A második félévben beérkező adatok meghatározók lehetnek az inflációs kilátásokat illetően - derül ki az MNB Monetáris Tanácsának keddi közleményéből. Ezek közül kiemelten fontos a lassuló európai konjunktúra dezinflációs hatásainak begyűrűzése, a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikájának változása, az új lakossági állampapír megtakarításokra gyakorolt hatása, valamint az anticiklikus fiskális politika gazdasági következményei.
A Magyar Nemzeti Bank 15 órakor közzétette mai ülését kísérő közleményét, amiben nem tett utalást további monetáris szigorítás szükségességére. A szöveg talán legfontosabb üzenete az, hogy miközben a hazai infláció továbbra is nagy változékonyságot mutat, addig a kedvezőtlen euróövezeti gazdasági helyzet következtében az Európai Központi Bank első kamatemelésének időpontjával kapcsolatos várakozások még későbbre tolódtak. Ez elég egyértelmű jelzésnek tekinthető az MNB részéről, hogy egyelőre nem látja veszélyben saját inflációs forgatókönyvét, így jelen állás szerint további szigorításra sincs szükség.
A Magyar Nemzeti Bank 15 órakor közzétette mai ülését kísérő közleményét, amiben nem tett utalást további monetáris szigorítás szükségességére. A szöveg talán legfontosabb üzenete az, hogy az inflációs alapmutatók emelkedését márciusban néhány egyedi, változékony tétel eredményezte, ami elég egyértelmű jelzésnek tekinthető az MNB részéről, hogy egyelőre nem látja veszélyben saját inflációs forgatókönyvét, így jelen állás szerint további szigorításra sincs szükség.
A Magyar Nemzeti Bank mai kamatdöntő ülését követően kiadott közleményében egyetlen említésre méltó változtatás történt a januári dokumentumhoz képest. A jegybank megítélése szerint a korábbinál kedvezőbb nemzetközi pénzügyi piaci hangulat jellemezte a legutóbbi kamatdöntést követő időszakot, vagyis mérséklődhettek a negatív külső kockázatok. A szöveg ugyanakkor változatlanul tartalmazza azt a részt, miszerint a nemzetközi környezet óvatosabb megközelítést igényel, mivel a globális konjunktúra tartós romlása lefelé mutató kockázatot jelenthet a külső inflációs környezetre.
Az inflációs alapfolyamatokat megragadó mutatók az elmúlt hónapokban a hazai árnyomás erősödésére utalnak, ezért a következő hónapokban az MNB kiemelten figyeli az inflációs statisztikákat, és ezek függvényében dönt majd a a monetáris kondíciók alakításáról - ez a 15 órakor megjelent jegybanki közlemény legfontosabb gondolata. Az MNB emellett azt is tisztázta a szövegben, hogy az EKB első kamatemelésének esetleges kitolódása és a hazai inflációs folyamatok közül az utóbbi lesz a mérvadó a jövőbeli kamatpályát illetően.
A Magyar Nemzeti Bank mai kamatdöntő ülését követően kiadott közleményében elismeri, hogy a hazai inflációs alapfolyamatokat megragadó mutatók emelkedtek, azonban a következő két hónapban az éves árindex csökkenésére számít, köszönhetően az üzemanyagárak mérséklődésének. A közlemény legfontosabb része (az utolsó bekezdés) változatlan maradt: a jegybank felkészült a monetáris politika fokozatos és óvatos normalizációjára, amelynek megkezdése az inflációs kilátások függvénye, az inflációs cél fenntartható elérése 2019 közepétől várható, ennek biztosítása érdekében pedig továbbra is laza monetáris kondíciók fenntartása indokolt.
A Monetáris Tanács megítélése szerint az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban összességében romlott a nemzetközi piaci hangulat, ennek ellenére érdemi változás nem történt a mai ülést követően kiadott jegybanki közleményben. Az MNB szerint az infláció emelkedését egyedi tényezők hatása okozta, az alapfolyamatokat megragadó mutatók nem változtak érdemben, ezért az inflációs cél eléréséhez továbbra is a laza monetáris kondíciók fenntartása szükséges. A közleményben szerepelnek még a szeptemberben hozott, a nem konvencionális eszköztár átalakítását érintő döntések, valamint a tény, hogy az intézmény 30 tonnával növelte az ország aranytartalékát. Összességében tehát a szöveg nem okozott meglepetést, a piaci várakozásoknak megfelelően nem történt említésre méltó változtatás.
Egy rövid, pirossal az oldal tetejére írt szöveg jelent meg hétfőn az uniós pályázatok hivatalos magyarországi oldalán, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy "A palyazat.gov.hu új verziója elkészült. Kérjük segítse munkánkat tesztelési észrevételeivel! Az új verzió elérhető itt". És aztán a link átvezet az uj.palyazat.gov.hu weboldalra, amely az eddig megszokott funkciókat, linkeket továbbra is tartalmazza, de szerkezetében áttekinthetőbb és így korszerűbbnek mondható.
"A jelenlegi volatilis pénzügyi piaci környezetben a magyar gazdaságot változatlanul stabil fundamentumok jellemzik, külső adóssága jelentősen csökkent, finanszírozási képessége továbbra is magas. A fiskális folyamatok fenntarthatóak, a költségvetés hiánya alacsony, a GDP-arányos államadósság zsugorodik a devizaadósság arányának jelentős csökkenése mellett." - így reagált közleményében a jegybank az elmúlt hetek árfolyam-gyengülésére, illetve hozamemelkedésére. Eszerint az MNB nem gondolta, hogy túl kellene magyarázni a dolgot, a szűkszavú értékelés inkább azt jelzi, hogy a monetáris politika nem lát okot arra, hogy nagy feneket kerítsen a tőkepiaci fejleményeknek.
A hagyományos, tartósan laza monetáris politikára utaló üzeneteket tartalmazza a monetáris tanács kamatdöntésről szóló közleménye. A jegybank monetáris kondíciók tartós tartása mellett a közelmúltban bevezetett nem konvencionális eszközök programszerű alkalmazásával biztosítja a laza kondíciók fenntartását. Kiemelendő, hogy a második negyedévre az MNB nem határozta meg pontosan a kiszorítandó likviditás mennyiségét (amely a hozamok leszorítását célozza), hanem úgy fogalmaz, a tényleges kiszorítás mennyiségének olyan mértékűnek kell lennie, amely biztosítja a kialakult laza monetáris kondíciók tartós fenntartását.
"A Monetáris Tanács kiemelt figyelemmel kíséri a monetáris kondíciók alakulását, és a kibővített eszköztár alkalmazásával biztosítja a laza monetáris kondíciók tartós fennmaradását" - így szól a mai kamatdöntő ülésről kiadott közlemény utolsó mondata. A dokumentum nem tartalmaz új üzeneteket, a kulcsmondatok változatlanok. A monetáris politika vélhetően akkor változtat legközelebb, ha az infláció, a forintárfolyam, vagy a piaci kamatok érdemben megmozdulnak. Addig a mostani keretrendszer működtetésével számolhatunk. Az egyetlen apróbb érdekesség, hogy a jegybank ezúttal nem emelte ki a közleményében, hogy az év eleje óta alkalmazott új eszközei "segítik a hosszú kamatfixálású hitelek arányának növekedését is."
Mától módosult az elektronikus uniós pályázati felületet (EPTK) érintő karbantartás rendje, azaz minden héten szerdán reggel és kéthetente pénteken reggel egy-egy órán keresztül nem lesz elérhető a felület - olvasható a hivatalos uniós pályázati közlemények között.
Megjelent a jegybank kamatdöntés utáni közleménye, amiből az alábbi elemek a legfontosabbak:
Az MNB közzétette a nagyon várt közleményét, amelyben a két új eszköz ismertetése mellett a jövőbeli monetáris politika irányára vonatkozó szokásos iránymutatás is szerepel. A közlemény hangneme szokásosan laza, talán annyi az érdekes, hogy nem jelzi explicit módon további eszközök bevezetésének lehetőségét. csupán annyit mond, hogy "a Monetáris Tanács kiemelt figyelemmel kíséri a monetáris kondíciók alakulását, és a kibővített eszköztár alkalmazásával biztosítja a laza monetáris kondíciók tartós fennmaradását."
Kiadta friss közleményét a jegybank, amelyben a mai kamatdöntést indokolja. A dokumentum nem hoz sok új információt, a legnagyobb fejvakarást az okozhatja, hogy ugyan miért kell a két kulcsmondatban a szórendet megváltoztatni, ha egyébként a mondatok tartalma nem változik.
Nem változott az MNB Monetáris Tanácsának közleménye januárhoz képest, az utolsó kulcsmondat szerint a jegybank az inflációs cél elérése érdekében kész további nem-konvencionális, célzott intézkedésekkel lazítani.
"Amennyiben a későbbiekben az inflációs cél elérése indokolja, a Monetáris Tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására nem-hagyományos, célzott eszközök alkalmazásával." - így hangzik a jegybank kamatdöntést indokló közleményének hagyományos kulcsmondata, ami továbbra is a laza monetáris kondíciók tartós fenntartására utal. A közlemény utal arra, hogy az erős belső kereslet a jegybank várakozása szerint nem annyira az infláció emelkedésében, hanem a külső egyensúly érdemi romlásában jelentkezik.
Történelmi magasságokban járt az amerikai tőzsdeindex.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az igazságügyi minisztérium hozta nyilvánosságra. Biden kampányígérete teljesülhet.
Aggodalomra adhat okot a madárinfluenza ugrása.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
