Fél százalékkal csökkent a brit hazai össztermék (GDP) értéke tavaly decemberben - közölte pénteken a brit statisztikai hivatal (ONS). Novemberben 0,1 százalékos növekedést mértek a brit gazdaságban havi összevetésben.
Novemberben vizsgálódott Magyarországon a Nemzetközi Valutaalap (IMF) stábja a szokásos éves egyeztetés jegyében. Erről tavaly már kiadtak egy rövid közleményt, majd a napokban a hosszabb elemzést is publikálták, amiben sok érdekesség, többek között a magyar gazdaságra leginkább fenyegető kockázatok listája is megtalálható. Az IMF megítélése szerint továbbra is az orosz-ukrán háború, illetve annak lehetséges következményei jelentik a legnagyobb kockázatot a magyar gazdaság számára, belülről pedig az uniós források elmaradása és az infláció magasan ragadása miatt kerülhetünk bajba.
A jelenlegi helyzetben óvatosnak kell lennie az MNB-nek, de ha kitart a kedvező hangulat, akkor március végén elkezdheti csökkenteni az irányadó kamatot – hangzott el az Amundi Alapkezelő csütörtöki sajtóbeszélgetésén. A cég szakemberei szerint lehet még tér a forint erősödésére, de ehhez további impulzusokra lenne szükség.
Svédország gazdasága váratlanul zsugorodott a negyedik negyedévben, mivel a vásárlóerő gyengülése aláássa a legnagyobb skandináv gazdaság fogyasztói kiadásait.
Tavaly év végén visszaesést mutatott a német gazdaság, az elemzők stagnálásra számítottak. Az előző év azonos időszakához képest a növekedés sokkal kisebb volt a vártnál. Nagy dráma azért nincs, a GDP-adat csak kis mérétkben maradt el a várakozásoktól, a kilátások pedig messze nem olyan rosszak, mint azt tavaly ősszel gondoltuk.
A tavalyi negyedik negyedévben 2,9%-kal nőtt az amerikai gazdaság évesített negyedéves szinten, azaz az év végén még egyértelműn messze volt a visszaeséstől a világ legnagyobb gazdasága. A közgazdászok tartanak tőle, hogy idén az amerikai gazdaság recesszióba süllyedhet, tavaly év végén ennek még nem volt jele.
Főleg a negatív oldaláról hallunk annak, hogy több évtizedes csúcsra emelkedett az infláció Magyarországon: az élet egyre drágább, a jegybanknak magasan kell tartania a kamatot, magas béremeléssel kell kompenzálni a munkavállalókat, ami az ár-bér spirál veszélyét vetíti előre. Az állam szempontjából ugyanakkor vannak komoly előnyei is a magas inflációnak, hiszen emelkednek a költségvetés bevételei, illetve csökken a GDP-arányos államadósság. Ez utóbbival, az adósság „elinflálásával” foglalkozunk most, számításaink szerint akár a 2019-es mélypont közelébe is csökkenhet idén az adósságráta még úgy is, hogy a gazdaság várhatóan alig fog növekedni.
A kínai hazai össztermék (GDP) bővülése 2,9 százalékra lassult a tavalyi utolsó negyedévben éves szinten a harmadik negyedévi 3,9 százalékos növekedéshez képest - közölte a kínai statisztikai hivatal kedden. Az elemzői várakozások ennél is nagyobb lassulásról, 1,8 százalékos éves szintű gazdasági növekedésről szóltak. A kínai lassulás képe egyik oldalról beárnyékolja a világgazdasági növekedési kilátásokat, ugyanakkor sokan már attól tartanak, hogy a globális helyzet szempontjából egy erőteljes idei élénkülés nem feltétlenül lenne ideális, ugyanis a lecsengőben lévő inflációnak adna egy újabb lökést.
Kína újranyitása, valamint az elmúlt hét pozitív amerikai és európai fogyasztói adatai miatt egyre több elemző számol úgy, hogy enyhe visszaesés jöhet 2023-ban. Sőt, nő azoknak a száma is, akik már nem is számolnak valódi visszaeséssel.
Elmaradt az elemző várakozásoktól a brit gazdaság teljesítménye, alig 0,1 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék. Már a harmadik negyedév óta zsugorodik az Egyesült Királyság GPD-je.
A Világbank az idén 2,6 százalékos román gazdasági növekedéssel számol, ami elmarad a korábban valószínűsített 3,7 százalékos GDP-bővüléstől - derült ki a Világbank kedden megjelent éves jelentéséből.
Az egyik legnagyobb hazai vállalkozói érdekképviselet vezetője viharos gazdasági évre számít 2023-ban. Főleg az év elejével kapcsolatban bizonytalanok a kilátások, mert akkorra gyűrűzhetnek be teljesen a megemelkedett energiaárak, miközben a kereslet további visszaesése várható. Ennek hatására sok vállalkozás megszűnhet vagy átalakulhat, illetve a veszteséges üzletágaktól megszabadulhat. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a Portfolio megkeresésére elmondta, hogy maximum 1 százalékos gazdasági növekedésre számít, az év elején tovább erősödő inflációval, amely fokozatosan mérséklődhet. A gazdaság hosszú távú növekedéséhez nagy szükség lenne a humán tőkébe való befektetésekre.
Az állami költségvetés már jó ideje elvesztette azt a jellegét és fontosságát, amely miatt valaha az országgyűlési szakbizottságokban, majd a szavazóteremben a naptári és egyben költségvetési év végén éjszakába nyúló vita, alkudozás és szavazás zajlott, jelentős érdeklődés mellett. A parlamenti demokráciákban a büdzsé a kormánypolitika számszerű megtestesítője, az állam főbb bevételi és kiadási tételeit jogilag szentesítő dokumentum; akár bivalybőr táskában mutatják fel színpadiasan, akár csupán laptopra töltik, mindenképp kulcsfontosságú pénzügyi törvény az ország számára, erős orientációt nyújt az üzleti élet szereplőinek.
Munkám évtizedek óta a költségvetési gazdasághoz köt, annak egyensúlya fenntartásának érdekeit igyekszik szolgálni. Így a magam nézőpontjából és ismerete alapján látom a pandémia, a globalizációs át- és visszarendeződés, az orosz agresszió s nyomukban az újkori migráció, az elszabadult energia- és nyersanyagárak formálta világunkat, elgondolkodva azon, hogy mi változott meg körülöttünk, merre tart a világ, s ebben a környezetben, itthon, a „lábunk” elé nézve a következő években mire juthatunk.