Olyan likviditásbőséget generáltak a cégeknél az elmúlt időszak kötvény- és hitelprogramjai, hogy sokak számára a következő egy-két év forrásigényét ezek biztosítani fogják - mondta a Portfolio-nak adott interjújában Toldi Balázs, a Citi kereskedemi banki üzletágának vezetője, aki jövő keddi Hitelezés 2022 konferenciánk kkv-hitelezési panelbeszélgetésének is a résztvevője. Még nem késő regisztrálni az eseményre!
Egyre többen érdeklődnek a műkereskedelem iránt Magyarországon, közülük sokan a kortárs művészeket keresik. Ugyanakkor a festményvásárlás soha nem lehet egyszerű befektetés, még akkor sem, ha az adott festmény 20-30 év múlva a sokszorosát éri majd – mondták el a Portfolio-nak az idén 25 éves Virág Judit Galéria vezetői, Virág Judit és Törő István. Az sem véletlen, hogy a magyar piac egyik legismertebb galériája és aukciósháza határozott lépésekkel nyit a kortárs művészek felé, de kétnapos, májusi árverésükön a klasszikusok is helyet kapnak majd.
Olaszországban alapított leányvállalatot a Masterplast és vizsgálja a helyi gyártási lehetőségeket - tette közzé ma reggel a vállalat. A Masterplast elnökét, Tibor Dávidot kérdeztük a lépés hátteréről és részleteiről, arról, hogy milyen lehetőséget látnak az olasz piacon és hogy mikor járulhat hozzá az új leányvállalat érdemben a cégcsoport nyereségéhez. A cégvezető beszélt arról is, hogy ha Európa függetlenedni akar az orosz energiától, akkor nincs anélkül esélye rá, hogy ne szigetelné végig, ne újítaná fel az épületállományt.
Az OTP Bank a magyar piacon elsőként kapta meg a Magyar Nemzeti Bank jóváhagyását nemzetközi sztenderdekre alapozott vállalati zöldhitelezési keretrendszer bevezetésére. De miért jelentős mérföldkő ez a vállalati hitelezésben, és hogyan profitálhatnak ebből a napelemparkot vagy zöld irodaház finanszírozásához partnert kereső cégek? Erről kérdeztük Pókos Gergelyt, az OTP Bank Zöld Program Igazgatóságának vezetőjét.
A Portfolio heti podcast Extra adásának vendége volt Krisán László, a Széchenyi Kártya Programot koordináló KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója. A pénzügyi cég vezetője a podcastben beszélt egyebek mellett arról, hogy milyen volt Demján Sándor mellett dolgozni 20 éven keresztül, hogyan készült el a Korda Filmstúdió, hogy miképpen lehet felkészülni krízishelyzetekre, és hogy miért nem jönnek ki egymással a bankok és a vállalkozók – utóbbi okok a Széchenyi Kártya Program elindításában is szerepet játszottak. Krisán László egy különleges sorozatban volt a vendégünk, melynek házigazdája Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatóján túl Siklósi Gergely világbajnok párbajtőröző, aki sportolóként további réteget hoz be az alapvetően üzleti vezetőket megszólaltató interjúsorozatba.
Orbán Viktor fél nyolc után pár perccel élő interjút adott a Kossuth Rádiónak, az interjú során kijelentette: jelentős és mély európai gazdasági válság előtt állunk. A kormányfő szerint az energiaválság gazdaságai hatásai tompítani kell majd Magyarországon, és azt is megemlítette, szerinte bizonyos alapvető élelmiszerekből is kialakulhat hiány.
Ahogy ígérték, március 31-én beolvad a Budapest Bank az MKB Bankba, hogy aztán 2023 májusában a Takarék Csoport tagjai is csatlakozzanak az épülő szuperbankhoz. Ginzer Ildikó, a Magyar Bankholdig standard kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese ismertette velünk a részleteket, és mindazt, amit az érintett ügyfeleknek tudniuk érdemes.
Február 24-én indult meg Oroszország Ukrajna elleni inváziója, és bár a háború napról napra egyre durvább és egyre több áldozatot szed, egyelőre nem látszik a vége. Oroszországot nyugati részről súlyos szankciók sújtják, de Vlagyimir Putyin orosz elnök hatalma egyelőre töretlennek tűnik. Mégis, a hivatalos orosz narratívával szemben, amely szerint minden a terv szerint halad, egyöntetű a nyugati elemzői vélemény, hogy Moszkva súlyosan elmérte az ukrajnai helyzetet és a háború kilátásait. Mi lehetett vajon Putyin szándéka az invázióval, és miért tévedhetett Ukrajnát illetően? Mit érhet el, és mivel elégedhet meg a mostani helyzetben? Milyen válaszreakciókat szülhetnek a háború, illetve a nyugati gazdasági szankciók az orosz társadalomban? Van-e a Nyugatnak felelőssége? Ezekről is kérdeztük Sz. Bíró Zoltán történészt, Oroszország-szakértőt, a Budapesti Corvinus Egyetem tanárát.
Érthető az orosz-ukrán háború miatti felfokozott hangulat, de a Raiffeisen hazai leánybankját semmilyen értelemben nem érintik ennek közvetlen hatásai. A vállalati hitelpiac kilátásai mellett erről is beszélt a Portfolio-nak adott interjújában Kementzey Ferenc, a bank vállalati vezérigazgató-helyettese. A szakember szerint a kedvezményes hitelprogramokon túl az alacsonyabb kamatozású devizafinanszírozás és a meglévő forrásokból való növekedés is felértékelődik idén a vállalatoknál, amelyek számára a legnagyobb kockázatot most a megugró infláció és az energiaárak emelkedése fogja jelenteni.
Orbán Viktor miniszterelnök fél nyolc után pár perccel élő interjút adott a Kossuth Rádió reggeli műsorában, melyben kijelentette, amit most látunk, az a válságnak az eleje. Szerinte V4-es menekültpolitikára lenne szükség, és a menekültek fogadása jelentősen megterheli majd a költségvetést. A miniszterelnök a haderőfejlesztésről, a szankciók negatív gazdasági hatásairól, az elszálló energiaárakról és a magas infláció veszelyéről is beszélt.
Semmiféle aggodalomra nincs okuk a Raiffeisen Bank ügyfeleinek az ukrajnai helyzettel kapcsolatban. Mind a magyar bank, mind pedig a nemzetközi bankcsoport stabil és jól tőkésített, minden leánybank önfinanszírozó – mondta Zolnai György, a Raiffeisen Bank Zrt. vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjúban.
Rendkívüli interjút adott Orbán Viktor az M1-en, melyben többek között kiemelte, hogy Magyarországnak ebből a háborúból ki kell maradnia, éppen ezért nem is szállítunk fegyvert Ukrajnának. A Magyarországra érkező ukrán menekülteket azonban kötelességünk segíteni és az unióval is egységes állásponton kell lenni. Az uniós szankciós csomag nem érinti és nem is fogja érinteni Magyarország energiabiztonságát.
Nagyon gyorsan „megbolondulhatnak a dolgok” Ukrajna körül – véli Joe Biden amerikai elnök, aki egyszerre arra kért minden amerikai állampolgárt, hogy azonnal hagyják el az országot – írja az NBC News.
A költségvetési tartalékok feléléséről, a kiigazítások szükségességéről beszélt interjújában Csaba László. A közgazdász professzor szerint sokat javíthat a jelenlegi kedvezőtlen helyzeten, ha rendezzük kapcsolatainkat az európai közösséggel.
Rendkívül feszült a helyzet Ukrajna körül, de nem szabad, hogy kialakuljon olyan eszkalációs folyamat, melyben magyar katonák bevetésére is szükség lenne – mondta Benkő Tibor honvédelmi miniszter a Portfolio-nak. Összességében a szakember úgy véli, a mostani hidegháborús retorika senkinek sem kedvez, és bízik benne, hogy nem kerül sor nyílt háborúra Oroszország és Ukrajna közt. A miniszter elmondta továbbá: a tervek szerint háromévente sor kerül majd a fegyveres testületeknek járó fegyverpénz kifizetésére, és hamarosan megérkeznek a honvédség új, Panzerhaubitze 2000-es önjáró lövegei Magyarországra. Jól halad a toborzás is: a pandémia miatt speciális katonai szolgálati formákat választó állampolgárok körülbelül 40%-a folytatta a katonai szolgálatát szerződéses vagy tartalékos szolgálati formában; az évtized második felére kitűzött kadétlétszám-célokat gyakorlatilag már most teljesítették. Benkő Tiborral beszélgettünk a mali, balti és koszovói missziókról is.
Orbán Viktor kormányfő a Kossuth Rádióban ígéretet tett, hogy a családtámogatási rendszer elemei megmaradnak, és néhány elemmel ki fog egészülni, ha bizalmat szavaznak nekik, illetve a családtámogatások mértékét növelnék is. A kormányfő hamarosan Moszkvába utazik, ahol Vlagyimir Putyinnal többek között az orosz-magyar gázszerződésben rögzített gázszállítási mennyiség növeléséről is fognak tárgyalni. Az orosz-ukrán konfliktusban Magyarország a deeszkalációt támogatja.
Balogh Péter az egyike azoknak, akik szinte töviről hegyire ismerik a hazai startup szcénát. Az interjúnkból kiderül, hogy miben áll másképpen a saját portfóliócégeihez, mint a kockázati tőkés cégek, és miért csinál minden nyáron medencés bulit az alapítók részvételével. Megtudhatjuk a beszélgetésből azt is, hogy véleménye szerint miért van lemaradásban a magyar startup közeg, ha igazán sikeres cégekről és exitekről van szó. Határozott véleménye van az állami pénzek domináns részvételéről a magyar ökoszisztémában, és szeretné, ha jóval nagyobb lenne az aránya a magántőkének a finanszírozásban. Nagyon jó ötletnek tartja az equity crowdfunding megjelenését itthon, de nem számít nagyon gyors felfutásra. Kifejezetten érdekesnek tartja a tőzsdei megjelenést mind a már komoly növekedési fázisban lévő startupok, mind akár saját vállalkozása számára. Sőt, már van olyan portfoliócége, amelynél kifejezetten készülnek a nyílt piacra lépésre. Összességében a finanszírozási források jobb együttműködésére törekszik és biztat minden piaci szereplőt.
Továbbra is a legnagyobb hazai fiókhálózatot szeretné működtetni az MKB, a Budapest Bank és a Takarék Csoport egyesülésével létrejövő szuperbank, megszólítva azokat a vidéki ügyfeleket is, akiket más bankok nem érnek el – nyilatkozta Ginzer Ildikó a Portfolio-nak. A Magyar Bankholdig standard kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese ismertette: mind a hitel-, mind a megtakarítási oldalon 15-20% között alakulnak a retail piaci részesedéseik. Az MKB és a Budapest Bank között termékharmonizációs folyamatot indítottak el, amelyet március végéig be fognak fejezni.
A hatodikról az ötödik helyre jön fel az Erste Bank a magyar vállalatfinanszírozási piacon azzal, hogy megvásárolja a magyar Commerzbankot, sőt, a tervezettnél egy évvel előbb érheti el a negyedik helyet. Szabados Richárd vállalati üzletágvezető nyilatkozott nekünk a tranzakció részleteiről, a vásárló fél céljairól és a vállalatfinanszírozási piac legforróbb aktualitásairól.