Lassan eltelik a harmadik olyan hónap is, amikor a lakosság a megváltozott rezsicsökkentési rendszerben kapja kézhez a számláit. Sokan alkalmazkodtak már az új rendszerhez, de nagyon sokan vannak még, akik igyekeznek értelmezni az energiaszámlájukat, főleg a gázszámlájukat. Nekik továbbra is csak azt tudjuk mondani: jelleggörbe, jelleggörbe, jelleggörbe és jelleggörbe. És most az MVM is aktívan közbelépett.
Óriási többletforráshoz jut a magyar Zöld Busz Program amiatt, hogy Magyarország kvótatöbbletét Németországnak értékesítette és ezt a tegnapi környezetvédelmi miniszteri ülés keretében alá is írta a két fél – jelentette be a Facebookon Steiner Attila energiaügyi államtitkár. Ugyanő posztolta azt, hogy Palkovics László technológiai és ipari miniszter Brüsszelben Margarethe Vestager versenyjogi biztossal tárgyalt, illetve a környezetvédelmi miniszterek ülésén jelezte: Magyarország a jelenlegi 11,5 milliárd köbméteres éves gázfogyasztását 2050-re legfeljebb 3-4 milliárdra szorítaná vissza és ennek érdekében számos fejlesztést tervez.
Veszélyhelyzeti átmeneti földgázellátást biztosít a kormány azoknak a nem lakossági felhasználóknak, akik számára október elsejétől nem biztosított a szerződéses földgáz.
Két lényeges döntést hozott szerdai ülésén a kormány - derült ki a csütörtöki Kormányinfón. A pedagógusok első ránézésre kedvező híreket kaptak, mert az eddig tervezettnél nagyobb béremelést ígért nekik a Miniszterelnökséget vezető miniszter (igaz, csak 2024-25-ben lehet okuk az igazi örömre), a napelemet telepíteni tervezőket és a napelemes piacot viszont leforrázta a kormány, ugyanis az újonnan történő háztartási és céges telepítések esetén megszűnik a szaldó elszámolás. Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy bár már a levegőben volt a szabályozásváltozás, miért számít ez mégis drasztikus beavatkozásnak a piacba, miért kényszerült mégis ilyen lépésre a kormány és milyen következményekkel járhat ez egyéni, valamint makroszinten egy energiaválságos időszakban. Érdekes dolgokat vetít előre az a vállalás is, amit a kormány az engedélyeztetés terén tett.
A spanyol háztartások 40 százalékát érintő, mintegy három milliárd euró értékű energiatámogatási csomagot jelentett be a spanyol miniszterelnök a parlamentben csütörtökön Madridban.
Magyarok tömegei várták a rezsicsökkentés módosítása óta eltelt időszakuk második gázszámláját viszonylagos nyugalommal, hiszen azt feltételezték: mivel a gázfogyasztásuk jócskán elmarad havi 144 (éves 1729) köbméteres átlagfogyasztási limittől, ezért nem kell szembesülniük a rezsicsökkentettnél sokkal magasabb piaci árral. A napokban kézhez kapott számlák alapján sokan közülük csalódottak lehetnek - derül ki a hozzánk beérkező olvasói levelekből. Volt ugyanis olyan felhasználó, aki 8 köbméteres fogyasztásának egy részére már piaci árat fizetett. Cikkünkben bemutatjuk, mi ennek az oka és hogy az érintettek hogyan tudják ezt a problémát orvosolni.
A BMW arra számít, hogy az autóipari üzletágban a 7-9 százalékos árrés cél felső határát fogja elérni, és 2023-ban enyhe növekedést vár az eladások terén - mondta Nicolas Peter pénzügyi igazgató egy nemrég lezajlott kerekasztal-beszélgetésen.
Már igényelhetik a kedvezményes többlet-földgázmennyiséget a többgenerációs családi házban élők - közölte az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. csütörtökön az MTI-vel.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szeptember 19-ei adatai szerint a hazai földgáztárolók töltöttsége átlépte az összkapacitás 70%-át. A fogyasztásarányos töltöttséget tekintve Magyarország a harmadik legjobb helyen áll európai összehasonlításban.
Sok állami intézményben és cégnél energetikai korszerűsítésre lenne szükség vagy az otthoni munkavégzés elrendelésére - mondta az ATV-nek Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének elnöke, aki lehetetlennek tartja, hogy minden állami intézményben és cégnél egynegyedével csökkentsék a gázfogyasztást.
Rendkívüli feszültségek vannak az energiapiacon, a helyzet nem fenntartható, koordinált uniós szintű beavatkozásra van szükség - jelentette ki Kadri Simson energiaügyekért felelős uniós biztos kedden az Európai Parlament plenáris ülésén.
A péntek esti Magyar Közlönyben hirdette ki a kormány a héten meghozott döntéseit, amelyekkel a kibontakozó energiakrízisre reagál. Ebben többek között regisztrációt rendel el a szén exportjára, kedvezményt kapnak a legfeljebb 4 lakásos lakóközösségek, egyszerűsítik a társasházi napelemtelepítéseket, intézkedést hozott a vállalkozások folyamatos energiaellátása érdekében, és megfogalmazta a 25%-os állami gázfogyasztáscsökkentést.
Szerdán ülésezett a kormány és ezt követően csütörtök délelőtt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón ismertette a döntéseket. Itt elhangzott, hogy a gázfogyasztás-korlátozást az állam magán kezdi: 25%-os fogyasztást csökkentést rendeltek el az állami intézményeknél és társaságoknál, kivéve a kórházakat és szociális intézményeket. Ez konkrétan azt fogja jelenteni, hogy az állami intézményekben nem lehet több 18 foknál. Döntött a kormány arról is, hogy hatósági áras lesz a tűzifa, barnaszén programot is meghirdetett a kormány, valamint az energiaintenzív kkv-knak mentőövet készülnek dobni. Gulyás Gergely egyúttal elnézést kért, mert egy rezsicsökkentést módosító ügyben nem kommunikáltak megfelelően. Arról is döntött a kormány, hogy új lakossági állampapírokat bocsát ki az Államadósság Kezelő Központ.
Rivaldafénybe került az energiapiac, de sok még a nyitott kérdés. Mi lesz a megújuló – például a napenergiához – szükséges hálózatfejlesztéssel? Mikor és hogyan lesz megoldott az energiatárolás kérdése vagy a zöld hidrogéntől várt nagy előrelépés? Többek között ezeket a kérdéseket boncolgatták a Portfolio Sustainable World 2022 konferencia harmadik szekciójának szakértői.
Mind a magyar, mind az európai uniós gáztartalékok átléptek mostanra egy kulcsfontosságú szintet, amit jóval későbbre határoztak meg kötelező minimumként a tagállamok, így ez első ránézésre megnyugtatónak tűnik. Azt viszont fontos hangsúlyozni, hogy az elmúlt években zavartalan orosz gázszállítások mellett apadtak le a tavaszra a tárolók, most viszont ezt egyáltalán nem lehet biztosra venni. Éppen ezért nem lehet egyelőre kijelenteni, hogy elmúlt volna annak veszélye, hogy a tél második felében esetleg gázellátási zavarok lesznek Európában. Ezt a kockázatot nyilván csökkenti az, hogy az elképesztően magas gázárak mellett jócskán mérséklődik a gázfogyasztás, illetve sorra születnek a nem-orosz hátterű gázmegállapodások. Magyarország egyébként a tagállamok között a negyedik legjobban áll a fogyasztásarányos betárolás terén, de közben az is igaz, hogy a Portfolio adatai szerint az elmúlt években rendszerint jobban álltunk a mostani állapotnál, hiszen most kb. 111 őszi-téli napra elengedő a betárolt gáz, míg az elmúlt öt év átlagában ilyenkor 26 nappal többre elegendő tartalékunk volt.
A kormány ígérete szerint hamarosan konkrét javaslatokkal is ösztönözni fogja a split klímával való fűtést, de a H tarifa alkalmazásával a levegő-levegő hőszivattyú már jelenleg is jóval olcsóbb megoldást kínál, mint a gázzal vagy egyéb elektromos berendezésekkel „normál” tarifáról történő fűtés, különösen akkor, ha a fogyasztás átlépi az átlagként meghatározott szintet. Annak, aki az előttünk álló télen így szeretné otthonát melegen tartani, érdemes mielőbb elindítania a H tarifa igénylését az áramszolgáltatónál.
Az ország legtöbb településén a gáz fűtőértéke miatt jellemzően 40-110 köbméterrel több gázt használhatnak fel rezsicsökkentett áron a háztartások, mint az eddig hangoztatott 1729 köbméter – derül ki a kormány keddi bejelentése alapján a Portfolio számításaiból. De vannak olyan települések is Dél-Magyarországon, például Pécs és Baja térségében, ahol a gáz fűtőértéke rosszabb, ezért arrafelé akár 143-406 köbméterrel is többet fogyaszthatnak rezsicsökkentett áron az emberek, mégsem fognak kilógni felfelé az éves fogyasztási korlátból. Sőt, a legrosszabb fűtőértékkel jellemezhető térségben, Orosháza-Kardoskút környékén, akár 420 köbméternyi plusszal is tervezhetnek a háztartások.
Az energiaárak elszabadultak. Eddig volt tartható a rezsicsökkentés. Most a rezsicsökkentés csökkentése van soron. De hogyan lépjünk, mivel fűtsünk, ha jön a hideg? Gáz, áram, fa? Mekkora költségből tudunk előállítani 1 kWh hőenergiát? Ha tényleg utánaszámolunk, egyáltalán nem mindegy, mivel fogunk fűteni. Hogy mi lehet a jó megoldás, arról Pál Péter, energetikai szakembert kérdeztük.
Az MVM kérdezz-felelek oldala és a Portfolio háttérinformációi alapján röviden összefoglaljuk, hogy melyek a gázpiaci rezsicsökkentés augusztustól életbe lépett új szabályai, azok mit jelentenek a gyakorlatban és így mire kell számítani a gázszámlák terén a következő egy évben. Azt persze még nem lehet tudni, hogy jövő januártól milyen gázárral kell számolni az átlagfogyasztás feletti részre, de olyan lehetőségről már hallottunk, hogy menetközben a havi diktálósok előnyére változhat a megspórolt gázmennyiség elszámolási módszertana.
Egy minapi kormányzati közlemény arra hívja fel a figyelmet, hogy nem egységesen 747 forint/köbméter lesz augusztus és december között az átlagfogyasztás feletti részre a lakossági gáztarifa, mint ahogy az a kormany.hu július 21-i cikkében volt és Németh Szilárd rezsicsökkentési kormánybiztos is bejelentette aznap, hanem két részre oszlik ez a periódus az ár szempontjából. Előbb augusztusban és szeptemberben 732,4 forintra ugrik a gáz köbméterének ára az átlagfogyasztás felett, majd ehhez képest októbertől további 20 forintos emelés várható az átlagfogyasztás feletti részre. Ez azt jelenti, hogy ahogy megyünk bele a télbe, úgy lehet egyre magasabb a gázszámla az érintetteknek.
Nem bíznak abban, hogy az oroszok betartanák.
Valójában így állnak a magyarok a klímaváltozáshoz
Nyina L. Hruscsova cikke.
Érezhetővé vált az emberhiány.
Moszkva szerint ez a 12. megszállt település.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
