Év végéig egészen 3,25 százalékig csökkenhet a jegybanki irányadó ráta - vélik a J.P. Morgan elemzői. Az elemző stáb módosította a friss növekedési és inflációs prognózisokat is. Idén recesszió helyett fél százalékos növekedést várnak. Az euró/forint árfolyam 290 körül alkalulhat.
Sem Matolcsy György elnök, sem Balog Ádám alelnök nem vett részt a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának április 23-i ülésén, így nélkülük, öt fő egybehangzó támogató szavazatával csökkentette a 25 bázisponttal 4,75%-ra az irányadó rátát a jegybank - derült ki a ma közzétett rövidített jegyzőkönyvből. A dokumentum további kamatpályával kapcsolatos mondata megerősíti az eddigi üzenetet és az óvatos jegybanki hozzáállást, azaz hogy "A további kamatlépések tekintetében a tanácstagok egyetértettek abban, hogy az irányadó kamat további csökkentésére akkor kerülhet sor, ha a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos céllal, és fennmaradnak a kedvező pénzügyi piaci folyamatok." Az ülésen Bártfai-Mager Andrea, Cinkotai János, Gerhardt Ferenc, Kocziszky György és Pleschinger Gyula vett részt, míg Matolcsy és Balog feltehetően egyéb elfoglaltságai miatt nem tudott megjelenni.
Az Európai Központi Bank nyolc éven át volt elnöke tévedésnek tartja az Európa erkölcsi és egyéb hanyatlásáról szóló - nálunk közkeletű, sőt hivatalos - vélekedéseket. Az Alapblognak adott interjújában Jean-Claude Trichet tanácsot is ad a magyar kormánynak és a jegybanknak: tevékenykedjenek egymástól függetlenül.
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter egy londoni pénzügyi konferencián aggodalmát fejezte ki a vezető jegybankok ösztönző programjai által okozott "kritikus problémák" miatt, amelyek rossz döntések meghozatalára ösztökélhetik a befektetőket.
Negyed százalékponttal 2,75 százalékra méréskelte az irányadó ráta szintjét az ausztrál jegybank, holott sokan tartásra számítottak. A jegybankelnök az alacsony növekedést, a visszafogott hitelezési aktivitást és az erős árfolyamot említette a vágás okaként.
Kihelyezett kamatdöntő ülést tart ma Pozsonyban az Európai Központi Bank kormányzótanácsa. Az elemzők szűk többsége számít arra, hogy a testület 25 bázisponttal 0,50 százalékra csökkenti az irányadó euróövezeti kamatszintet.
A Magyar Nemzeti Bank holnap 11-kor mutatja be a Növekedési Hitel Program részleteit - tudatta közleményében a jegybank.
Üdvözli a jegybank olcsó forrásnyújtási törekvését Surányi György egyetemi tanár, az Intesa Sanpaolo regionális vezetője, amely bankcsoport érdekeltségébe tartozik a CIB is. Ez az intézkedés önmagában azonban kevés a gazdaság beindításához, szerkezeti reformok és üzletbarát politika is szükséges a gazdaság fellendítéséhez. A kamatcsökkentés is jó irány, azonban a piaccal nem szabad szembemenni, szerinte a forintot erősíteni kellene - derül ki a közgazdász Indexnek adott interjújából. Surányi szerint a végtörlesztés hiba volt, a magán-nyugdíjpénztár megszűntetése viszont nem volt teljesen elhibázott lépés.
Újabb történelmi mélypontra, 4,75%-ra vágta irányadó kamatát mai ülésén a monetáris tanács. A piac számított a 25 bázispontos mérséklésre, sőt, Londonban a merészebb elemzők a fél százalékpontos csökkentést is elképzelhetőnek tartottak - a jegybank azonban kitartott a szokásos ütem mellett.
A kedvező inflációs és visszafogott növekedési kilátásokkal magyarázza a monetáris tanács a mai kamatcsökkentést. A vállalatokat terhelő adók nem gyűrűznek át az árakon a fogyasztókhoz, mert a kereslet nagyon szűk, és ez útját állja a drágítási szándékoknak - áll a megjelent közleményben. A kilátásokat illetően a végső üzenet a szokásos: ha a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos céllal, és fennmaradnak a kedvező pénzügyi piaci folyamatok. Megállapíthatjuk: az infláció oldaláról rövid távon aligha fenyeget veszély, vagyis csak a globális környezet romlása állíthatja meg a kamatcsökkentési sorozatot.
Az elmúlt hetek alapján egyértelmű a gazdaságpolitika törekvése arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank idei működési eredményének javításán keresztül mérsékelje az állam 2014-es jegybanki veszteségtérítési kötelezettségét. Az eddig jelzett lépések azonban közvetlenül nem segítenek ebben. A legfrissebb nemkonvencionális "trükk", a kéthetes jegybanki eszköz átalakítása pedig végül oda vezet, hogy ugyanúgy finanszírozza majd magát az állam, ahogy tavaly, de közben több más cél elérését is segíti. Könnyen előfordulhat például az, hogy a gazdaságpolitika megteremtené a lehetőségét annak is, hogy a választásokhoz közeledve bármikor előtörlesztést kezdeményezzen a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felé.
Ma este jelenti be Orbán Viktor miniszterelnök, ki lesz a jegybank alelnöke - értesült az hvg.hu. Ez egybevág a korábbi értesülésekkel, miszerint valamikor a kormányülés után tudhatjuk meg az új alelnök nevét. A hvg.hu szerint a monetáris tanácsból érkezhet a személy, ami megerősíti az Index információit, hogy Bártfai-Mager Andrea és Gerhardt Ferenc lehet az esélyes. Két új alelnök várhatóan nem lesz.
A tények alapján meg kell szűnnie a túlzott deficit eljárásnak. Abban azonban nem bízhatunk, hogy az EU ezek alapján dönt. Az országnak ugyanis vannak ellenségei, akik a bankadó és a közműcégeket terhelő adók miatt dühösek Magyarországra - jelentette ki Orbán Viktor a közrádióban. A kormányfő a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a jegybank új programjával kapcsolatban úgy vélekedett, hogy indokoltak a Magyar Nemzeti Bank új kísérletei. A miniszterelnök bizakodó az ország növekedési kilátásait illetően, meglepetést fog okozni Magyarország idén ebben a tekintetben. Arról is beszélt, hogy Magyarország egy északi gázvezeték megépítésére készül Szlovákiával közösen.
Csütörtök esti döntésével a Standard and Poor's negatív kilátást rendelt Magyarország hitelminősítéséhez, egyúttal megerősítette az érvényben lévő "BB" adósbesorolást. A hitelminősítő véleménye szerint a legutóbbi változtatások az egyes magyar intézményekkel kapcsolatban aláássák az ország intézményi hatékonyságát. Az elemzők itt konkrétan a jegybanki vezetőváltást és a legutóbbi alkotmánymódosítást említik meg. A forint azonnal gyengüléssel reagált a hírre.
Írásbeli kérdésre adott válaszban fejtette ki meglátásait Magyarország devizatartalékáról Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter szerint a tartalék jelenlegi mérete megfelel a különböző szabályoknak és elegendő ahhoz is, hogy a piac bizalmát biztosítsa. Azt is rögtön hozzáteszi, hogy a tartalék szintjéről a jegybank illetékes dönteni, nem pedig a kormány.
A szerdán napvilágot látott sajtóértesülések szerint újabb devizahiteles mentőcsomagot tervez a kormány, ezúttal a 90 napon túli késedelemben lévő adósok számára. A program részletei egyelőre nem ismertek, de a sajtóértesülések és egy tavalyi adósmentő program alapján már most körvonalazódni látszik, mit tartalmaz majd a csomag. Cikkünkben többek között összefoglaljuk, miként kivitelezhető, illetve milyen hatásokkal járhat ez az intézkedés. Annyit már most valószínűsíthetünk, hogy sem a bankszektor stabilitására, sem a jegybanki devizatartalékra nem fog nagy veszélyt jelenteni, ugyanakkor nem is csodaszer: kétséges, hogy hosszú távú megoldást jelentene a késedelmes adósok fizetőképességi problémáira, illetve megnyugvást hozna a piac számára.
Jelentős részben a cég vezére.
Idén is díjazzuk a vállalatok legjobb pénzügyi-gazdasági vezetőit.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Alakítottak rajta egyet.
A világ legnagyobb gyártója habozni kezdett.
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
