A bel-budai HillSide Offices kilenc hónappal a tervezett átadás előtt 80 százalékos foglaltsági rátánál jár. Az irodaház legnagyobb bérlője, a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. 2018 második felében költözik át új székhelyére - derül ki az Eston közleményéből.
Az elmúlt évek egyik sikersztorija a magyar pénzügyi szektorban a lakás-takarékpénztári konstrukció, amelyet az állam 30%-os támogatással ösztönöz. Négy ábrán bemutatjuk, hogy fest ez a négyszereplős piac.
30%, maximum éves 72 ezer forintos éves állami támogatás jár alanyi jogon minden lakás-takarékpénztári szerződéshez, ahhoz viszont, hogy a tőkearányos hozamunkat maximalizálni tudjuk, számos trükköt érdemes lehet bevetni, hiszen akár a tetemes, 1%-os szerződéses díjarányos összeget, akár azt, hogy a pénzünk túl sokáig "parlagon heverjen", meg tudjuk úszni. Összeszedtünk három hasznos tippet azoknak, akik az LTP-szerződésük hozamát akarják maximalizálni.
Azt már eddig is tudtuk, hogy a lakás-takarékpénztári konstrukció az egyik legstabilabb és jellemzően a leginkább kifizetődő öngondoskodási forma Magyarországon. Tátrai Bernadett, a Fundamenta-Lakáskassza elnök-vezérigazgatója sok újdonságot is megoszt az alábbiakban. A korábbiaknál biztonságosabb kombi hitelek bevezetése, a Nemzeti Otthonteremtési Közösség (NOK) szervezésének elindulása és a lakáskasszáknak a fogyasztóbarát lakáshitelekbe történő esetleges bevonása is külön apropót adott interjúnknak. Mint kiderült, szakmai egyeztetések kezdődtek a lakás-takarékpénztárak fejlődési irányairól is, a munkaerőhiányt pedig a leginkább a lakásfelújításhoz kapcsolódó számlák bemutatása során érzékelik a Fundamentánál.
Több új jogszabályi változás is hatályba lépett július 1-jével a lakás-takarékpénztáraknál, és elindult a sokak által lehetséges konkurensnek tekintett Nemzeti Otthonteremtési Közösségek (NOK) toborzása is az elmúlt hetekben. A változások apropóján megnéztük, hogy alakul az üzlet manapság a hazai lakás-takarékpénztári piacon, és arra jutottunk: a jogszabályi változások hatása semmi lesz ahhoz képest, ahogy maga a szektor átalakult a válság eleje óta.
Megemelte az Országgyűlés a lakás-takarékpénztárak hitelezési tevékenységére vonatkozó korlátot, így a jövőben több áthidaló hitelt nyújthatnak a lakáskasszák az eddig lehetségesnél.
Jelentős növekedésről számoltak be a magyarországi lakás-takarékpénztárak, tavaly az új szerződéses összeg és a hitelkihelyezés is bővült, és idén is növekedést terveznek mindkét területen. Egyre több ügyfél igyekszik teljes mértékben kihasználni az állami támogatást.
Az OTP a lakáshitelek 29%-át, a Fundamenta a 22%-át, a K&H pedig a 16%-át nyújtotta tavaly - derül ki saját számításunkból.
Soha nem látott, 100 milliárd feletti lakáshitel-kihelyezéssel zárta 2016-ot a Fundamenta. 1 forintnyi állami támogatás 6,6 forintnyi lakáscélt generált a társaságnál, az értékesítési volumen pedig újabb rekordokat döntött. Talán a csökkenő profitabilitás az egyetlen szépséghiba a társaság ma ismertett tavalyi teljesítményében, ami viszont a tavalyi nagy informatikai átalakítással magyarázható.
Jövő júliustól a jelenlegi három hónapról két hónapra csökken a lakás-takarékpénztári szerződések kiutalási időszaka egy kormányrendelet alapján. Az új szabály csak a 2017. júliusától kötött szerződésekre lesz érvényes. Mindez az ügyfeleknek minimális hasznot hoz, a lakáskasszák dolgát viszont megnehezítheti.
December 31-én nyugdíjba vonul Gergely Károly, aki a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. alapítása óta töltötte be a társaság elnök-vezérigazgatói pozícióját. Tátrai Bernadett lesz a lakás-takarékpénztár új elnök-vezérigazgatója.
Hihetetlenül népszerűek Magyarországon az államilag felfújt lakástakarék-pénztárak, hiszen minden befizetésre az ügyfél 30 százalékos állami támogatást kap, ami négy éves időtávon 10 százalék fölötti garantált hozamnak felel meg. Persze ez a befektetési forma sincs ingyen, megnéztük, mit kell tudni az LTP-kről, és hogy melyiket érdemes választani.
A kormány gyorsan nyomta keresztül a törvényhozáson a rendkívül furcsa, fogyasztói közösségekhez nagyon hasonló nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló javaslatát, azonban viszonylag gyorsan le is csapta azt Áder János köztársasági elnök. A NOK vetélytársai, a lakáskasszák azonban csak átmenetileg lélegezhetnek fel. Leginkább pedig a két legnagyobb lakáskasszának, a Fundamentának és az OTP-nek ártana ez az intézkedés, utóbbinak jóval erősebb a lobbiereje. Nem véletlen, hogy Csányi Sándor, az OTP vezérigazgatója kifakadt az intézkedés miatt.
Újabb rekordokat hozott 2015 a Fundamentának, négyből egy lakáshitelt tavaly is a lakáskassza folyósított Magyarországon. Gergely Károly elnök-vezérigazgató, aki év végén búcsúzik a társaságtól, nem mondta ki ugyan, de lényegében Rogán Antal kritikáira is válaszolt a lakáskassza sajtótájékoztatóján. A Nemzeti Otthonteremtési Közösség (NOK) kormány által tervezett kialakításáról a Fundamentánál se tudnak sokat, de az értékesítés még inkább nőtt náluk a hírek januári megjelenése óta.
Ha lakásra teszünk félre és egy lakástakarékra szeretnénk bízni a pénzünket, fontos azzal tisztában lennünk, hogy egy szerződést fizetve még a maximális futamidő alatt sem gyűlik össze elég pénz ahhoz, hogy egy lakást tudjunk venni a megtakarításunkból. Valamelyest könnyít a helyzeten viszont az, hogy a lakástakarékok hitelt is adnak a megtakarított pénzünk mellé.
Nehéz jobb magyarázatot találni Rogán Antal tegnapi bejelentésére, mint hogy a jól működő lakás-előtakarékossági piacot is egyre inkább saját befolyási övezetévé szeretné tenni a kormány. A szektor évi 5-10 milliárd forintos profitja nem nagy tétel a kormány számára, a több mint 600 milliárd forintos megtakarított vagyon azonban elég lehetett ahhoz, hogy megmozgassa a politikusok fantáziáját. Amíg a konkrétumokat nem ismerjük, lássuk, hogy fest a négyszereplős magyar lakás-takarékpénztári szektor, és mit takar az angol modell! A lakásfinanszírozás "közösségiesítése" persze nemcsak a lakáskasszáknak, hanem a CSOK miatt egyre aktívabb kereskedelmi bankoknak is fájhat.
Sajtóközleményben reagált a Fundamenta a kormány tervére, amely szerint a lakástakarékok egyeduralmának konkurenciájaként fellépő, brit mintájú otthonteremtési közösségeket (building society) hoznának létre. A hazai lakástakarék-pénztár szerint nem igaz a kormány azon állítása, amely szerint nem épülnek a lakástakarékokból új lakások, hiszen csak tavaly 175 milliárd forint értékű megtakarítást és lakáskölcsönt fizetett ki a cég, emellett szkepticizmusát fejezte ki a "nem kellően biztonságos feltételekkel működő fogyasztói csoportok, vásárlói klubokkal" kapcsolatosan.
Ha lakásvásárlásban vagy lakásfelújításban gondolkodunk, a lakástakarék-pénztárak nagy segítséget nyújthatnak, mivel az állam otthonteremtési ambícióinkat éves 30%-os támogatással segíti. Nézzük meg röviden és lényegre törően, hogy működnek.
Kissé visszaesett ütemben, de továbbra is töretlenül bővül a lakás-takarékpénztárban lévő megtakarítások állománya, amelyek ma már a lakosság betétállományának közel 9%-át teszik ki. A hitelezésben viszont a négy piaci szereplő közül csak a Fundamenta mondható aktívnak.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk a közel-keleti háborúról.
Így néz ki egy beruházási boom.
Az illikvid piacokon akár komoly kilengésekre számíthatunk.
Az európai versenyképesség kérdésében nem az energia ára a legfontosabb tényező.
Nagyon megugrott az érdeklődés.
Baj van a hitelezéssel.
Hogyan válhat Magyarország valóban függetlenné az orosz földgáztól 2027-re?
Fontos fejlemények az öt napja tartó iráni-izraeli háborúról.
