérésének.
Az EU tagállamainak a következő években jelentősen növelniük kell védelmi kiadásaikat, miközben Horvátország már teljesítette a NATO által előírt 2%-os szintet, valamint tervezik egy belföldi lőszergyár felépítését – hangsúlyozta az Európai Tanács rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozóján Andrej Plenković horvát miniszterelnök. Ukrajna támogatásával kapcsolatban jelezte, hogy konszenzus hiányában az Európai Tanács elnöke alternatív megoldással tehet nyilatkozatot, miközben Magyarország továbbra is eltérő álláspontot képvisel a háború ügyében, a fontosabb döntéseknél pedig van egy b-terv, amin továbbhaladhat az EU.
A csúcstalálkozón tehát az európai védelem erősítéséről, Ukrajna támogatásának folytatásáról és a hosszú távú finanszírozási lehetőségekről esett szó, de a vezetők között továbbra is vannak nézetkülönbségek az egyes konkrét védelmi stratégiák kapcsán.
Az Európai Unió vezetői ma Brüsszelben rendkívüli csúcstalálkozóra gyűlnek össze, hogy megvitassák Ukrajna további támogatását és az európai védelmi politika jövőjét. Sokan már egy „kerül, amibe kerül” pillanatra számítanak. Noha a sajtóban több cikk is megjelent, hogy Magyarország akár vétóval akaszthatja meg a közös uniós védelmikiadás-növelést, de a Portfolio-nak nyilatkozó uniós diplomaták magabiztosan nyilatkoztak. A zárónyilatkozat szövegében lesznek változások, de nem számítanak arra, hogy ne jönne össze a konszenzus. Ha mégsem jutnak dűlőre a tagállamok, akkor a „hajlandók koalíciója” lép majd ki a fényre.
A jelenlegi német kancellár várható utódja személyesen járja körbe az összes szereplőt, akivel együtt kell dolgoznia a következő ciklusban. Európa vezető hatalmanként nagy teher nehezedik az érkező német vezetésre, de láthatóan mindent megtesznek azért, hogy meglegyen a közös nevező, mire beiktathatják az új kancellárt.
Emmanuel Macron elnök szerda este 8 órakor beszédet intéz a francia nemzethez, amelyben az ukrajnai helyzet és a nemzetközi fejlemények kerülnek középpontba. Várhatóan a francia–brit béketervet is ismerteti. Az államfő előtte Orbán Viktor magyar miniszterelnököt is fogadja Párizsban.
A H5N1 most Kambodzsában terjed.
Korábban generátorról működött a létesítmény.
A közelmúltbeli jogszabályi változások miatt lépett a szolgáltató.
Az invazív szúnyogfajok megjelenésével új kórokozók is felbukkanhatnak.
10 milliárd forintos támogatással mentenék meg a nyarat.
Így termelj, tárolj és válj le a hálózatról egyszer és mindenkorra!
