Az UniCredit az EIF InnovFin garanciaeszközön keresztül a koronavírus-válsághelyzet leküzdése érdekében hozott intézkedésekre építve támogatja kilenc közép- és kelet-európai ország kkv-it és közepes tőkeerejű vállalkozásait – közölte a bank.
Az Európai Unió tagországainak vezetői azzal bízták meg az Európai Bizottságot, hogy május 6-ig terjesszen elő olyan költségvetési javaslatot a 2021-2027 közötti időszakra, amely megfelelő pénzügyi alapot biztosít a koronavírus-válság sújtotta gazdaság fellendítésére - közölte az Európai Tanács elnöke Brüsszelben csütörtökön.
Egy francia államfői hivatali szóvivő szerint az Európai Bizottságnak politikai nyomást kell gyakorolnia Magyarországra és Lengyelországra a jogállamiság betartása kapcsán, és szerinte ezt a nyomást leghatékonyabban a pénzügyeken keresztül lehet megtenni – számol be a hírről a Reuters.
Az Európai Unió 15,6 milliárd euró (mintegy 5570 milliárd forint) összegben nyújt célzott pénzügyi segítséget partnerországainak a koronavírus-világjárvánnyal szembeni védekezéshez - jelentette be az Európai Bizottság szerdán.
Csúcstalálkozót hívott össze február 20-ára az Európai Unió következő hétéves keretköltségvetésének megvitatására szombaton Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.
Egymilliárd forintos keretösszeggel megjelent a Professzionális felkészítés a tudatos külpiacra lépéshez kis- és középvállalkozások (kkv) számára elnevezésű kiemelt pályázati felhívás - jelentette be a Pénzügyminisztérium (PM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI-nek nyilatkozva.
Szeptemberben az építőipari termelés volumene (szezonálisan és munkanap-hatással igazítva) 5,2%-kal emelkedett. A harmadik negyedév meglehetősen cikkcakkos teljesítményt hozott az ágazatban, hiszen a júliusi óriási, 10,4%-os növekedést majdnem ugyanekkora esés követte (-9,3%), erre érkezett most az ősz eleji adat. Jó hír, hogy szeptemberben sok új rendelés is érkezett az építőiparba.
Igazságtalan az a javaslat, amelyet a távozó Európai Bizottság készített az Európai Unió következő költségvetéséről, és mi "igazságot akarunk" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Prágában.
Az Európai Parlament szerdán elfogadta az Európai Unió jövő évi költségvetéséről szóló álláspontját. A képviselők több mint két milliárd euróval emelték a Bizottság költségvetés-javaslatát; a különbözetet az éghajlatváltozás elleni fellépésre szánják.
Lassan a végéhez közeledik az évtized, ami a kelet-közép-európai régió szempontjából akár aranyozott betűkkel is bekerülhet a történelemkönyvekbe, hiszen a régió növekedése évek óta felülteljesíti az EU átlagát. A 2020-as évekre is vannak azonban fontos kockázatok, melyek megakaszthatják ezt a felzárkózást Nyugat-Európához, ezeket vette most sorba az Erste Bank elemzése, illetve megnézték, hogyan lehetne védekezni a veszélyek ellen.
Megszavazta az Európai Parlament (EP) csütörtökön azon tervezett mechanizmusnak a létrehozását, amelynek keretében bizonyos, például jogállamisági feltételekhez kötnék az Európai Unió tagállamainak megítélt közösségi források kifizetését a 2021-2027 közötti költségvetési ciklusban. A jelentést 397:158 arányban fogadták el a strasbourgi plenáris ülésen.
Orbán Viktor miniszterelnök készen áll megtárgyalni az európai uniós pénzek folyósításáról szóló, szerdán ismertetett brüsszeli javaslatot. A kormányfő ezt csütörtökön Budapesten mondta, a Fidesz-frakció alakuló ülésére érkezőben, újságírói kérdésre válaszolva.
Minek köszönhető a kkv-hitelezés robbanásszerű növekedése? Hogy hatnak az EU-pénzek a banki finanszírozásra? Mennyire készülnek a cégek a kamatkörnyezet emelkedésére? Miben más a kkv-szolgáltatások területén az OTP, mint a versenytársai? Csonka Tiborral, az OTP Business ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
Az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetőjével tárgyal szerdán Orbán Viktor miniszterelnök, többek között a 2020 utáni uniós források kérdéséről is. Éppen ezen a napon hozza nyilvánosságra az Európai Bizottság a 2021-2027 közötti források elosztási mechanizmusának tervét, amely a hírek szerint Magyarország és Lengyelország számára kedvezőtlen lehet.
Ha egy tagállam esetében az igazságszolgáltatás nem megfelelő működése miatt veszélyben látják a források megfelelő elosztását, akkor felfüggeszthetik a kifizetést - ennek szellemében alakítanák át a 2020 utáni uniós pénzek kifizetését Brüsszelben. A Financial Times szerint az Európai Bizottság egy olyan rendeletre tesz majd javaslatot, amely azt mondaná ki: ha egy országban az igazságszolgáltatás függetlenségének hiánya miatt nem látják biztosítottnak a források megfelelő ellenőrzését, akkor a tagállami - vagy regionális - hatóságok helyett Brüsszel koordinálhatja a pénz elosztását.
Pénzbüntetés mellett jogi felelősségrevonást is szeretne látni abban a magyar ügyben az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF), amelyben korábban összeférhetetlenség mellett nyert el EU-s pénzeket közvilágítási projektekre az Orbán Viktor kormányfő vejének résztulajdonában álló cég, de a magyar ügyészség nem talált gondot, így tavaly már lezárta a nyomozást. Mindezt szokatlan módon a Wall Street Journalnak jelezte ma az egyébként rendre hallgatag OLAF.
A napokban Orbán Viktor és Kovács Árpád is azt mondta, hogy az EU-pénzeknek nincs is olyan nagy hatása a gazdaságra, amire jó példa, hogy 2016-ban, amikor jelentősen visszaestek az EU-s támogatások, akkor sem lett belőle baj, ment tovább a gazdaság - emlékeztet bejegyzésében Zsiday Viktor befektető.
A jegybank és a piac is 3,9%-os növekedést vár a magyar gazdaságtól az év egészére. Ekkora dinamikára az elmúlt évtizedben csak egyszer volt példa, indokolt tehát az év végi pezsgőbontás. A ritkán látott számok elsősorban azoknak a magyar cégeknek köszönhetők, amelyek a csúcsra járatott EU-forrásokból és/vagy a hosszú idő után először felpörgő banki hitelekből gazdálkodtak.
Közkeletű vélekedés, hogy a magyarok jövedelme messze elmarad attól, mint amennyi értéket termelünk. A friss GDP-GNI-statisztikák alapján van okunk kételkedni ebben, hiszen az elmúlt évben történelmi mélypontra csökkent a két mutató közötti különbség.
Váratlanul nagy az érdeklődés a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő programja iránt - mondta a Figyelőnek Kisgergely Kornél, az MFB-leánycég vezérigazgatója. 2023 végéig 57 milliárd forint befektetését tervezik a (zömében startup) cégekbe. Az a céljuk, hogy Budapest Európa startupfővárosa legyen.
A szigorú abortusztörvények okozhatják Trump vesztét?
Háborús híreink vasárnap.
Nem zárta ki a nyarat.
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
