Egy friss kutatás eredményei szerint a tőzsdén kereskedett alapok befektetői barométerként szolgálnak arra, hogy mit nem szabad megvenni, mivel úgy tűnik, többlethozamot lehet elérni, ha shortoljuk azokat az alapokat, amelyeknél a legnagyobb a tőkebeáramlás, és longoljuk azokat, amelyeknél a legnagyobb a pénzkiáramlás – számol be a hírről a Financial Times.
Rég volt már olyan, hogy a két legnépszerűbb befektetési alap kategória a magyarok körében a kötvény- és pénzpiaci alapok legyenek, de az augusztus nem csak ettől lett érdekes: eddig sosem látott szintet ért el az alapokban kezelt vagyon: átlépte a 8000 milliárd forintot.
Szinte mindegyik nagyobb önkéntes- és magán-nyugdíjpénztári portfólió kezelt vagyona nőtt tavaly az MNB Aranykönyv friss számai szerint, igaz, ez leginkább a részvénypiacok jó teljesítményének tudható be, nem annyira a befizetések megugrásának. Mindeközben a taglétszám mindkét pénztártípusnál csökken, és különösen aggasztó, hogy egyre kevesebb fiatal választja az öngondoskodásnak ezt a formáját. Erről a témáról bővebben is szó lesz október 18-ai Future of Finance 2022 konferenciánkon.
A részvénypiacok menetelése és a kötvénypiac szenvedése jellemezte tavaly a világpiacokat, a nagy hazai alapkezelőknek ilyen felemás viszonyok közepette is sikerült növelniük nyereségüket az MNB Aranykönyv friss számai szerint. Csökkent, de így is az OTP Alapkezelőjé maradt a legmagasabb profit a piacon, a szolgáltató jelentősen tudta növelni kezelt vagyonát is. Tavaly már három olyan alapkezelő is szerepelt a listán, amelynek kezelt vagyona meghaladta az ezermilliárd forintot.
A Bloomberg globális kötvényindexe 20 százalékot esett tavaly januári csúcsához képest, ezzel 1990 óta először köszöntött be a be medvepiac – írja a lap. Az új helyzethez a befektetőknek is igazodni kell, hiszen nagyon rég fordult elő, hogy a részvények és a kötvények kéz a kézben gyengüljenek.
Miközben a recessziós félelmek, az energiaválság és a magas infláció árnyékolja be a befektetési piacokat, a friss portfólió-ajánlókban a magyar vagyonkezelők találtak egy igen magas hozamot biztosító befektetési lehetőséget itthon. A modellportfólióban sosem látott szintre emelkedett a kötvénybefektetések aránya, a részvényeké pedig rekord alacsony szint közelébe csökkent.
Egyik évben sem csökkent akkorát a 16-29 évesek önkéntes pénztári taglétszáma, mint tavaly az MNB friss számai szerint. Ezzel a közel 1,1 millió önkéntes tagból mindössze 43 ezer főt tesznek ki a fiatalok, ami nem sok jó vetít előre a nyugdíjrendszert tekintve. Mindeközben tovább halmozták idei veszteségeiket az önkéntes és magánnyugdíjpénztárak is, a piaci feszültségek, az infláció, az energiaválság és a recesszió szele a nyugdíjpénztári hozamszerzési lehetőségeket is erősen korlátozza.
Az infláció emelkedésével párhuzamosan beindult a kötvénypiaci hozamok emelkedése is, itthon legutoljára 10 éve láttunk ehhez hasonló hozamokat. Mindez az árfolyamok esésében, végső soron pedig a magyar kötvényalapok rossz teljesítményében csapódott le. Úgy tűnik azonban, egyre közelebb kerülünk a fordulathoz: a rövid kötvényalapok már kezdenek magukhoz térni, a recesszió pedig elhozhatja a hosszú futamidejű kötvények feltámadását is. A magyar befektetők pedig láthatóan készülnek erre: idén eddig kötvényalapokba áramlott a legtöbb friss megtakarítás.
Az utóbbi időszakban jelentősen ugrottak az intézményi állampapírok lejáratig számított hozamai, már az egy éves DKJ-val közel 10%-os hozamot lehet zsebre tenni. Nem csoda, ha sokakban motoszkál a gondolat, megéri-e az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír helyett inkább egyéves DKJ-t venni, és a PMÁP-ból csak később bevásárolni. Megnéztük, melyik befektetési stratégia a kifizetődőbb.
90 éves korában elhunyt Julian Robertson milliárdos befektető, akinek a nevéhez fűződő Tiger Management egykor a világ legnagyobb és legsikeresebb hedge fundjai közé tartozott, és aki a "Tiger Cubs" néven ismert kiemelkedő portfóliómenedzserek generációit nevelte ki – számol be a hírről a Reuters.
Jelentős, 50 bázispont körüli ugrás következett be ma a forintalapú 10-20 éves államkötvények hozamában a másodpiaci referenciahozamok alapján, és így a hozamgöbe rövid és hosszú oldalának hozamai egy szintre kerültek.
Pár napja az Egyéves Magyar Állampapír és a Kincstári Takarékjegy kamatát is megemelte az adósságkezelő, rögtön fél százalékponttal.
A norvég olajalap, a világ legnagyobb állami vagyonalapja 2022 első felében veszteséget könyvelt el, ami csaknem eltörölte a 2021-es piaci menetelésben elért nyereséget - számol be a hírről a Financial Times.
Az elmúlt két kereskedési napon a forint 12-14 egységgel zuhant az euróval szemben, ami jókora mozgásokkal járt az állampapírok másodpiacán is. Az 1-3 év körüli futamidejű papírok hozama 10% közelébe emelkedett, igaz ezeknél is feljebb voltak a hozamszintek július elején, amikor a forint történelmi mélyponton járt a 410 feletti régióban.
Júliusban tovább gyarapodott a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon, megközelítve a 8 ezermilliárd forintos szintet, ami új rekordot jelent. Továbbra is az ingatlanalapok kezelik a legtöbb pénzt, a legjobb hozamokat viszont az árupiaci alapok szállítják: július végén már 18% feletti hozamot mutattak fel idénre.
A magas infláció a befektetési hozamok reálértékét is jelentősen csökkenti, a látraszoló betétekben tartott megtakarítások igen sebezhetőek a pénzromlás hatásaival szemben. Magasabb inflációs környezetben a reáleszköz-befektetésekkel potenciálisan nagyobb hozamokat lehet elérni: az ingatlanok, az infrastruktúra, a természeti erőforrások vagy a hosszú élettartamú fizikai eszközök jobban ellenállnak az infláció hullámzásainak, sőt, a befektetések jelentős hozammal is kecsegtethetnek. Ennek ellenére a közel 18 ezer milliárd forintnyi hazai megtakarítás jelentős része nélkülözi az értékállóságot biztosító reália-befektetéseket, készpénzben vagy látraszóló betétben várja, hogy folyamatosan veszítsen az értékéből. Az Invesco szerint a befektetések diverzifikálása jelenthet csak biztonságot, a legkiszámíthatóbb megoldás olyan alapokba fektetni, amelyek tartalmaznak reáleszközöket is.
Az elmúlt napokban 10 százalék fölé emelkedett a három- és ötéves magyar kötvények referenciahozamra, két számjegyű másodpiaci értékre utoljára több mint egy évtizede volt példa a magyar piacon. És a hozamemelkedés szinte biztos nem állt még meg, hiszen a jegybank várhatóan tovább emeli a kamatot az infláció elleni közdelem jegyében a következő hónapokban.
A gazdasági válság küszöbén egyre több ország kerül közvetlen csődveszélybe – derül ki a Reuters összeállításából. A hírügynökség szinte kizárólag fejlődő országokat sorolt ebbe a kategóriába.
Pár éve még irdatlan összegeket raktak a magyarok ingatlanalapokba, mostanra azonban a legnagyobb ingatlanalapok vagyona nem tud érdemi növekedést felmutatni, aminek elsődleges oka egy szabályozó oldali - és tegyük hozzá, érthető - beavatkozás. Pedig a hozamok meggyőzőek, az első félévben sok esetben többet lehetett keresni egy ingatlanalappal, mint egy részvénnyel. Könnyen lehet, hogy hamarosan ismét jelentősebb tőkebeáramlás jöhet a kategóriában, mivel a 180 napos sorozatok is egyre meggyőzőbb hozamokat mutatnak fel.
Fontos találkozón van túl az egyházfő.
Korábban nagynak tűnt az összhang.
Két friss rendelettervezet rendelkezne az EU-s források felhasználhatóságáról.
A működés nemcsak költséghatékony, de ellenállóbbá tesz a jelentős áringadozásokkal szemben is.
