2022-ben 402 milliárd forintos vesztesége volt az MNB-nek, ez lényegesen meghaladja az egy évvel korábbi 51,7 milliárdot, sőt az elmúlt húsz évben sem volt példa még csak hasonlóan nagy mínuszra sem. Ugyanakkor a magas kamatok miatt a veszteség lehetett volna sokkal nagyobb is, ha a kamateredményt nem kompenzálja a devizaváltáson elkönyvelt 800 milliárd forintos profit.
Történelmi veszteséget ért el az első félévben az MNB, a jegybank eredménye több mint 200 milliárd forintos mínuszt mutatott. Ez persze nem meglepő, hiszen már 2021 második felében látszott, hogy az emelkedő kamatok az eredmény szempontjából rosszul jönnek, azonban még az előző félévhez képest is több mint háromszorosára hízott a veszteség. Ha pedig nem lett volna ismét jelentős profit a devizaváltáson, akkor még ennél is sokkal csúnyább lehetett volna a féléves beszámoló.
A tavalyi minimális nyereség után az első félévben 200,9 milliárd forintos vesztesége volt az MNB-nek – derül ki a jegybank pénteken megjelent féléves jelentéséből. A jelentős bukás a kamateredmény romlásának tudható be, ahogy már a tavalyi második félévben is látszott, a magasabb kamatok kedvezőtlenek a jegybanki eredmény szempontjából.
Az első félévben mindössze 8,8 milliárd forintos profitot ért el az MNB, ennél alacsonyabb a nyeresége utoljára 2017 második felében volt, ilyen rossz első féléve pedig tíz éve nem volt a jegybanknak – derül ki a most közzétett féléves jelentésből. Szinte minden lényeges eredménysoron rontott az MNB tavalyhoz képest, a devizaváltásból származó nyereség is jelentősen visszaesett, de még így is az hozott szinte csak profitot. Az utóbbi évek folyamatos tranzakciói után ma már egy 340-ig erősödő forint is kellemetlen lenne a nyereség szempontjából.
Közel 300 milliárd forintos eredménye keletkezett az MNB-nek a devizaárfolyam-változásból – olvasható a jegybank éves jelentésében. Már az első félévben jelentős, több mint 200 milliárd forintos volt ez az eredmény, ami után az év második felében lényegesen kisebb tételt realizáltak. A jelentős árfolyameredmény egyrészt a forint gyengülésének, másrészt az állam megnövekedett devizaigényének köszönhető. Ha levonjuk az árfolyameredményt, akkor 2016 óta a legalacsonyabb lenne a jegybank profitja.
A Magyar Nemzeti Bank 2019 első félévében ismét jelentős, 53 milliárd forintot kitevő nyereséget ért el. A jegybanki eredmény összetételében jelentős átalakulás történt az elmúlt években – az árfolyameredmény mérséklődő szerepe mellett hangsúlyosabbá vált az MNB kamateredménye. A kamateredmény javulásában – így a 2013 óta folyamatos nyereség elérésében – meghatározó volt a jegybanki kamatkiadás mérséklődése. A kedvező eredményhez a historikus mélypontra csökkenő alapkamat, valamint az MNB programjainak köszönhetően mérséklődő bankoktól származó jegybanki forrásállomány is hozzájárult. A kamat- és kamatjellegű eredmény pedig 2017 második felére pozitívvá is vált, 2018-ban 27, 2019 első félévében 28 milliárd forintot tett ki. A kamateredmény többek között azért is érdemel kiemelt figyelmet, mert részét képezi az ún. tranzakciós eredménynek, melynek osztalékként történő befizetése nemcsak az államadósságot, hanem a költségvetési hiányt is mérsékli. Továbbá az árfolyameredmény várható csökkenése miatt a jegybank nyereséges működésének fennmaradásában egyre fontosabb szerepet tölt be a kamateredmény alakulása. Az MNB szerzőinek cikke.
A Magyar Nemzeti Bank 2018. évi eredménye 47,8 milliárd forint volt, így a 2013 óta megkezdett ciklust folytatva a jegybank a tavalyi évben is nyereségesen működött. Ennek eredményeként a 2016-os 50 milliárd forint után ismét tud osztalékot fizetni a jegybank - olvasható az MNB közleményében.
Tavaly is jelentős, 54,3 milliárd forintos profitot ért el a Magyar Nemzeti Bank (MNB), melyből idén nem fizet osztalékot a költségvetésnek, hanem eredménytartalékba helyezi - derül ki a jegybank pénteken megjelent éves jelentéséből. Az eredmény szerkezete azonban jelentősen átalakult az utóbbi években: a kamateredmény már alig mutat veszteséget, az egyéb tényezők miatt azonban még mindig szükség van a devizaváltásból eredő profitra. Arra viszont már nincs szükség, hogy a kelleténél több devizát váltson át az MNB, mint ahogy arra 2013 és 2014 esetében gyanakodtunk. Az viszont érdekes, hogy a jegybank 2016-ban is átadott 600 millió forintnyi vagyont a Pallas Athéné Közgondolkodási Programnak, vagyis szerényebb mértékben ugyan, de folytatódott az alapítványok pénzelése.
"Nagyon valószínű", hogy idén nulla körül alakul a jegybank éves eredménye, így az is nagyon valószínű, hogy a központi költségvetésnek jövőre nem kell a jegybanki veszteségtérítés miatti kiadással számolnia - mondta el egy mai jegybanki sajtóbeszélgetésen Palotai Dániel.
A laza monetáris politika fenntartásának terve rajzolódik ki a friss jegybanki jelzésekből, ami egyre inkább sérülékennyé teszi a forint árfolyamát. Ez még inkább igaz lehet azzal, hogy a Magyar Nemzeti Bank költségvetési megfontolásokból a saját eredményére is kiemelten kezdett figyelni. Így a jövőben, amikor a kamatemelés lehetősége felmerül, eggyel több érv lesz a laza kondíciók fenntartására: a Növekedési Hitelprogram hatására növekvő kéthetes kötvényállományon ugyanis egyre nagyobb lesz a kamatfizetési kötelezettsége. Így a döntéshozóknak még inkább ébernek kell lenniük, hogy saját hitelességüket ne sodorják veszélybe.
Elemzésünk főbb megállapításai:
Összehívta nemzetbiztonsági csapatát a műveleti központban az amerikai elnök.
Nem kell messze menni.
A közel-keleti konfliktusra figyel a piac.
404 fölé ment az euró-forint árfolyama.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel.
Egyre inkább háttérbe szorul a dollár.
Fontos fejlemények az öt napja tartó iráni-izraeli háborúról.
Szalóki Katalinnal, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatójával beszélgettünk.
A válasz nem az, amit elsőre gondolnánk!
