Az Erste is betört a zöld jelzáloglevelek piacára
Az OTP, a Takarék és az UniCredit után az Erste jelzálogbankja is zöld jelzáloglevelet bocsátott ki, mégpedig 1,7-szeres túljegyzés mellett, 10,4 milliárd forint névértékben.
Az OTP, a Takarék és az UniCredit után az Erste jelzálogbankja is zöld jelzáloglevelet bocsátott ki, mégpedig 1,7-szeres túljegyzés mellett, 10,4 milliárd forint névértékben.
A novemberi tömeges kamatemelés után 9 nagybank közül 6 érdemben megemelte új lakáshiteleinek kamatát decemberben. A drágulás mértéke 0,37-0,96 százalékpont, ezzel egy 20 millió forint összegű lakáshitel törlesztőrészlete 4-10 ezer forinttal emelkedhet meg 20 éven át - hívta fel a figyelmünket a Bankmonitor.
A teljes fennálló jelzáloghitel-állomány 40 százalékának, mintegy 466 ezer szerződésnek változhat meg a kamata 2021 közepe és 2022 közepe között – közölte a napokban az MNB. Mivel emelkedik a kamatkörnyezet, ez jellemzően törlesztőrészlet-emelkedést jelent az érintetteknek, amire a devizahiteles kataklizma óta alig volt példa, és aminek a várható mértékéről és eloszlásáról most minden eddiginél részletesebb adatokat közölt a jegybank. Jobban fest a makrokép, mint eddig gondoltuk, de a „végkifejlet” azon múlik majd, hol áll meg az infláció és vele a kamatemelések sorozata.
Általános lassulást mutatott a magyar hitelpiac októberben. Mivel a banki hitelkamatok csak novemberben indultak meredek emelkedésnek, ez még nem a kamatemelkedéssel, inkább a szezonalitással magyarázható, így a következő hónapok hozhatják el az erőteljesebb lassulást. Ha alig láthatóan is, de a betéti kamatok is megmozdultak, a személyi kölcsönök viszont még jól tartják magukat. Mivel a lakossági hitelek 5%-a és a vállalati hitelek 2%-a maradt csak a törlesztési moratóriumban, a továbbiakban ez már jóval kisebb mértékben torzítja a hitelstatisztikákat.
Az UniCredit Bank és a Gránit Bank is kamatemelésről döntött a napokban, ezzel a magyar piacon elérhető legkedvezőbb kamatozású lakáshitelek közül tűnik el több is a kamatkörnyezet emelkedése miatt.
Hiteladósok tömegeinek törlesztőrészletét meghatározó BUBOR-adatok láttak napvilágot pénteken: nyolc éve nem látott szintre emelkedtek a bankközi kamatok Magyarországon, miután másfél hét alatt háromszor is kamatot emelt az MNB. Úgy meglódultak a kamatok, hogy számításaink szerint egyre gyakoribb a 10-20% közötti törlesztőrészlet-emelkedés. Megtudtuk: nemcsak a lakossági jelzáloghitelek (36%), hanem a nagyvállalati (31%) és a kkv-hitelek (35%) esetében is mintegy egyharmad azoknak a hiteleknek az aránya, amelyek éven belül változó kamatozású forinthitelek, így rövid távon is megérzik a monetáris szigort.
Arról már rengeteget lehetett olvasni, hogy a zöld hitel kiváló lehetőség az új lakást vásárló, építkező családok számára. Arról azonban jóval kevesebbet szó esett, hogy bizony ez a konstrukció a bankok számára is főnyeremény. Mi lehet az oka annak, hogy az alacsony kamat ellenére is megéri a pénzintézeteknek zöld hitel folyósítani? A Bankmonitor szakértői ennek jártak utána.
A magas infláció miatt a jegybank kamatemelésre kényszerült, ennek egy része már megjelent a piaci hitelkamatokban, a változó kamatozású hitellel rendelkező adósok egyre nagyobb hányada találkozik kétszámjegyű törlesztőrészlet-emelkedéssel. Eközben az MNB eddigi lépései hatástalannak bizonyultak, a forint történelmi mélypontjára gyengült, ami további kamatemeléseket hozhat. Milyen tényezők okozzák a hitelek drágulását, hogyan hat ez a hitelesekre és a hitelfelvétel előtt állókra? Mit hozhat a közeljövő? Erről beszélgetett a Portfolio podcast adásában két elemzőnk, Madár István és Palkó István.
Nyolcéves csúcspontra emelkedtek a bankközi kamatok az elmúlt napokban Magyarországon az MNB különböző szigorító lépései hatására. Bár a BUBOR pénteki szintje lesz meghatározó a decemberi fordulónappal rendelkező változó kamatozású hitelek adósai számára, most már borítékolható, hogy sokan kétszámjegyű emelkedésre számíthatnak a törlesztőrészletekben. Különösen azok, akiknek hosszú a hátralévő futamidejük.
Megtörtént, amire már hónapok óta számítani lehetett: az elmúlt hetekben tömegével érvényesítették a magyar bankok a jegybanki szigorítások hatását hitelajánlataikban, jelentősen megemelve az újonnan felvehető lakáscélú hiteleik kamatát is. Megnéztük a bankok aktuális ajánlatait, személyre szabott kalkulációhoz pedig a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.
Tovább emelkedtek a hazai lakásárak. A vidéki városokban kiemelkedő mértékű drágulás volt tapasztalható, de Budapesten – egy év stagnálást követően – szintén emelkedtek az értékesítési árak. 2021-ben szűkült a Budapest és a megyeszékhelyek közti árolló. Országos átlagban a lakásárak éves növekedési üteme 13,3 százalékra gyorsult 2021 második negyedévére, míg ugyanebben az időszakban Budapesten 9,1 százalékos, a vidéki városokban 18,2 százalékos éves árdinamika volt megfigyelhető - derül ki az MNB legfrissebb Lakáspiaci Jelentéséből.
Nem csupán az ügyfelek kényelmét, hanem a hatékony ügyfélszerzést is szolgálja a banki folyamatok digitalizációja, a kényelmes, online megoldások ugyanis számszerűsíthetően növelik az érdeklődések számát. A Gránit Bank például a jelzáloghitel-igénylés lényegében összes lépését – amit a jogszabályok lehetővé tettek – már digitalizálta, az egyszerű kalkuláció helyett pedig online hitel-előbírálatot biztosít. A fejlesztéseknek köszönhetően többszörösére nőtt a hiteligénylések száma, amelyre válaszul a pénzintézet belső folyamatait is digitális, a korábbiaknál hatékonyabb alapra helyezte.
A kilenc legnagyobb hazai bank közül hatnál drágábban vehetünk fel lakáshiteleit novembertől. A Bankmonitor.hu szakértőinek számítása szerint a drágulás miatt egy 20 millió forintos, 20 éves futamidejű lakáshitelre havi 6 ezer forinttal kell többet fizetni.
Magyarországon elsőként az OTP Banknál vehetik igénybe a statisztikai értékbecslést az ügyfelek, a szolgáltatásnak köszönhetően a lakáshitel igénylési folyamat gyorsabb és költséghatékonyabb lehet. A hitelintézet becslése szerint évente több ezer ügyfél élhet a lehetőséggel, amely bizonyos esetekben kiváltja a hagyományos, helyszíni értékbecslési folyamatot. Az ügyfeleknek egy akció keretében most a szolgáltatás díját sem kell megfizetniük - olvasható a bank közleményében.
Hiába várta meg sok költöző a Zöld Otthon Program hiteleinek októberi megérkezését, szeptemberben is rekordközeli összegben vettek fel lakáshitelt a magyar háztartások. A személyi kölcsönök piaca már a járvány előtti csúcsához közelített, a vállalati hitelezés viszont nem volt túl izmos az ősz első hónapjában. A betétek kamata a vállalatoknál jobban, a lakosságnál viszont alig mozdult eddig a jegybanki kamatemelések hatására, az új lakáshitelek kamata pedig nagyjából egyharmadrészt „követte” még csak le a kamatemeléseket.
Október 31-e, vasárnap estig kell kérelmet benyújtaniuk a bankjukhoz azoknak, akik rászorultak, és benne maradnának a hiteltörlesztési moratóriumban 2022. június 30-áig. Eddig csak pár százaléknyian éltek a lehetőséggel, ami azért kockázatos, mert sokan „leszoktak” a hiteltörlesztésről az elmúlt másfél évben, novembertől viszont ismét fizetniük kell, és később már nem lesz visszaút a moratóriumba. Röviden összefoglaljuk, amit most tudni lehet a témáról.
Sikeresen kibocsátotta első zöld jelzáloglevelét a Takarék Jelzálogbank. A nyilvános forgalomba hozatal során összesen 6,33 milliárd forint ajánlatot nyújtottak be a tőkepiaci szereplők, amelyből 5 milliárd forintot fogadtak el az ötéves lejáratú, fix hozamú értékpapírra.
Hiteladósok tömegeinek törlesztőrészletét meghatározó BUBOR-adatok láttak ma napvilágot: az MNB monetáris szigorítása révén 6-7 éve nem látott szintre emelkedtek a bankközi kamatok Magyarországon. A kis- és középvállalkozások mellett a gyakran változó kamatozású lakáshitellel rendelkezők vannak a leginkább kitéve ennek, egy 10 milliós tartozás esetében a novemberi törlesztőrészlet 3-8 ezer forinttal is magasabb lehet az előzőnél, és számításaink szerint egyre gyakoribb a 10%-ot is meghaladó törlesztőrészlet-emelkedés.
Töretlenül szárnyal a lakáshitelezés Magyarországon, de nem azért, mert sokkal többen vennének fel hitelt, mint korábban, hanem mert harmadával nagyobb összeget vesz fel egy átlagos hitelfelvevő, mint a járványt megelőzően, az új lakások vételére felvett hiteleknél pedig ennek a duplája az emelkedés – mutatják a KSH friss adatai. Miközben visszaszorultak az építkezések, teret nyertek a felújítások a finanszírozási célok között.
Október elején elindult a Magyar Nemzeti Bank „NHP Zöld Otthon Programjának" keretében a lakáshitelezés, vagyis a legalább BB energiahatékonysági besorolású és legfeljebb 90 kWh/m2 éves primer energiaigényű új építésű lakóingatlanok megvásárlására vagy építésére kedvezményes, fix 2,5 százalékos kamatozású hitel vehető igénybe. A program részleteivel korábban már több cikkben foglalkoztunk, ezúttal a Budapesti Lakáspiaci Riport adatbázisa és interaktív térképe segítségével azt mutatjuk meg, hogy az egyes budapesti kerületekben mekkora lakáskínálatból választhat az, aki élni szeretne a lehetőséggel, végül pedig megnézzük, hogy a fentiek alapján mekkora havi jövedelemre van szükség az ország különböző részein egy 60 négyzetméteres új lakás megvásárlásához.
Emmanuel Macron és Friedrich Merz Párizsban találkozott.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
Németországból ketten is Moszkvába utaznak.
Az Egyesült Államok fokozza hírszerzési aktivitását Grönlandon.
Mi áll a GDP-csökkenés mögött?
Távozik a guru a Berkshire Hathaway éléről.
Nyitrai Győzővel, az MBH Befektetési Bank üzlet- és termékfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
