Az idei első félévben olyan gyorsan nőtt a keresetek reálértéke, amire csak nagyon ritkán van példa. A lakosság mégsem szórja két kézzel a pénzt. Cikkünkben a visszafogott fogyasztás közgazdasági okait igyekszünk megvilágítani.
Az inflációs válságot követően, a sajnálatos módon továbbra is velünk maradó háborús környezetben 2024 első felében a magyar lakosság fogyasztási szokásai megváltozni látszanak, ez a változás két tényezőből tevődik össze. Egyrészt az idei évben tapasztalt jelentős reálbér-emelkedés ellenére a lakosság óvatossági motívumának csak lassú oldódása figyelhető meg. A háztartások a fogyasztásuk erőteljes növelése helyett megtakarításaik reálértékének visszaépítését helyezték előtérbe, amely mind a betétállományuk és értékpapír-tranzakcióik, mind pedig a lakástranzakciók számottevő bővülésén megmutatkozik. Emellett, bár nemzetközi összehasonlításban az EU átlagát meghaladó növekedés látszik a hazai kiskereskedelmi forgalom volumenében, mégis az tapasztalható, hogy a lakosság inkább külföldön, illetve a külföldi online kereskedelemben növeli nagyobb mértékben a költéseit, valamint az elhalasztott lakásvásárlásait pótolja.
Az egészségtelen élelmiszerekre kivetett adó nem érte el fő célját: hosszú távon nem tudta csökkenti az egészségre káros élelmiszerek fogyasztását, ráadásul a szegényebb háztartások arányaiban több adót fizetnek, mint a gazdagabbak – derül ki a Corvinus Egyetem kutatásából. A Pénzügyminisztérium szerint az intézkedés bevált.
Az amerikai kiskereskedelmi forgalom a vártnál érdemben erősebb volt júliusban, míg az augusztus második hetére vonatkozó új munkanélküli segélykérelmek száma csökkent az előző héthez képest. A két beérkező feldolgozóipari hangulatindex viszont elmaradt a várakozásoktól. Az exportinfláció emelkedett az előző hónaphoz képest. Összességében az adatok csökkentik a recessziós félelmeket, ami kedvező a részvénypiacok számára.
A frissen beérkezett makrogazdasági adatok alátámasztják azt az aggodalmat, hogy idén nem lesz képes a kínai gazdaság elérni a tervezett 5% körüli növekedést. Ennek komoly következményei vannak a globális nyersanyagárak alakulására és az inflációs kilátásokra is, amelynek a hatása a nyugati tőzsdéken is érződhet.
Az „armageddon-közgazdászok” ráhúzták a vizes lepedőt a magyar gazdaságpolitikára, mondván, hogy az kudarcot vallott, mivel a GDP-növekedés 2024-ben sem tudja visszanyerni korábbi dinamikáját. Az ilyen kritikák a válság természetének nem megfelelő megértésére utalnak. A 2024-re jelenleg várható 2 százalék körüli GDP-növekedést azonban nem szabad lebecsülni. Nemzetközi összevetésben ez egyáltalán nem rossz, sokkal inkább kiemelkedő teljesítménynek számít. A gazdaságpolitika hatékonyságának értékelésekor fontos megvizsgálni, hogyan képes az adott ország gazdasága alkalmazkodni a külső és belső kihívásokhoz. Legnagyobb külkereskedelmi partnerünk, Németország GDP-volumene már 4 negyedéve csökkenést mutat éves alapon, és az elemzők többsége 2024 egészében is csak 0 százalékos, vagy kicsivel azt meghaladó növekedésre számít, az USA-ban pedig a júliusi munkaerőpiaci adatok alapján aktiválódott a korábbi recessziókat mind előrejelző Sahm-szabály, ami jelentős globális tőzsdei turbulenciákat okozott, ez pedig tovább növelte a háborúk és kereskedelmi konfliktusok miatt már eleve magas külső bizonytalanságot. A jelenlegi gazdasági környezetben tehát a 2 százalék körüli növekedés olyan teljesítmény, amely azt jelzi, hogy a magyar gazdaságpolitika a kedvezőtlen belső és külső körülmények ellenére továbbra is képes stabil és fenntartható növekedést biztosítani.
Folytatódik a befektetési alapok és az állampapírok csatája: előbbiek állománya az első félévben több mint 1300 milliárddal nőtt, az állampapírok 600 milliárdos növekményét egyelőre a bankbetétek is megelőzik. De nem szabad leírni az állampapírokat: van pár szám, ami azt mutatja, korántsem szerepelnek olyan rosszul. Mindeközben a bankok állampapír-állománya tovább csökkent, a befektetési alapok államadósság-részesedése pedig nő.
Eltérő tendenciák látszanak az euróövezet és az EU egészének kiskereskedelmi forgalmában, és az összkép összességében kedvezőtlen. Az első becslések szerint a szezonálisan kiigazított kiskereskedelmi forgalom volumene 2024 júniusában 0,3 százalékkal csökkent az euróövezetben, míg az EU-ban az előző hónaphoz képest 0,1 százalékos csekély mértékű növekedést mutatott az előző év azonos időszakához képest – derül ki az Eurostat legfrissebb jelentéséből.
Júniusban sem jött el a fogyasztási boom Magyarországon, hiába várták sokan a fordulatot az idei év második negyedévére. Bár a keresetek dinamikusan nőnek, a lakossági fogyasztás továbbra is kifejezetten gyengén teljesít. A KSH most megjelent adatai szerint a kiskereskedelmi forgalom naptárhatástól megtisztítva 2,6%-kal bővült az előző év azonos időszakához képest, ugyanakkor az előző hónaphoz viszonyítva minimálisan visszaesett.
Az eMAG a nyár végén (augusztus 31-ei dátummal) leépítést tervez Magyarországon, hogy ezt követően ősz végéig (október 31-ig) egy kisebb hazai csapat feleljen a webshop Marketplace részéért - tudta meg kereskedelmi forrásokból a 24.hu. A társaság a lap megkeresésére nem cáfolta az információt és központosításról beszélt.
A kiskereskedelmi forgalom az előző havi 2,6% után 2,3%-kal nőtt év/év alapon, míg az export infláció a konszenzusnál alacsonyabb, az import infláció pedig magasabb lett éves összehasonlításban. Összességében a mai adatok vegyesek, de megerősíthetik azt, hogy szeptemberben jöhet az első kamatcsökkentés.
A kínai feldolgozóipar folytatta a bővülést: az ország statisztikai hivatalának legfrissebb adatai szerint már az ágazat növekedés harmadik egymást követő negyedévben haladta meg a teljes gazdaság ütemét.
Az első fél évben 0,3 százalékkal kevesebb motorbenzin és 1,2 százalékkal kevesebb gázolaj fogyott a kiskereskedelmi forgalomban Magyarországon, mint tavaly ugyanebben az időszakban; az üzemanyag-fogyasztás így átlagosan 0,9 százalékkal csökkent - tette közzé honlapján a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ).
Nehéz helyzet elé állítja a döntéshozókat, hogy a vártnál érdemben rosszabb kínai GDP-adatok érkeztek. Az eddig meghozott ösztönzőintézkedések egyelőre még nem érezteti a hatásukat. A héten tartják Kínában a Harmadik Plénumot, ahol akár fontos gazdasági döntések is születhetnek, amelyek újra életet lehelhetnek a gazdaságba.
Májusban az ipar és a kiskereskedelmi forgalom teljesítménye is inkább kellemetlen meglepetést okozott Magyarországon, ami miatt egyre nehezebb gyors GDP-növekedéssel számolni a második negyedévben - írja a havi rendszerességű statisztikai adatok értékelése kapcsán friss elemzésében Virovácz Péter, az ING Bank szenior közgazdásza.
Az áprilisi csökkenés után gyakorlatilag stagnált a kiskereskedelmi forgalom volumene Magyarországon az előző hónaphoz képest. Ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) májusi adataiból.
Oroszországban harmadik hónapja lassult a kiskereskedelmi forgalom növekedése májusban éves szinten, a munkanélküliség ugyanakkor történelmi mélyponton stagnált - derül ki az orosz statisztikai hivatal honlapjára fölkerült adatokból.
Napokon belül megszűnik a kötelező akciózás rendszere. A kormány szerint eljött az ideje annak, hogy kivezessék az intézkedést, miután elérte a célt. Vámos György közgazdászt kérdeztük arról, hogy milyen hatással játhat a kötelező akciózás vége.