Valamelyest visszaesett a befektetési alapokban kezelt vagyon májusban, de a vegyes alapokra továbbra is rá vannak kattanva a magyarok: a legtöbb friss tőke hónapok óta ebbe a kategóriába áramlik, annak ellenére, hogy teljesítményben a részvényalapok kategóriája a legjobb eddig, és az árupiaci alapok is szépítettek.
7154 milliárd forintot kezeltek április végével a magyar befektetési alapok, a nagyobb kategóriák közül idén eddig a vegyes alapokba áramlott a legtöbb friss tőke, de 5% feletti teljesítményt csak a részvényalapok tudtak eddig elérni. Öt ábrán gyűjtöttük össze a legérdekesebb adatokat a hazai befektetési alapokról.
Márciusban még talán senki nem gondolta volna, hogy egy őrült kötvénypiaci ralit hoz magával a koronavírus-pánikot követő mennyiségi lazítási hullám. Pedig ez történt, és aki azt hitte, hogy ennél lejjebb már nem mehetnek a kötvényhozamok, az tévedett. Mindez persze nagyon jól jött a hazai kötvényalapoknak, az árfolyamemelkedésből főként azok a befektetők profitáltak, akik mertek a hazai piacon túlra tekinteni. A legjobban teljesítő stratégiák bőven meghaladták a szuperállampapír 4,95%-os hozamát.
Az elmúlt hetek likviditási sokkja miatt 35 kötvényalapot kellett átmenetileg bezárni a svédeknél. A befektetők nem értik, mert nekik azt mondták, olyan likvid alapok ezek, mint egy betéti számla. A felügyelet vizsgálódik az ügyben – írja a Bloomberg.
Egy EU-s szabályozás és a rekordalacsony hozamkörnyezet lényegében lehetetlenné tette a pénzpiaci alapoknak, hogy érdemi hozamot termeljenek, így a portfóliók nagy része egyszerűen átalakult rövid kötvényalappá tavaly. A lépés a legtöbb alapnak nem sokat segített: a nulla körüli hozamok és a lakossági állampapírok miatt a kötvényalapok és a pénzpiaci alapok már együttesen kevesebb pénzt kezelnek, mint korábban a kettő külön-külön. Csak 2019-ben mintegy 250 milliárd forint hagyta ott ezt a két eszközosztályt, a csökkenő tendencia pedig aligha fordul a laza monetáris politika világában. Bár még mindig lehet a lakossági állampapírokat túlszárnyaló hozamot elérni kötvényalapokkal, a jól teljesítő portfóliók lényegesen kockázatosabbak egy állampapírnál. Volt ugyanis nyolc olyan kötvényalap, amely 7% fölötti hozamot hozott.
Óriási összeg áramlott ki tavaly a Franklin Templeton alapjaiból, több, mint bármelyik másik amerikai alapkezelő alapjaiból. Különösen sok pénzt veszített a sztármenedzser Michael Hasenstab által kezelt kötvényalap – írja a Financial Times a Morningstar adataira hivatkozva. A szakember néhány éve jelentős magyar kötvényportfóliót épített fel, amivel egyesek szerint az államcsődtől védte meg Magyarországot.
Egyre olcsóbbak az európai befektetési alapok, a passzív alapok térnyerése arra sarkallja az alapkezelőket, hogy olcsóbban kínálják termékeiket – derül ki az ICI Global adataiból.
Szinte minden fillér, ami a befektetési alapokból kiáramlott a nyár során, a szuperállampapírban keresett magának helyet. A friss statisztikák szerint az elmúlt három hónapban összesen 264 milliárd forint áramlott ki a befektetési alapokból, az MNB becslése szerint pedig ebből 253 milliárd a MÁP+-ban landolhatott.
10 bóvli kötvényeket tartó európai kötvényalapból négy nem tudna elég likviditást előteremteni ahhoz, hogy egy nagyobb piaci sokk idején teljesíteni tudja a befektetők tőkekivonási kérelmeit – írja az Esma megállapításaira hivatkozva a Financial Times.
Nagyon jól jártak azok a befektetők, akik az utóbbi egy évben vettek hazai - főként hosszú - kötvényalapot, ezek között ugyanis jócskán találunk olyat, amely 10% vagy a feletti éves hozamnál jár most. Ennek a hozamnak a közel 60%-át a hosszú kötvényalapok az utóbbi hónapokban szedték össze, köszönhetően a globális és magyar kötvénypiaci hozamesésnek. Lenti cikkünkben összeszedtük, mely alapokkal lehetett a legtöbbet keresni az utóbbi időben és választ keresünk arra is, érdemes-e még beszállni.
A feltörekvő piacok egyik legnagyobb szakértője és Magyarország egykori megmentőjének aposztrofált befektetési guru, Michael Hasenstab kötvényalapjai egyetlen nap leforgása alatt 1,8 milliárd dollárt vesztettek, az ok pedig egyértelműen Argentína - számol be a hírről a Financial Times.
Közel 450 milliárd forint hagyta el az elmúlt években a magyar kötvényalapokat, hiszen az alacsony hozamkörnyezetben ennek az elsősorban kockázatkerülő befektetőket célzó eszközkategóriának jócskán akadnak a piacon jobb hozampotenciállal rendelkező versenytársai. Némi vérfrissítést hozhat viszont a szektornak, hogy egy EU-s szabályozás miatt rengeteg pénzpiaci alapot minősítettek át kötvényalappá, azonban ha folytatódik a monetáris szigorítás a világon (már ha folytatódik), ez az eszközkategória továbbra sem számíthat sok jóra.
Május az első olyan hónap az évben, amikor csökkent a hazai befektetési alapokban lévő pénz. A kategóriák közül az abszolút hozamú alapokból áramlott ki a legtöbb tőke, ezeket a kötvény és vegyes alapok követték. A befektetési alapok kezelt vagyonának visszaesése összefügghet a június elejétől vehető Magyar Állampapír Plusz iránt mutatott fokozott kereslettel.
A rettenetes tavalyi év vége után hatalmas részvénypiaci rali vette kezdetét az idei év elején, ebből pedig a magyar befektetési alapok is jócskán részesültek. A magyar alapok közel 90%-a zárta pozitív hozammal 2019 első negyedévét, ebből majdnem 70 portfólió 10% fölötti hozamot ért el. Főleg a fejlett piaci részvényekbe fektető alapok szárnyaltak.
Újabb tízmilliárdok áramlottak ki februárban a pénzpiaci alapokból egy életbe lépő EU-s szigorítás miatt, de az abszolút hozamú alapoknak sem sikerült megfordítaniuk a negatív trendet: múlt hónapban több mint 10 milliárd forintnyi vagyon hagyta ott a kategóriát. Mindeközben az ingatlanalapok népszerűsége töretlen, a következő egy-két hónap itt még hozhat meglepetéseket.
Jelentős vagyonátrendeződés volt januárban a befektetési alapoknál, az EU-s pénzpiaci rendelet miatt a pénzpiaci alapok vagyona negyedére esett vissza, miközben a kötvényalapok vagyona több mint 400 milliárd forinttal nőtt. A jó januári hozamok kicsivel megdobták az alapokban lévő vagyont, de az abszolút hozamú és vegyes alapok továbbra sem győzték meg a befektetőket.
Aggasztó ütemben nő a vállalati kötvényekre fókuszáló alapok vagyona, a Fitch szerint ha így megy tovább, könnyen lehet, hogy a vállalati kötvények hozzák majd el a következő válságot - írja a Financial Times.
A korábban még csak kötvénykirályként emlegetett Bill Gross alapjában kezelt vagyon egymilliárd dollár alá csökkent a régóta tartó rossz teljesítmény és az ügyfelek pénzkivonása miatt - írja a Financial Times.
Az általunk vizsgált 69 lakossági kötvényalap-sorozat közül mindössze 12-nek sikerült pozitív hozamot elérnie tavaly, a legjobb éves teljesítményt az Aegon Lengyel Kötvény Alap A sorozata zsebelte be 4,25%-os hozammal. Azok az alapok, amelyek a magyar piacra koncentráltak, többnyire mínuszban zártak, kivételt képeznek a rövid kötvényalapok, ezek között voltak ugyanis olyan magyar piaci kitettségű alapok is, amelyekkel lehetett minimális pozitív hozamot szerezni.
Kevés olyan befektetési alap volt, amellyel idén magas hozamot lehetett elérni, a lakossági alapok között mindössze háromnak van jelenleg 10% feletti hozama. Az abszolút hozamú, ingatlan és részvényalapok közül a legjobban teljesítők a hektikus részvénypiacok ellenére is fel tudnak azért mutatni 4-8%-os hozamokat, de a legnagyobb alapok között az ingatlanalapoké az egyetlen kategória, ahol nincs negatív hozam a listán.