klímaváltozás

Ketyegő klímabomba: miért számít minden egyes tonna szén-dioxid, amit ma kibocsátunk?

2025. július 26. 15:05 | Újvári Gábor

Ketyegő klímabomba: miért számít minden egyes tonna szén-dioxid, amit ma kibocsátunk?

A légköri szén-dioxid-koncentráció minden eddiginél nagyobb ütemben nőtt 2024 során, és bár részsikerek vannak, globális értelemben még mindig nem sikerült megtörni a szénkibocsátás növekedését. Ez pedig elengedhetetlenül fontos lenne a jövőbeni negatív éghajlati és társadalmi-gazdasági hatások csökkentése érdekében, rövidebb (néhány évtizedes) és hosszabb (több száz, illetve ezer éves) időtávon egyaránt. Annál is inkább, mert a jelenkori szénkibocsátás a globális szénkörforgalmon és légköri szén-dioxidon keresztül, éghajlati visszacsatolások által befolyásolva több ezer évre meghatározza a jövő éghajlatát és természeti környezetét, jelentős hatást gyakorolva jövő generációk százainak, sőt, ezreinek az életére.

Háttérbe szorult klímavédelem – Így változtak meg a V4-ek prioritásai az energiaválság után

2025. július 26. 13:30 | Vasárus Gábor László, Farkas Jenő Zsolt, Kovács András Donát, Kiss Emőke

Háttérbe szorult klímavédelem – Így változtak meg a V4-ek prioritásai az energiaválság után

A klímaváltozás társadalmi és környezeti hatásainak kezelése napjaink egyik legösszetettebb globális kihívása. Az éghajlati kockázatokkal összefüggésben a nemzeti kormányoknak ökoszisztéma-romlásra, természeti katasztrófákra, társadalmi-gazdasági átalakulásokra kell számítaniuk. A kihívások elleni küzdelemben és a klímavédelemben az Európai Unió egyfajta globális éllovasként pozícionálja magát. Ezt bizonyítják az olyan átfogó szakpolitikai dokumentumok, mint az Európai Zöld Megállapodás (2019) és a ‘Fit for 55’ csomag (2021), amelyek a klímasemlegesség elérését célozzák. Ebben a kontextusban sajátosnak mondható a kelet-közép-európai EU-tagállamok, különösen a Visegrádi Négyek (V4 – Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia) klímapolitikai pozíciója (Bocquillon és Maltby, 2017; Skjærseth, 2021). A megújuló energiaforrásokra és a dekarbonizációra vonatkozó célkitűzéseik bizonyos tekintetben eltérőek az EU többi tagállamaitól, és a hagyományosnak tekinthető szén- és nukleáris energiatermelési módokhoz való ragaszkodásuk erős.

Félelmetes jelentés érkezett: öt éven belül kiszáradhat egy ország fővárosa?

2025. július 26. 10:00 | Portfolio

Félelmetes jelentés érkezett: öt éven belül kiszáradhat egy ország fővárosa?

Néhány éve még teljesen elképzelhetetlen volt, hogy egy olyan jelentés lásson napvilágot, mely szerint éveken belül kiszáradhat egy ország fővárosa, Kabulban most mégis ettől tartanak. A CNN riportot készített a világ egyik legszegényebb országában élők viszontagságairól, a helyzet pedig finoman szólva is elkeserítő.

Kiderült, hogy mennyi akkumulátorra van szüksége Magyarországnak: meglepő számok jöttek ki

2025. július 24. 16:52 | Major András

Kiderült, hogy mennyi akkumulátorra van szüksége Magyarországnak: meglepő számok jöttek ki

Magyar kutatók kidolgoztak egy modellt, amellyel meghatározható, mekkora naperőmű és ehhez kapcsolódó akkumulátoros energiatároló teljesítmény kiépítése lenne költségoptimális az európai villamosenergia-rendszerben 2030-ban. Az energiatárolás, különösen az akkumulátoros technológiák szerepe ugyanis egyre nagyobb szerepet kapnak a rendszer rugalmasságának biztosításában és a költségek kiegyensúlyozásában. De vajon mennyi akkumulátor-teljesítményre van ténylegesen szükség, és hogyan alakul mindez uniós és nemzeti szinten?

Gyorsabbak, zöldebbek, részletesebbek: látványosan fejlődtek a banki fenntarthatósági jelentések

2025. július 24. 14:00 | KPMG

Gyorsabbak, zöldebbek, részletesebbek: látványosan fejlődtek a banki fenntarthatósági jelentések

A bankok fenntarthatósági jelentései egyre részletesebbek, különösen ami a klíma kockázatokat és a társadalmi hatásokat illeti, ám a pénzügyi és nem pénzügyi beszámolók közötti összhang még sokat javulhatna – állapítja meg a KPMG a Banks’ sustainability-related disclosures című nemzetközi elemzésében. Eszerint a jelentéseknek jobban kellene kapcsolódniuk a pénzügyi beszámolókhoz, és az intézkedésekhez egyértelmű, számszerűsíthető célok és eredmények is társulnának - írja értékelésében Wieder Gergő, a KPMG igazgatója.

Láthatatlan gyilkos pusztít Európában

2025. július 24. 08:11 | Portfolio

Láthatatlan gyilkos pusztít Európában

Európa-szerte egyre nagyobb problémát jelent a hőség a szabadtéri munkát végzők számára, ami már halálos áldozatot is követelt. A szakszervezetek szigorúbb szabályozásokat sürgetnek a munkavállalók védelme érdekében - írta meg az ABC News.

Friss számok mutatják, hogy többlethalálozást okoznak a hőhullámok

2025. július 23. 19:30 | MTI

Friss számok mutatják, hogy többlethalálozást okoznak a hőhullámok

Franciaországban a megszokottnál 480-nal több halálesetet regisztráltak a nyár eleji hőhullám során, amely június 19. és július 6. között a százból hatvan megyét érintett. Ez 5,5 százalékos többlethalálozást jelent - közölte szerdán az egészségügyi tárca.

Felforr a bolygó, ha ez így megy tovább

2025. július 23. 14:37 | Portfolio

Felforr a bolygó, ha ez így megy tovább

Július 24–re esik idén az úgynevezett Earth Overshoot Day, vagyis a globális Túlfogyasztás Napja. Ez a nap minden évben egy fordulópont: innentől kezdve az emberiség kollektív módon már olyan ökológiai tartalékokat használ, amelyeket a Föld ebben az évben már nem képes regenerálni. Az év hátralévő hónapjai ökológiai értelemben hiányban telnek – a globális társadalom ekkor már a jövő erőforrásait használja el, hitelből élünk. A fogalom nem új, és az általa jelzett probléma sem az. Ami változott, az a dátum: a hetvenes évek elején az év végi hónapokra esett, mára azonban rendszerint a nyár közepére tolódik. A trend világos: egyre gyorsabban éljük fel azt, ami adott évben megújulhatna – hívja fel a figyelmet a KÖVET Egyesület.

Vízválasztóhoz érkezett Európa: végre eldőlhet, Kína ölelésébe kényszerül-e az EU vezetése

2025. július 23. 12:00 | Sasvári Marcell

Vízválasztóhoz érkezett Európa: végre eldőlhet, Kína ölelésébe kényszerül-e az EU vezetése

Történelmi csúcstalálkozóra készülnek az Európai Unió vezetői a bizonytalan geopolitikai időkben a puszta méreténél is jóval nagyobb jelentőséggel bíró Kínával. Sokáig az se volt biztos, hogy az országot vezető Hszi Csin-ping részt vesz a találkozón, de miután bejelentették, hogy ott lesz, elképzelhetővé vált, hogy valódi előrelépések lehetnek a kétoldalú kapcsolat több területén is. A találkozón olyan témákkal foglalkoznak majd, mint a jelenleg igencsak kiegyenlítetlen kereskedelmi kapcsolatok, a klímaváltozás visszaszorításának lehetőségei, és az Oroszország háborús túléléséhez jelentős részben hozzájáruló csendes kínai támogatás.

Őszinte szembenézéssel a magunk javára fordíthatjuk a klímaváltozást, de az AI-t is a fenntarthatóság szolgálatába kell állítanunk

2025. július 22. 10:00 | Hörömpöli-Tóth Levente

Őszinte szembenézéssel a magunk javára fordíthatjuk a klímaváltozást, de az AI-t is a fenntarthatóság szolgálatába kell állítanunk

Amikor a mesterséges intelligencia lényegében heti-havi ritmusban döntögeti a tabukat és szab új benchmarkokat, a gazdasági helyzet a vámháború árnyékában óráról órára változik, ráadásul nyakunkon a klímakatasztrófa, vállalatvezető legyen a talpán, aki képes rendet vágni az információdzsungelben és kijelölni egy hosszú távra szóló csapásirányt. Mely szempontok mentén lehetséges mégis mindez, és mi kell ahhoz, hogy a látszólag mindent leuraló AI-t úgy állítsuk szolgálatunkba, hogy az mindenkinek jó legyen? Erről beszélgettünk Dr. Rab Árpád jövőkutatóval, aki a Portfolio Sustainable World 2025 konferencia egyik meghívottja is egyben, ahol még több oldalról körbejárjuk a témát hasonlóan neves szakértők segítségével.

Olyan történt az európai energiarendszerben, amire még nem volt példa − Mi áll a háttérben?

2025. július 20. 10:00 | Major András

Olyan történt az európai energiarendszerben, amire még nem volt példa − Mi áll a háttérben?

Újabb mérföldkőhöz ért a napelemek térnyerése az Európai Unióban, 2025 júniusában ugyanis a történelem folyamán először a napenergia vált az Európai Unió legnagyobb villamosenergia-forrásává - derül ki az EMBER nevű think tank elemzéséből. Magyarországon szintén rekord magasságba emelkedett a napelemek által megtermelt villamos energia mennyisége júniusban, miután felhők híján a naperőművek havi átlagos kihasználtsága is csúcsot döntött. De mit jelent mindez a többi energiaforrás, például a szénerőművek kilátásaira nézve? És mi a helyzet Magyarországon?

A fegyverkezési hullám ezen hatásáról alig beszélnek, pedig katasztrofális a klímára

2025. július 20. 07:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

A fegyverkezési hullám ezen hatásáról alig beszélnek, pedig katasztrofális a klímára

Szerte a világban egyre nagyobb összegeket fordítanak a hadseregek fenntartására és fejlesztésére, miközben ezzel párhuzamosan a katonai tevékenységek súlyos, gyakran figyelmen kívül hagyott környezeti hatásokat okoznak. Az elmúlt években a geopolitikai feszültségek és háborús konfliktusok nyomán újrafegyverkezési hullám indult, amely nemcsak biztonságpolitikai, hanem klímavédelmi szempontból is aggasztó következményekkel jár. A hadseregek hatalmas üvegházhatásúgáz-kibocsátása jelentős tényezővé vált a globális emisszió alakulásában, miközben ezek a kibocsátások alig szabályozottak.

Részletes keresés