Magyarország legmodernebb és az egyik legnagyobb kombinált ciklusú gázturbinás erőművét vásárolta meg a Veolia Gönyűn, amely a rendszerszintű kiegyenlítő szabályozási szolgáltatások piacának legnagyobb szereplője, illetve képes a teljes hazai villamosenergia-hálózat kiesése esetén hálózatvisszaindulási, ún. black start szolgáltatásra is – emelte ki a tegnap bejelentett adásvételi tranzakcióról közleményében a Veolia Invest Hungary. Maga a tranzakció egyébként várhatóan 2024. harmadik negyedévében zárul le, miután a szükséges hatósági engedélyeket is megszerzi a vevő.
A francia Veolia hétfőn reggel bejelentette, hogy megállapodott a német Uniperrel a gönyűi kombinált ciklusú rugalmas gázerőmű megvásárlásáról, az ügylet azt követően zárul le, hogy megszerzi a vevő a magyar hatósági jóváhagyásokat.
Az elmúlt hetek heves vitái után hétfőn megszületett a három német koalíciós párt vezetői között a megállapodás az új német erőművi stratégiáról, amelynek jegyében négy nagy rugalmas gázerőmű építését támogatja majd a német állam, az ezekkel kapcsolatos tenderek rövidesen megjelennek – jelentette be a német gazdasági tárca. Frissítés! Később a Reuters-nek két német koalíciós forrás azt jelezte, hogy mintegy 16 milliárd eurót takarhat a tervezett állami támogatás a 4 gázerőmű számára, ami fedezné a beruházási és a későbbi üzemeltetési költséget is.
Idén kidolgozta az MVM Csoport az új stratégiáját, 2024-ben elindul annak megvalósításával, és „továbbra is cél, hogy több mint 800 MW új megújuló kapacitást helyezzünk üzembe 2025-ig”, amely során „építünk és veszünk is PV erőműveket” – többek között ezeket nyilatkozta Mátrai Károly az nrgreport.com-nak. Az MVM Csoport vezérigazgatójának szavai azt jelentik, hogy az idei első félév végi 402 MW-ról megduplázódhat a megújuló energiás kapacitása a vállalatcsoportnak 2025-re.
Mivel annyira sok naperőművi fejlesztés áll sorban, így 2029 előtt nem várható, hogy a nemsokára módosuló szabályok mentén új szélerőmű kapacitás lép be a magyar áramtermelési mixbe – többek között ezt jelezte a parlament Gazdasági Bizottsága előtti keddi meghallgatásán Lantos Csaba. Az energiaügyi miniszter azt is bejelentette, hogy a kormány döntést hozott arról, hogy megépít egy szivattyús tározós erőművet, és már a megvalósíthatósági tanulmánya is készül az évtizedes távon megvalósuló fejlesztésnek. Utalt arra is, hogy csúszhat az a korábbi menetrend, miszerint 2027 elejétől belépnek az új rugalmas gázerőművek a termelésbe, hiszen a jövő évi tenderbontáshoz képest három és fél éves építési időt említett.
Az akkumulátortechnológia fejlődése átformálja az energetikát, és az olcsóbb alternatívák megjelenésével megkérdőjelezi a gáztüzelésű erőművek életképességét. Az energiaellátás stabilizálására és a szakaszos megújuló energiaforrások ellensúlyozására tervezett óriás akkumulátorok egyre versenyképesebbek, mert a beruházási és működési költségek is jelentősen csökkentek ezeknél. A fejlesztők világszerte sorra mondják vissza a gázerőműépítési projekteket – számolt be a Reuters.
Addig kell biztosítani a Mátrai Erőmű nagy blokkjainak optimalizált működését, amíg az erőmű területén üzembe helyezik az új kombinált ciklusú gázturbinás erőművet – ezt a fontos, egyúttal várható döntést hozta meg a legfrissebb Magyar Közlöny egyik kormányhatározata alapján a kormány. Emellett kibocsátási egységek átcsoportosításáról is döntött a kormány.
Már az ötödik javaslatot terjesztette elő a magyar kormány az Európai Bizottságnak a szélerőművek építésének szabályozásáról, és az őszre várható megállapodás után elsősorban a nyugat-magyarországi területeken tervezi engedélyezni az új kapacitások kiépítését, növelve egyúttal a magyar tulajdonosok arányát is – többek között ezeket jelezte a Planet Budapest 2023 Expo és Élményprogramon pénteken Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára.
Összesen négy új nukleáris reaktorra van szüksége Csehországnak a szénerőművek kiváltására, de addig is rövidebb távon további megújuló energiás kapacitásokat kell kiépíteni és gáztüzelésű erőművekre is szükség lesz – jelentette ki egy pénteki gazdaságpolitikai beszédében a cseh miniszterelnök.
A kormány egy hivatalos brüsszeli anyagban tavaly még 2025 végére ígérte a jelentős környezetterheléssel járó Mátrai Erőmű leállítását, de az elmúlt időszak nyilatkozatai, illetve a társadalmi egyeztetésre bocsátott Nemzeti Klíma és Energiaterv alapján ez legalább egy évvel, az új gázerőművek 2027 eleji üzembe helyezéséig is elhúzódhat – mutat rá összefoglalójában a hvg360. Ez azért lényeges, mert az erőmű az energiatermelő ágazatok teljes CO2-kibocsátása 50%-áért, illetve az egész ország CO2-kibocsátása mintegy 14%-áért felelős, illetve a lap szerint a csúszás veszélybe sodorhatja az uniós Igazságos Átmenet Alapból, illetve a KEHOP Pluszból származó források lehívhatóságát is. Bár a cikk nem említi, de egy tavaly szeptemberi kormányhatározat még azt is rögzítette, hogy a lignitalapú termelést egészen 2029 végéig is fokozni kellene, így tehát különösen érdekes, hogy meddig termelnek még áramot lignitből az egyébként már 50 évnél is idősebb mátrai blokkok.
Közel kétéves mélypontra, 30 euró/MWh közelébe zuhant péntekre a holland TTF gáztőzsdén a legközelebbi havi szállítás ára, amiben több tényező mellett az orosz gázszállítási stratégia változása is szerepet játszhatott orosz költségvetési okok miatt. A gázárak mélybe zuhanása egyúttal új lendületet adhat a szén áramtermelésből való kiszorulásához is, mivel a gázerőművek egyre versenyképesebbek a szénerőművekkel szemben.
A tavaly október végétől elrendelt lakossági napelemes hálózati csatlakozási stop kapcsán „most azon dolgozunk, hogy felülvizsgáljuk, hol és milyen ütemezésben lehet finomhangolni, fokozatosan feloldani az ideiglenes korlátozást” – mondta a Mandinernek adott interjúban Lantos Csaba. Az energiaügyi miniszter hozzátette, hogy még mintegy 100 ezer olyan háztartás van, amely az október végi jelentkezési határidőig jelezte a hálózati csatlakozási igényét, így tehát ők még tároló telepítése nélkül betáplálhatnak a hálózatba. Arra a kérdésre, hogy a 100 ezer háztartás után mikor engednek telepíteni új napelemeket, amelyek szintén betáplálhatnak a hálózatba, úgy reagált: „Azon leszünk, hogy mielőbb, akár már idén.”
Az orosz gáz továbbra sem nélkülözhető, a hosszútávú magyar-orosz gázszerződés az "energiaellátás biztonságának záloga", és bár talán nem lesz a tavalyihoz hasonló kilengés a gáz árában idén, de nyárra a jelenleginél magasabb lehet az ár – többek között ezeket mondta a Mandiner hetilap csütörtöki számában megjelent interjúban Lantos Csaba. Az energiaügyi miniszter az MTI összefoglalója szerint azt vázolta, hogy 2030-ra a korábban megcélzott 6 GW helyett akár 10-12 GW is lehet a Magyarországon beépített napelemes kapacitás és az új kapacitások hálózati csatlakoztatására hamarosan újra lesz lehetőség, akár még idén. A miniszter a Paks II. körüli bizonytalanságok kapcsán leszögezte, hogy a magyar kormány nem akarja leállítani a projektet, azaz nem akarja elkövetni szerinte azt a hibát, mint a finnek.
A mélyrehatónak ígért reformlépések helyett inkább hasznos kiegészítő intézkedésekre tett javaslatot kedden bemutatott árampiaci intézkedéscsomagjában az Európai Bizottság, amely többek között azt igyekszik elérni, hogy a hullámzó gázárak minél kevésbé rángassák az áramárakat, és így kiszámíthatóbb, lehetőleg alacsonyabb áramszámlákat kaphassanak a fogyasztók. Ennek egyik eszköze a hosszú távú áramvásárlási szerződésekre buzdítás, amelyekről több előadás is lesz a Portfolio Vállalati Energiabeszerzés 2023 című áprilisi konferenciánkon, a részletek ide kattintva érhetők el.
Miután Lantos Csaba energiaügyi miniszter után Orbán Viktor kormányfő is bejelentette a múlt héten azt, hogy három rugalmas gázerőművet épít az ország az áramtermelési kapacitások fokozása és a megújuló energiaforrások rugalmas kiszabályozási képességének növelése érdekében, hétfő reggel azt közölte az Energiaügyi Minisztérium, hogy elindítja az MVM Csoport a nyílt, feltételes közbeszerzési eljárásokat.
Szinte teljesen leállt a hazai napelempark-kapacitás növekedése: januárban mindössze 20 MW-tal bővült a nagy naperőművek kapacitása, míg a háztartási méretű naperőművek piacának januári teljesítménye egyelőre nem ismert. A vizsgált időszakban a gázerőmű-kapacitás nagyobb mértékben nőtt, mint a nagy naperőműveké, amire legutóbb a napenergia-boom előtt, 2011-ben volt példa.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Egyértelműen fogalmazott.
Két hónapig sem bírta.
Jelentős emelést jelentett be az alapító.
Harminc százalékos visszaesés.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
