A májusi 7 ezer után júniusban további 2 ezerrel csökkent a német feldolgozóiparban a foglalkoztatottak száma a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis csütörtökön publikált kimutatása szerint.
Az Európai Bizottság átfogó értékelést készít az ifjúsági foglalkoztatás uniós (Európai Szociális Alapból és az Ifjúsági Garanciából megvalósuló) támogatásáról, amely projekt kapcsán nyílt konzultációs lehetőséget hirdetett a tagállamokban.
A februári kiábrándító adat után márciusban a vártnál több, 196 ezer új álláshely jött létre az Egyesült Államokban. A munkanélküliségi ráta 3,8%-on stagnált.
Rekordot ért el a foglalkoztatottak száma Nagy-Britanniában, a munkanélküliségi ráta 44 éves mélypontra esett, a bérek pedig 2008 óta a legnagyobb mértékben nőttek a szeptember-novemberi három hónapban a brit statisztikai hivatal, az Office for National Statistics (ONS) keddi jelentése szerint.
A nyilvántartott álláskeresők száma 5 százalékkal csökkent Magyarországon egy év alatt, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában a 2018. decemberi zárónapon 241 900 álláskereső szerepelt, csaknem 13 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál.
Az építőiparban és a vendéglátásban a legnagyobb a feketefoglalkoztatás - derült ki a Pénzügyminisztérium jelentéséből. A feketefoglalkoztatással kapcsolatosan továbbra is megállapítható, hogy a bejelentés elmulasztása a leggyakoribb szabálytalanság, mely mind klasszikus munkaviszony, mind egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül előfordul. Több munkáltatónál tapasztalható, hogy a munkavállalókat esetenként hosszabb ideig (hetekig, vagy akár egy-két hónapig) "próbamunkán" foglalkoztatják, munkaszerződés és bejelentés nélkül.
Az Állami Számvevőszék elemzést készített az alacsony gazdasági aktivitású társadalmi csoportok aktivitási rátájának növelési lehetőségeiről. Az ÁSZ elemzése rámutat, hogy az alacsony aktivitású csoportok gazdasági aktivitása 2006 és 2017 között összességében nőtt, ami egyfelől a 2013. óta tartó dinamikus gazdasági növekedéssel együtt járó emelkedő munkaerő-piaci keresletnek, másfelől a kormányzat munkaerőpiacon hátrányos helyzetű csoportok aktivitás-növelése érdekében hozott intézkedéseinek köszönhető. Az ÁSZ elemzése arra is felhívja a figyelmet, hogy bizonyos csoportok aktivitása nem emelkedett érdemben, és az aktivitási ráta további intézkedésekkel növelhető lenne, tovább bővítve ezzel a foglalkoztatást.
Szeptember és november között lefordult korábbi, 4,5 milliós történelmi csúcsáról a foglalkoztatás, ez azonban nem meglepő a szezonális hatások miatt. Mindeközben a közfoglalkoztatottak létszámának csökkenése kitart, azonban az is látszik, hogy újra megindultak külföldre a magyarok a KSH adatai szerint.
A rendszerváltás óta nem dolgozott olyan sok magyar, mint most, és a foglalkoztatás növekedése várhatóan jövőre is kitart. Ugyanúgy, ahogy a gyors béremelkedés is, ami az egyre súlyosabb munkaerőhiánnyal is összefügg. Mindez elvezethetne oda, hogy a vállalatok hatékonyságnövelő beruházásokat hajtsanak végre - a munkát tőkével helyettesítsék -, amellyel versenyképesebbé válhatnának, a kormány azonban év végén "mentőövet" dobott a cégeknek a Munka Törvénykönyvének erőteljes lazításával. Ezzel a vállalatok halogathatják a technológiai beruházásokat, miközben a versenyképességi reformok a kormány oldaláról is évek óta késnek. A 2018-as volt az az év, amikor hatalmas lehetőségünk lett volna a közszféra reformjára, nagyon sokat beszéltünk Ausztria utoléréséről, a versenyképességi fordulatról, azonban úgy döntöttünk, hogy a felzárkózáshoz szükséges termelékenység növelése helyett (ismét) a munkára koncentrálunk.
A túlórák számának drasztikus növelése nem lehet jó a munkaerőpiac minden szereplőjének. Miután a cégek örülnek, ki lehet találni, hogy kik lesznek a vesztesek. A 400-as túlórakeret minden bizonnyal már rengeteg dolgozónál okozhat hatékonyságvesztést, illetve akár egészségügyi problémákat is, így ha erre kényszerítik a munkavállalókat, akkor garantáltak a széleskörű negatív hatások.
Jelentősen csökkent a munkaerő-tartalék Magyarországon az elmúlt években, ahogy a munkaerőhiány egyre nagyobb mértékben érintette az országot, a területi különbségek azonban kiemelkedőek. A vállalati szféra a munkaerőhiány miatt csökkentette a felvételi kritériumokat, mostanra leginkább azok maradtak munka nélkül, akiknek alacsony az iskolai végzettségük, vagy olyan területen laknak, amely az elmaradott térségek közé tartozik. Miután a konjunktúra-ciklus tetején járunk, így akinek most nincs munkája, az már nagyon nehezen találhat állást az elsődleges munkaerőpiacon.
Gyengül a magyar munkavállalók érzelmi kötődése cégükhöz, elhelyezkedési esélyeiket tekintve azonban évről évre magabiztosabbak: ma már a munkavállalók közel kétharmada nem aggódik állása elvesztése miatt - derül ki az Aon Legjobb Munkahelyek Program dolgozói elkötelezettséget vizsgáló kutatásából, amelyet kedden juttattak el az MTI-nek.
A magyarországi német társaságok jelenleg kevésbe optimisták a magyarországi gazdasági helyzetet illetően, mint fél évvel ezelőtt - derült ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara aktuális felméréséből. Ez egybecseng azon előrejelzésekkel, miszerint jövőre lassulhat a magyar gazdaság növekedési üteme.
Már 40 ezer közfoglalkoztatott találta meg a helyét a versenyszférában, és még 30-50 ezerrel csökkenhet a számuk az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára szerint.
Csökkent a munkanélküliség és nőtt a foglalkoztatás az előző év azonos időszakához képest június és augusztus között, havi alapon azonban többen voltak állás nélkül. Ennek magyarázata, hogy csökkent a közfoglalkoztatottak száma, akik úgy tűnik, hogy nem találták meg a helyüket azonnal az elsődleges munkaerőpiacon.
Két megyében mintaprogramot indít a kormány azért, hogy támogassa a munkanélküliek és a közfoglalkoztatottak elhelyezkedését. Megnéztük Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg munkaerőpiaci helyzetét, ahol valóban az látható, hogy továbbra is magas a munkanélküliségi ráta, főképp, ha a közfoglalkoztatottakra úgy tekintünk, mint munkaerő-tartalék. Hajdú-Biharban így 16%-os, Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig 23%-os "munkanélküliségi rátát" kalkuláltunk. A kormányzat tehát jól azonosította, hogy az észak-alföldi régióban érdemi lépések szükségesek, a pilot-program sikeressége viszont nagyban múlik azon, hogy javul-e az érintettek alapkészsége és képzettségi szintje.
Az idei év utolsó három hónapjára is erős felvételi szándékot jelentettek a munkaadók a Manpower felmérése szerint. A gyártás, termelés ágazatban a legmagasabb a felvételi kedv, amely a legerősebb a felmérés 2009-es indulása óta.
Új csúcsra, 4 millió 483 ezer főre emelkedett a foglalkoztatottak száma május és július között a 15-74 éves népesség körében, miközben a munkanélküliek 166 ezren voltak az időszakban. Az elmúlt hónapokban tovább erősödött az elsődleges munkaerőpiac, de az átmenetileg külföldön dolgozók száma is újra stabilan 100 ezer fő fölé került.
A közép-európai EU-gazdaságokban, köztük Magyarországon kialakult munkaerőhiány miatt "fogy a gőz" a térségi gazdaságokból - áll a Financial Times hétfői térségi elemzésében. A cikk szerint hazánkban a legnagyobb a munkaerőhiány az iparvállalatok körében.
Hamar vége lett a megindulásnak.
Akár 150 ezer lakóingatlan felújítása is megvalósulhat a piaci szereplők szerint.
Nem érik be az alacsony kamattal.
Szerinte fontosabb az összeadás, mint a kivonás.
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
Baj van a hitelezéssel.
