Hihetetlenül népszerűek Magyarországon az államilag felfújt lakástakarék-pénztárak, hiszen minden befizetésre az ügyfél 30 százalékos állami támogatást kap, ami négy éves időtávon 10 százalék fölötti garantált hozamnak felel meg. Persze ez a befektetési forma sincs ingyen, megnéztük, mit kell tudni az LTP-kről, és hogy melyiket érdemes választani.
A kormány gyorsan nyomta keresztül a törvényhozáson a rendkívül furcsa, fogyasztói közösségekhez nagyon hasonló nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló javaslatát, azonban viszonylag gyorsan le is csapta azt Áder János köztársasági elnök. A NOK vetélytársai, a lakáskasszák azonban csak átmenetileg lélegezhetnek fel. Leginkább pedig a két legnagyobb lakáskasszának, a Fundamentának és az OTP-nek ártana ez az intézkedés, utóbbinak jóval erősebb a lobbiereje. Nem véletlen, hogy Csányi Sándor, az OTP vezérigazgatója kifakadt az intézkedés miatt.
Újabb rekordokat hozott 2015 a Fundamentának, négyből egy lakáshitelt tavaly is a lakáskassza folyósított Magyarországon. Gergely Károly elnök-vezérigazgató, aki év végén búcsúzik a társaságtól, nem mondta ki ugyan, de lényegében Rogán Antal kritikáira is válaszolt a lakáskassza sajtótájékoztatóján. A Nemzeti Otthonteremtési Közösség (NOK) kormány által tervezett kialakításáról a Fundamentánál se tudnak sokat, de az értékesítés még inkább nőtt náluk a hírek januári megjelenése óta.
Ha lakásra teszünk félre és egy lakástakarékra szeretnénk bízni a pénzünket, fontos azzal tisztában lennünk, hogy egy szerződést fizetve még a maximális futamidő alatt sem gyűlik össze elég pénz ahhoz, hogy egy lakást tudjunk venni a megtakarításunkból. Valamelyest könnyít a helyzeten viszont az, hogy a lakástakarékok hitelt is adnak a megtakarított pénzünk mellé.
Nehéz jobb magyarázatot találni Rogán Antal tegnapi bejelentésére, mint hogy a jól működő lakás-előtakarékossági piacot is egyre inkább saját befolyási övezetévé szeretné tenni a kormány. A szektor évi 5-10 milliárd forintos profitja nem nagy tétel a kormány számára, a több mint 600 milliárd forintos megtakarított vagyon azonban elég lehetett ahhoz, hogy megmozgassa a politikusok fantáziáját. Amíg a konkrétumokat nem ismerjük, lássuk, hogy fest a négyszereplős magyar lakás-takarékpénztári szektor, és mit takar az angol modell! A lakásfinanszírozás "közösségiesítése" persze nemcsak a lakáskasszáknak, hanem a CSOK miatt egyre aktívabb kereskedelmi bankoknak is fájhat.
Sajtóközleményben reagált a Fundamenta a kormány tervére, amely szerint a lakástakarékok egyeduralmának konkurenciájaként fellépő, brit mintájú otthonteremtési közösségeket (building society) hoznának létre. A hazai lakástakarék-pénztár szerint nem igaz a kormány azon állítása, amely szerint nem épülnek a lakástakarékokból új lakások, hiszen csak tavaly 175 milliárd forint értékű megtakarítást és lakáskölcsönt fizetett ki a cég, emellett szkepticizmusát fejezte ki a "nem kellően biztonságos feltételekkel működő fogyasztói csoportok, vásárlói klubokkal" kapcsolatosan.
Ha lakásvásárlásban vagy lakásfelújításban gondolkodunk, a lakástakarék-pénztárak nagy segítséget nyújthatnak, mivel az állam otthonteremtési ambícióinkat éves 30%-os támogatással segíti. Nézzük meg röviden és lényegre törően, hogy működnek.
Kissé visszaesett ütemben, de továbbra is töretlenül bővül a lakás-takarékpénztárban lévő megtakarítások állománya, amelyek ma már a lakosság betétállományának közel 9%-át teszik ki. A hitelezésben viszont a négy piaci szereplő közül csak a Fundamenta mondható aktívnak.
Nem egyszerűen felpezsdült a lakáspiac Magyarországon, az is elmondható, hogy egyre nagyobb arányban hitelből vásárolnak maguknak lakást a magyarok. Számításaink szerint míg a 2012-es mélyponton a teljes vételár 12%-át, 2014-ben már a 17%-át teremtették elő hitelből a vevők. Tavaly a Fundamenta, az OTP és a K&H nyújtotta a legtöbb lakáshitelt, de az idei hitelkiváltási verseny alaposan átrajzolhatja a piacot. Az árfolyamkockázat nélküli forinthitelek hitelköltsége ma már ott tart, ahol annak idején az árfolyam-kockázatos frankhiteleket felvették az emberek. Ma 3 ezermilliárd forintnyi banki lakáshitel-tartozás nyomja a lakosság vállát, ami részben a végtörlesztésnek és az elszámolásoknak köszönhetően közel harmadával alacsonyabb, mint a 2011-es csúcs volt. 13+1 érdekes ábrán mutatjuk, hogy is állunk most a lakáshitelekkel.
Közel félszáz hajó állt rajthoz a 19. Generali-Fundamenta Lakáskassza Bankár Kupán május 31-én, vasárnap Balatonkenesén. A nagy hagyományokra visszatekintő regattát 2015-ben immáron 19. alkalommal rendezték meg.
Bankokat megszégyenítő pénzügyi számokat produkált 2014-ben is a Fundamenta. A lakáskassza az előző évinél ötödével több, 422 milliárd forint értékben kötött új üzletet, és harmadával több, 68 milliárdnyi lakáshitelt helyezett ki, amivel 28%-os részesedést ért el a lakáshitel-piacon. Az adózott profit is rekordot döntött 6,8 milliárddal.
A Fundamenta a tavalyi első féléves 21,4 milliárdról 28,8 milliárdra növelte a kihelyezéseit, így piaci részesedése 2014. első hat hónapjában 29,2 százalékot ért el. - olvasható a Fundamenta közleményében.
Minden lehetséges fronton erősítette pozícióját 2013-ban a Fundamenta-Lakáskassza Zrt.: a lakáshitelek 33%-át ők folyósították tavaly a teljes hitelintézeti piacon, az újonnan értékesített számlák darabszáma 6%-kal, értéke pedig 12%-kal nőtt 2012-höz képest a Fundamentánál - ismertették a társaság mai sajtótájékoztatóján. A cég adózott eredménye 5,9 milliárd forint volt.
A kis önerővel és nagy kockázatvállalással járó devizahitel-boom után megnőtt a nagyobb önerőt és kisebb kockázatvállalást biztosító lakás-előtakarékosság jelentősége Magyarországon. Az éveken keresztül két társaság (Fundamenta és OTP) által fémjelzett piac már négyszereplős: az Erste után ma az elsősorban biztosítótársaságként ismert Aegon is bejelentette, hogy megkezdte működését saját lakás-takarékpénztára.
Nem egyformán állták ki a válság viharait a lakásfinanszírozás különböző formái. Ma a magyar lakosság közel 12%-a rendelkezik lakás-előtakarékossági szerződéssel, amely egyértelműen az otthonszerzés egyik legbiztonságosabb pénzügyi eszközévé vált. A Fundamenta-Lakáskassza néhány éve már a hitelezésben is aktív, háromból egy lakáshitelt ma ő nyújt - hangzott el a cég többségi tulajdonosának a németországi Schwäbisch Hallban rendezett sajtóeseményén. A lakáscélú öngondoskodásban messze vagyunk még Németországtól, Ausztriától és Csehországtól, ahol a pénzügyi kultúra szerves részévé vált az állami támogatás miatt is vonzó konstrukció.
A krízis ellenére szerencsés helyzetben vannak ma a lakás-takarékpénztárak, különösen a Fundamenta-Lakáskasszának változott meg a piaci szerepe 2008 óta - mondta a Portfolio.hu kamerájának hitelezési konferenciánkon Gergely Károly elnök-vezérigazgató.
Hírfolyamunk a közel-keleti konfliktusról.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
A G7 csoport felszólította Kínát, állítsa le az orosz hadiiparnak nyújtott támogatást.
Még nem késő regisztrálni az AI in Business rendezvényünkre!
Figyelmeztetést adott ki a WHO.
A magyarok fejében az él, hogy Románia fejletlenebb ország, de ez már nincs így.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
