Shortolja a dollárt egy olyan kötvényalap, amely versenytársainak 98%-át lenyomta tavaly. Ezen kívül fantáziát látnak a norvég koronában, a japán kötvényekben és egyes dél-amerikai devizákban is - számol be a Bloomberg.
Idén a piaci volatilitás látványos felerősödése ellenére is nő a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon, február végén már több mint 6230 milliárd forint volt az alapokban. A kötvényalapok kezelt vagyona viszont hónapról hónapra csökken, az ingatlanalapok jó értékesítési számai pedig a felé mutatnak, hogy hamarosan újabb trónfosztást látunk a piacon, az ingatlanalapok válhatnak a legnagyobb vagyont kezelő kategóriává itthon.
Hétfőn régóta nem látott rossz hangulat és pánikszerű eladási hullám söpört végig a világ részvénypiacain, részben a kötvénypiaci hozamemelkedéssel kapcsolatos aggodalmak miatt. Az, hogy végre vége szakadhat a kamatok nélküli világnak, sokaknak jó hír lehet, így szép lassan már a bankbetétekkel vagy pénzpiaci alapokkal is lehet keresni valamennyit. A kötvénypiaci hozamemelkedéssel viszont éppen azok nem járnak olyan jól, akik kötvényalapokba fektetnek, ez esetben ugyanis a hozamemelkedés átmenetileg a kötvényalapok aranykorának végét hozza magával.
Több rekord is született 2017-ben a hazai befektetési alapok piacán: a szektor idén először lépte át a 6000 milliárd forintos kezelt vagyont, a kötvényalapok mellett már az ingatlanalapok és az abszolút hozamú alapok is ezermilliárd forint feletti vagyonnal bírnak. Az idei részvénypiaci rali kedvezett a részvényalapok felfutásának, a kezelt vagyon látványos bővülése mellett ez a kategória hozta idén a legtöbb, 10% körüli hozamot a befektetőknek. Mostani cikkünkben körbejártuk, melyek voltak a legfontosabb történések idén a magyar befektetési alapok piacán, milyen fontosabb vagyoni és népszerűségi változások történtek az elmúlt években, mely alapok voltak a legkeresettebbek és mennyire támasztják ezt alá a hozamok.
Egyre alacsonyabb hozamot képesek elérni a Magyarországon kezelt kötvényalapok, és ez várhatóan a következő években csak rosszabb lesz. Nem csoda, hogy a befektetők szinte sosem látott menekülésbe kezdtek ebből a korábban nagy kedvencnek számító eszközosztályból, miközben a kötvények (persze főleg a hazai, lakossági állampapírok) népszerűsége töretlen. Persze ha nem feltétlen magyar állampapírokba, vállalati kötvényekbe fektető alapokat keresgélünk, még mindig találhatunk olyat, amelyik mindössze egy fél év alatt 7% körül hozott.
Ha biztonságban akarjuk tudni azt a pármillió forintot, amelyet nagy nehezen összekuporgattunk, az alacsony hozamkörnyezet-infláció kombináció arra kényszerít minket, hogy válasszunk: vagy végignézzük, ahogy a tökéletesen biztonságos befektetésünk minimális hozamát megeszi a pénzromlás, vagy kockáztatunk és nem kapunk attól szívbajt, hogy egyik napról a másikra kevesebb pénzünk lesz, mint amennyit betettünk. Megmutatjuk, milyen biztonságos(abb) befektetési lehetőségeket érhetünk el most a piacon.
Annak ellenére, hogy a kötvényalapok népszerűsége tavaly is némileg apadt, a kezelt vagyonuk volumene egyre növekszik és még mindig simán lehetett keresni egy jól összerakott kötvényportfólióval akár 10 százalékot is, sőt még a hosszú kötvényalapok nagy része is 5-6 százalékot hozott.
Ha valaha is a kezedbe került egy, a befektetőknek szóló könyv vagy cikk, biztos találkoztál már azzal - az egyébként teljesen jogos - figyelmeztetéssel, hogy ne (csak) a múltbéli hozamok alapján dönts, ha befektetésekről van szó, mert ez sokszor félrevezető lehet. A Portfolio friss számításai szerint azonban a befektetőket nagyon is befolyásolja, hogyan teljesítettek a múltban a kiszemelt eszközök, egyes hazai befektetési alapok keresletében például egyértelműen kivehető a múltbeli hozamok pozitív vagy negatív hatása. És ez nem is mindig baj. Kifejtjük, miért.
Hiába fektethetnek az abszolút hozamú alapok szinte bármibe, amiben a portfóliómenedzser fantáziát lát, többnyire nem teszik ezt, és működésük jelenleg többnyire alig tér el egy kötvényalapétól. A hiba a rendszerben van; az alapok befektetési politikája és költségmodellje ritkán teszi lehetővé, hogy a vagyonkezelők megcsillogtassák tudásukat.
A gyengébb augusztusi adatok után szeptemberben szerény, de már pozitív vagyonnövekedést könyvelhettek el a hazai befektetési alapok. A legtöbb pénz múlt hónapban az ingatlan- és kötvényalapokba áramlott, a legrosszabb hónapként pedig a pénzpiaci alapok élték meg a szeptembert. A legjobb havi hozamot a zártkörű alapok hozták, az ingatlanalapok teljes vagyonon belüli részaránya pedig már meghaladta a 12%-ot.
Több mint egy éve nem áramlott ki annyi pénz az európai kötvényalapokból, mint most, emellett az európai részvényalapok vagyonkiáramlása is közelít a 100 milliárd dollárhoz, részben a font heves mozgásai miatt - írja a Financial Times.
Míg egy bankbetéttel a jelenlegi kondíciók mellett 170 évig tart megdupláznunk pénzünk értékét, egy állampapírral ez közel 28 év, viszont némi kockázatvállalással akár pár év alatt is el tudtunk érni részvényekkel, részvényalapokkal 100 százalékos hozamot.
Bár a legjobban teljesítő abszolút hozamú alapokkal magasabb hozamot lehetett elérni, mint a kötvényalapokkal, átlagosan a kötvényalapok teljesítménye jobb volt, mint versenytársaiké.
Hosszú kötvényalapokkal az elmúlt években jobb hozamot lehetett elérni, mint lakossági állampapírokkal, a rövid kötvényalapokban viszont csak a likviditási előnyei miatt érdemes gondolkodni.
A feltörekvő piacokba fektető európai befektetési alapok 42 hónapos csúcsot döntöttek tőkegyűjtésben, júliusban közel 9 milliárd eurónyi friss tőke érkezett ebbe a kategóriába - írja a Morningstar adataira hivatkozva a Financial Times.
Júliusban mindössze 0,81%-kal, 5678 milliárd forintra nőtt a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon, de még így is ez volt a második legnagyobb havi növekedés idén. A vagyonnövekedés nem a keresletnek, hanem sokkal inkább a befektetéseken elért hozamnak köszönhető, a származtatott alapok egy hónap alatt 4%-os teljesítményt értek el, ennyit még a legtöbbet ígérő lakossági állampapír sem hoz egy év alatt.
Hiába jók a lakossági állampapírhozamok, a kötvényekbe fektető befektetési alapok egy része ezeket is messze felülteljesítette az elmúlt években, persze nem teljesen kockázatmentesen. Megnéztük, melyik Magyarországon kezelt kötvényalapokkal lehetett a legtöbbet kaszálni az elmúlt években.
Még alig egy éve dolgozott Bill Gross segítőjeként, máris távozik a kötvényalaptól a társ-portfóliómenedzser. Kumar Palghat már a Pimcónál is 10 évet dolgozott együtt Gross-szal, mielőtt tavaly júliusban csatlakozott volna a Janushoz. Hogy a befektetők a hírt hogyan értékelik, még kérdés, Bill Gross éppen olyan időszakban marad egyedül a kötvényportfólió menedzselésében, amikor friss tőkére lenne szüksége az alapnak - írja a Financial Times.
Az UniCredit legfrissebb elemzése szerint legalább 2006 óta nem volt olyan heti tőkebeáramlás a feltörekvő piaci kötvényalapokba, mint a július 20-szal záruló hétben. Az elemzők szerint a 4,9 milliárd dollárt kitevő pénzbeáramlás a hozamvadászatnak és az alacsony hozamokra huzamosabb ideig berendezkedő piaci várakozásoknak köszönhető. A kötvényalapokba érkező pénzeknek Magyarország is nagy nyertese, és ez a trend várhatóan folytatódik majd, főként a 3-5 éves lejáratokon.
Az idei első félévben kissé visszaeső vagyon jellemezte a hazai kötvényalapokat, a kezelt vagyon félév alatt 8 milliárd forinttal, 1308 milliárd forintra csökkent. Ebben leginkább a rövid kötvényalapok a ludasok, a hosszú és szabad futamidejű alapok ugyanis valamelyest növelni tudták nettó eszközértéküket. A csökkenő vagyon ellenére a hazai kötvényalapok korántsem teljesítettek rosszul az első félévben: egyes hosszú kötvényalapokkal 4-9%-ot is lehetett keresni idén júniusig, ami több, mint amennyit egyes lakossági állampapírok egy év alatt ígérnek.
Nem biztos, hogy Amerika képes lesz megoldani a helyzetet.
Új tervvel küzdi élvonalba magát a kontinens.
Fontos gyorsjelentések jönnek a héten.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az ukrán elnök szerint a világ nem akar május 8-ig várni a fegyvernyugvásra.
Az OXO Technologies vezére a Business podcast vendége volt.
Csányi Péter veszi át édesapjától a vezérigazgatói pozíciót.
Drámai áremelkedés tapasztalható: 2010 óta közel négyszeresére emelkedtek a termőföldárak Magyarországon.
