Az elmúlt időszakban ellentétes tendenciák jellemezték az európai bérek alakulását. Közeledett egymáshoz az egyes európai országok átlagkeresete, ugyanakkor az országokon belül nőtt a bérek egyenlőtlensége. A növekvő országon belüli bérkülönbségeket többségében a cégek közötti bérkülönbségek növekedése okozta, miközben a cégeken belüli bérkülönbségek inkább csökkentek Wouter Zwysen, az Európai Szakszervezeti Intézet kutatója által publikált tanulmány alapján.
Az Alkotmánybíróság szerint nem jelent alkotmányos kérdést, hogy a szociális ellátások és számos kedvezmény alapjául szolgáló öregségi nyugdíjminimum összege a létminimumot sem biztosítja, írja az Utcajogász Egyesület.
A Világbank frissen megjelent, globális gazdasági kilátásokról szóló jelentése szerint növelte a jövedelmi egyenlőtlenséget a világban a koronavírus, és nem is a rövid távú, sokkal inkább a hosszú távú hatása lesz ennek fájó.
Az OECD országokban a 65 év felettiek a teljes lakosság átlagjövedelmének 88%-ából élnek, azonban a nyugdíjba vonulást követően az életkor előrehaladtával az átlagjövedelem csökkenni kezd. Az OECD tanulmányából az is kiderül, hogy a nyugdíjasok jövedelmének nagy részét az állami transzferek és a vállalati nyugdíjprogramokból származó jövedelmek teszik ki, utóbbi gyakorlatilag teljesen hiányzik Magyarországon. Itthon az idősebbek az állami nyugdíj mellett nagy mértékben a munkából tudják kiegészíteni megélhetésüket, az olyan egyéb megtakarítások, mint nyugdíjpénztárak, elenyésző arányt képviselnek nálunk más országokhoz képest. Az adatokból azonban kiderül az is, hogy időskori szegénység szempontjából Magyarország nincs olyan rossz helyzetben, de az utóbbi évtizedekben megnőtt a magyar nyugdíjasok közötti jövedelmi egyenlőtlenség.
A rendelkezésre álló jövedelem egyharmada a háztartások tíz százalékánál koncentrálódik az Egyesült Államokban a Bureau of Economic Analysis új statisztikája szerint, amely a jövedelem eloszlását mutatja az országban.
A nyugati országrész és a főváros kedvezőbb helyzetét mutatja a Takarék Index 2021-es élhetőségi rangsora, amely járásonként veti össze a többi között az oktatási, egészségügyi, kulturális és vásárlási lehetőségeket. Budapesten a legkedvezőbb az összkép, az első tízben még hét dunántúli és két tiszántúli járás található. A bűnözésben vagy a megfizethetőségnél a főváros rosszul szerepel.
November elején publikálta GfK Vásárlóerő 2021 tanulmányát a GFK Hungária Piackutató Kft. A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy az idei magyar vásárlóerő enyhén a 2019-es szint felett van: a mutatószám hazánkban egy főre átlagosan 7.643 euró, ami az európai átlag 51 százalékának felel meg. Ezzel idén is a 30. helyen állunk az országos összehasonlításban. De milyen tanulságai vannak egy ilyen nemzetközi elemzésnek, mik azok a számok, amik igazán beszédesek a kutatók számára?
Friss adatok jelentek meg a háztartások bruttó megtakarítási rátájáról Európában. Az Eurostat számai szerint tavaly Magyarország is egyike volt azon országoknak, amelyek hátul kullogtak a listán, annak ellenére, hogy a koronavírus és a lezárások összességében jót tettek az extra megtakarítások képződésének. Ha önmagában csak a magyar megtakarítások alakulását nézzük, biztató jel, hogy évről évre nő valamelyest a lakosság félretett pénze.
A korábbi 70 százalékról a bruttó fizetés 100 százalékára emelkedett 2021. július 1-jétől a csecsemőgondozási díj (csed) összege. Mutatjuk, kik, milyen esetben és meddig jogosultak a csed-re.
A munkavállalók elkötelezettségének erősítése az egyik legjobb befektetés, amit egy vállalat a saját háza táján megtehet. Mégis az látható, hogy erre nem áldoznak eleget a cégek, vagy hamvába holt kísérletekkel próbálkoznak. A HR-esek azonban meghatározhatnak olyan középtávú célokat, amik befuthatók, és a hosszú távú stratégiai célok irányába mozgatják a vállalatokat - írja elemzésében Halász Erika, a KPMG szenior menedzsere.
A lengyel pénzügyminisztérium azt tervezi, hogy minimumadót vezet be a nagyvállalatok részére, amely az önfoglalkoztatók számára csökkentett egészségügyi hozzájárulás miatt kieső bevételeket kompenzálná.
Drasztikusan csökken a tanárok keresetének vásárlóereje, miután az elmúlt hét évben a kormány befagyasztotta a pedagógusbéreket (a 2014-es minimálbérhez kötötte), ezért egyre nagyobb az országban a pedagógushiány. A legsúlyosabb válságokban bevett spórolási gyakorlat 2015 és 2019 között is zajlott Magyarországon, pedig a gazdaság kifejezetten gyorsan növekedett, jelentős költségvetési forrásokat biztosítva a kabinetnek. Most hivatalosan azért nem kapnak béremelést a pedagógusok, mert a koronavírus-válság miatt a gazdasági helyzet ezt nem teszi lehetővé, miközben a gazdaság a vártnál gyorsabban áll talpra, de ebből a növekedéséből adódó pluszforrásokat sem a tanárbérek rendezésére költi a kabinet. A pedagógusok havonta ma már százezreket veszítenek, az elmúlt öt évben pedig fejenként összesen 3-5 millió forint közötti összeget buktak, mert a bérük a 2014-es minimálbérhez van igazítva. Ha a béreket nem rendezik, akkor egyre több pedagóguscsalád élhet nélkülözésben a következő időszakban, a fiatalok számára pedig nem jelent perspektívát a főiskola után a szakmunkás minimálbér összegéért tanítani, így a már most is érdemi pedagógushiány a következő években még súlyosabbá válik majd.
Sokszor csak a fizetésbeli különbségekre hivatkoznak, amikor arról beszélnek, milyen jövedelmi egyenlőtlenségek vannak a szegényebbek és gazdagabbak között, holott a teljes vagyont nézve még nagyobb egyenlőtlenségekkel találkozhatunk – ír a jelenségről a Bloomberg.
A Portfolio által féléves rendszerességgel elkészített Prémium Banki felmérés adatai szerint több mint 223 ezer banki ügyfélszámlára érkezhet legalább havi 500 ezres fizetés, több mint 9 ezer ügyfélszámlán pedig 30 millió forintot meghaladó megtakarítás lehet.
Egyre erősebbek azok a hangok, amelyek a 27%-os áfa csökkentését kívánják elérni. Nem vonva kétségbe a szándék nemességét – a szegények nyomorának parancsoló enyhítését, a középosztály erősítését – téves, hibás lépésnek tartanám az áfa mérséklését. Ha van olyan adópolitikai döntése a kormánynak, ami összességében helyes, akkor ez éppen az áfa emelése volt, illetve még inkább az általános csökkentés merev elutasítása.
Még mindig vannak komoly kérdőjelek a miniszterelnök által belengetett szja-visszatérítés kapcsán, azért szép lassan kitisztul a kép. Összeszedtük, amit eddig biztosan tudunk, és pár konkrét példán keresztül bemutatjuk, mekkora visszatérítésre számíthatnak az emberek, így bárki könnyen ki tudja számolni, mennyi járhat neki.
Komoly ígéretet tett a magyar családoknak szerdán Orbán Viktor: ha a gazdasági növekedés az idén meghaladja az 5,5%-ot, akkor 2022 elején az átlag alatt kereső gyermeket nevelők visszakaphatják egész éves befizetett személyi jövedelemadójukat (szja). Az intézkedéssel elsősorban az egy és két gyermeket nevelő családok járhatnak jól, ahol mindkét szülő dolgozik és az átlagbér alatt keres. Esetükben akár az egymillió forintot is meghaladhatja a visszajáró összeg.
A SonntagsBlick elemzése szerint Schwyz és Zug kantonok a leggazdagabb területei Svájcnak, itt ugyanis minden nyolcadik ember milliomos – számol be a hírről a Bloomberg.
