Majdnem tízéves csúcsra ugrottak a magyar referenciahozamok az utóbbi hetekben, ez azonban egy globális folyamat része. Utoljára az eurózóna adósságválsága idején került ilyen sokba a magyar állam finanszírozása, most mégsem aggódnak a befektetők, mivel sok a különbség a 2012-es és a jelenlegi helyzet között.
2020 óta először könyvelt el negyedéves veszteséget az 1300 milliárd dollárt kezelő és ezzel a világ legnagyobb vagyonalapjának számító norvég olajalap – számol be a hírről a Bloomberg.
Évente akár 150 ezer forintnyi adójóváírást is kaphat az, aki önkéntes nyugdíjpénztárban kezd el megtakarítani nyugdíjas éveire. Nem mindegy azonban, hogy 20, 10 vagy csak 5 év van hátra a nyugdíjig, érdemes jól meggondolni, melyik önkéntes pénztári portfólióban takarítunk meg. De vajon melyik nyugdíjpénztárt érdemes választani, mi alapján kellene dönteni? Cikksorozatunk második részében azoknak igyekszünk segíteni a választásban, akik még 5-15 évre vannak a nyugdíjas kortól, így egyensúlyozni tudnak a kockázatosabb és biztonságosabbnak mondható befektetések között.
Az utóbbi hónapokban a nemzetközi folyamatokkal párhuzamosan jelentősen emelkedett a magyar állampapírok referenciahozama is. Ez pedig az egyébként is súlyos nehézségekkel küszködő költségvetés számára újabb rossz hír, sőt évekig százmilliárdos extra kiadást jelenthet. Vagyis nem csak a rezsicsökkentés fenntartása és az MNB várható vesztesége terheli majd 2023-tól a büdzsét, hanem várhatóan a kamatokra is jóval magasabb összeget kell kifizetnünk, mint eddig.
Összességében ütésállónak bizonyult a magyar befektetési alapok piaca az orosz-ukrán háborúval szemben, bár márciusban volt némi tőkekivonás, nem volt számottevő, ráadásul a hozamokat is sikerült enyhén a pozitív tartományban tartaniuk a hazai vagyonkezelőknek. Az árupiaci alapok viszont óriásit mennek, a kategória teljesítménye állva hagyta eddig a piacot, az értékesítési számok pedig azt mutatják, hogy ezt a magyar befektetők is kezdik észrevenni.
Drámai ütemű növekedést mutattak a koronavírus-járvány kirobbanása óta a tematikus befektetési alapok a világon, néhány közülük elképesztő hozamokat ért el, de hosszabb távon már korántsem olyan meggyőző a teljesítményük – számol be a hírről a Financial Times.
Összesen három kötvénysorozatból tartott aukciót csütörtökön az ÁKK, a 40 milliárd forintos kínálathoz képest csak 35,5 milliárd kelt el, mivel az egyik sorozatra elég alacsony volt az érdeklődés.
Az emelkedő infláció és a korábbinál magasabb hozamkörnyezet biztosítási piacra gyakorolt hatásairól volt szó a Portfolio mai Biztosítás 2022 konferenciájának második szekciójában, amelyet Kuruc Péter, az EY szakértője moderált.
Friss elemzést tett közzé az S&P Global arról, hogy tavaly hogyan teljesítettek az aktívan és passzívan kezelt alapok. Az eredmények szerint az a befektető, aki aktívan kezelt alap mellett döntött, nagy valószínűséggel kisebb hozamokat tudott zsebre tenni, és ez több éves időtávot nézve csak még rosszabb eredményre vezetett.
Igaz, hogy március 15. miatt rövid hét volt a múlt heti, de sose volt még ilyen alacsony a MÁP+ heti jegyzése: összesen 5,7 milliárd forintért vettek a papírból a magyarok.
Ahogy az orosz-ukrán háborúban, úgy a hazai befektetési alapok háza táján sem lehet túl sok javulásról beszámolni a hozamok terén, sőt. Azok az alapok, amelyek rendelkeznek orosz-ukrán kitettséggel, az elmúlt napokban tovább növelték veszteségeiket. Jó hír legalább, hogy akik árupiaci alapokban ülnek, azok most nagyon jól jártak.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak -7-26 százalék közti hozamot értek el 2021-ben, az átlagos nettó hozam 2,63 százalék volt. A magas infláció mellett ez negatív reálhozamot jelent, míg 10 és 15 éves távon a szektor infláció feletti hozama továbbra is 2-4 százalékos sávban alakul. A tavalyi hozamokra 2020-hoz hasonlóan hatással volt a koronavírus, illetve az év második felének makrogazdasági folyamatai, különösen a világviszonylatban erős inflációs nyomás - derül ki az MNB friss közleményéből.
Az eredetileg tervezett 25 milliárd helyett 55,5 milliárd forint értékben adott el állampapírokat csütörtökön az ÁKK. A hét elején még úgy tűnt, hogy a piaci pánik a kötvénypiacra is begyűrűzik, azonban a jelek szerint a befektetők kicsit megnyugodtak az elmúlt napokban.
Megvan a böjtje annak, hogy tavaly 10 éves csúcsra ugrott az amerikai állami nyugdíjalapok részvényaránya. A mostani volatilis piaci környezet ugyanis elégetheti a nyugdíjmegtakarításokat - számol be a hírről a The Wall Street Journal.
A forint reggeli zuhanása mellett a magyar állampapírpiac likviditása beszakadt, a hozamok nagyot emelkedtek és erre az Államadósság Kezelő Központ a kötelező árjegyzés átmeneti megszüntetésével reagált. Ez enyhítette a piaci feszültségeket, de még ezzel együtt is hatalmas emelkedést mutatnak a délután közzétett referenciahozamok, mivel a Portfolio információi szerint ma nagyon gyenge volt, szinte teljesen eltűnt a keresleti oldal a magyar állampapírpiacon.
Az orosz-ukrán háború kirobbanása, majd az ezt követő szankciós cunami jelentősen odavágott a globális tőkepiacoknak is, de az igazi ütést a feltörekvő piacok, azon beül is a közép-kelet-európai régió érzi meg. A magyar befektetési alapok közül a legrosszabbul nem meglepő módon az orosz részvényalapok teljesítenek, de csúnya bukókat láthatunk egyes kötvény- és abszolút hozamú alapoknál is. Persze vannak ilyen környezetben is jól teljesítő alapok, közöttük is az árupiaci alapok viszik a prímet.
Van ez a fránya infláció, ami úgy tűnik, velünk marad egy ideig, így viszont a szuperállampapír már nem tűnik annyira szuper befektetésnek. De milyen infláció mellett érdemes az inflációkövető prémium állampapírt választani? Milyen infláció mellett éri meg a már meglévő MÁP+-t prémium állampapírra cserélni? Mi van akkor, ha most megvesszük a prémium állampapírt, de két év múlva lecsökken az infláció, váltsunk inkább MÁP+-ra? Számos kérdés merülhet fel mostanság azok körében, akik állampapír-vásárláson törik a fejüket, nekik szeretnénk segíteni alábbi cikkünkkel, amelyben többféle inflációs szint mellett néztük meg, mikor melyik állampapír lehet a jobb választás.
Érezhetően emelkedtek csütörtökön a magyar állampapírok referenciahozamai, 18-26 pontos emelkedést regisztrált az ÁKK a különböző futamidőkön.
2021 a visszapattanás éve volt az ingatlanpiacon, amit idén további fellendülés fog követni - írja a Market Outlook 2022 kiadványában a CBRE. A szektor növekedésének egyik motorja a lakáspiac lesz majd, ahol az árak - hiába várják már nagyon sokan - továbbra is csak emelkedni fognak, köszönhetően a továbbra is szűk kínálatnak és az emelkedő kamatkörnyezet ellenére is erős keresletnek.
Közel kétezermilliárd forinttal nőtt a magyarok megtakarítása értékpapírokban tavaly, és ebben még nincs benne az a pénz, ami bankbetétben landolt. Az MNB friss számai szerint abszolút kedvenc volt az állampapír, a befektetési alapok népszerűsége kezd visszatérni, a részvények iránti lelkesedés azonban feleakkora, mint amit 2020-ban láttunk.
Több mint 60 évre hosszabbítják meg az atomreaktorok megengedhető üzemidejét.
Nagyon ritka esetben fordul elő.
Két friss rendelettervezet rendelkezne az EU-s források felhasználhatóságáról.
A működés nemcsak költséghatékony, de ellenállóbbá tesz a jelentős áringadozásokkal szemben is.
Ukrajna vasárnapi akciója mérföldkő az ukrán-orosz konfliktusban.
