2021 bebizonyította, hogy a járvány alatt is erős a kereslet a jó minőségű, új lakások iránt. A szeptemberi Lakáskiállítás sikerét látva a Portfolio Csoport úgy döntött, 2022-ben is megrendezi az ország legjelentősebb ingatlankiállítását.
A Takarék Index elemzői minden évben megvizsgálják, milyen lehetőségeik vannak az egyetemista gyereküknek lakhatást kereső családoknak, érdemes lehet-e a lakásvásárlás mellett dönteni a bérlés helyett, és mi az a minimum idő, amelynek elteltével megegyezik a vásárlás és a bérlés költsége. Nézzük, hol éri meg jobban a bérlés és hol a vásárlás!
Jelentősen emelkedtek mind a bérleti díjak, mind a lakásárak az egyetemi városokban. Budapesten az V. kerületben a legdrágább a lakások négyzetmétere, az árak ugyanakkor a vizsgált városrészek közül a ferencvárosi rehabilitációs területen, Óbudán, Angyalföldön és a Magdolnanegyedben nőttek a leginkább tavaly. Vidéken Gödöllő a legdrágább, Miskolc a legolcsóbb, egy év alatt viszont épp a borsodi városban, illetve Szegeden növekedtek a legnagyobb mértékben a négyzetméterárak. A Takarék Jelzálogbank elemzése mellett az Ingatlan.com arra is felhívta a figyelmet, hogy az emelkedő rezsiköltségek miatt egyáltalán nem mindegy, hogy mennyiért veszünk bérbe egy felújított/jó állapotú vagy egy rosszabb/közepes állapotú lakást.
Ellentétes irányú piaci hatások eredőjeként, az idei első félévben a megelőző időszakhoz képest lassult a fővárosi újlakás kereslet, amire a beruházók igen visszafogott új kínálattal reagáltak. Élénkülés jelen helyzetben egyelőre nem várható, az árak ugyanakkor folyamatosan kúsznak felfelé – derül ki az OTP legfrissebb, publikus beruházói és értékesítői adatokból összeállított Budapesti Újlakás Értéktérképéből.
A tegnapi napon energia veszélyhelyzeti kategóriát rendelt el a kormány, melynek értelmében a lakossági rezsicsökkentési pajzsot részben megszüntetve az átlag feletti áram- és gázfogyasztásra piaci árat vezet be. Mivel a piaci és a csökkentett ár közötti különbség mostanra hatalmasra nőtt - egyes esetekben akár 8-10-szeres különbség is lehet – a többlet kifizetése a lakosság egy jelentős részének komoly fájdalmat fog okozni. Mindez a lakáspiacon is nagy átalakulásokat hozhat, a fenntartási költségek drasztikus megváltozása a lakások árazásában is gyorsan meg fog mutatkozni. Kik lesznek a legnagyobb vesztesek és lehetnek-e egyáltalán nyertesek? Nézzük, milyen változások várhatók a hazai lakáspiacon!
Két évnyi kihagyás után idén ismét Bécs lett a világ legélhetőbb városa, amit főként európai és kanadai városok követnek. Az Economist Intelligence Unit (EIU) néhány napja megjelent listája alapján az élhetőség lakhatási és jövedelmi oldalára fókuszálva megnéztük, hogy a top10 legélhetőbb városban – kiegészítve Budapesttel – hogy alakulnak a lakásárak, a kiadó lakások bérleti díjai és mindez, hogy aránylik az adott városra jellemző átlagjövedelmekhez.
A héten először lépte át a 400 forintos szintet az euróval szemben a forint árfolyama, amivel mi is számos cikkben foglalkoztunk. Ingatlanpiaci vonatkozásban eddig főleg a kereskedelmi ingatlanok kapcsán, most viszont a lakásárak esetében számoltuk ki, hogy mennyit nyerhetett az, aki jelenleg Magyarországon, euróban megtakarított pénzéből vásárolna lakást.
A lakásárak elmúlt években tapasztalt horrorisztikus emelkedése nem csak Magyarországon volt megfigyelhető, hanem szerte a világ fejlett országaiban. Noha az áremelkedés a 2008-as válságot követően a 2010-es évek elején máshol is elindult, az elmúlt két évben ez újabb sebességbe kapcsolt. A fejlett világban soha ilyen tempóban nem emelkedtek még a lakásárak, azonban mindez most a végéhez közeledhet - írja a Financial Times.
Magyarország Kormánya tegnap jelentette be hivatalosan, hogy a Magyar Falu program részeként év végéig meghosszabbítják a falusi CSOK igénylésének lehetőségét. A 2678 településen elérhető támogatást 2019-es indulása óta 31 ezer család igényelte, eddig 170 milliárd forint értékben. A Duna House várakozása szerint a hosszabbítással újabb 30 milliárd forint érkezhet a vidéki ingatlanpiacra, amelynek köszönhetően a tavalyi év után 2022-ben is a vidék lehet az ingatlanpiaci forgalom húzóereje. A támogatás szociológiai hatásai már érzékelhetők, a növekvő árak mellett azonban egyre kisebb részben tud hozzájárulni a támogatás a lakásvásárláshoz.
Sokat foglalkoztunk mostanában a lakásárak alakulásával, elsősorban a lakásárindexek alapján összefoglalva, hogy mi szól a további áremelkedés mellett és ellen. Az árak kérdésén túl azonban érdemes átfogóbban is megvizsgálni a lakáspiacot, beleértve az ágazatra ható gazdasági hatásokat, a kereslet-kínálat alakulását és természetesen az építőipar aktuális helyzetét, ami elsősorban a piacra kerülő új építésű lakások számát befolyásolja. Ez utóbbi mutatóban már tavaly is jelentős visszaesést láttunk, és egyelőre úgy tűnik, az előttünk álló időszakban sem számíthatunk növekedésre.
A hazai ingatlanpiacon az idei első negyedéves tranzakciós adatok alapján újra erőre kaptak a befektetési céllal vásárlók, akik minden hónapban a vevők több mint 40%-át tették ki, de januárban 54%-kal abszolút többségben voltak a budapesti ingatlanpiacon - 54%-os arányt korábban 2012 eleje óta csak egyszer, 2019 januárjában láttunk. A fővárosi ingatlanbefektetők átlagosan 50 millió forint feletti lakásokat vásároltak a fővárosban, amelyeknek mérete 50-60 négyzetméter között volt a Duna House statisztikái alapján. A bizonytalanabb gazdasági helyzetben tovább erősödhet az ingatlanbefektetések szerepe az ingatlanközvetítő vállalat szerint.
Szabályosan kilőttek az elmúlt egy évben az újlakás-árak, nemcsak Budapesten, de az ország más nagyvárosaiban is. Az idei év első negyedévében 23 százalékkal magasabb összeg volt az ilyen lakások árcédulájára írva, mint a tavalyi év első három hónapjában. Ennek kapcsán egyrészt arra voltunk kíváncsiak, hogy mi okozta ezt – a már eleve rendkívül magas szintről induló - hirtelen jött további áremelkedést, másrészt azt is megnéztük, hogy a használt lakások mennyire tudták ezzel tartani a lépést. Vajon megéri a mai árak mellett új lakást venni?
Nagyon kevés olyan termék van, aminek az ára nem emelkedett jelentősen az elmúlt hónapok során. Az infláció egyre magasabbra nő, de a lakáspiacon sem álltak meg az árak. Hol tartunk most? Mit jelentenek az állami támogatások a mai árakhoz képest? Mit tapasztalhatunk a lakosság hitelfelvételi hajlandóságában? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Futó Péterrel, a Portfolio ingatlanpiaci elemzőjével.
Lakást vagy családi házat keresel? Új építésű ingatlan érdekel vagy inkább használt lakásba költöznél? Nézd meg 2022 új projektjeit és fejlesztéseit és válogass kedvedre a használt lakások közül idén is a LAKÁS KIÁLLÍTÁSON, a MOMsport Uszoda és Rendezvényközpontban május 6 - 8. között.
A kereslethangsúlyos ingatlanpiacon a legjobb ingatlanokra már sokszor licitálnak a vásárlók, ugyanakkor a vevők többségének még mindig van lehetősége kedvező módon befolyásolni a vételárat. Az eladó által meghirdetett összegért már csak a lakások közel negyede talál új tulajdonosra. A vevők az adásvételek több mint 70%-ában tudják alkupozíciójukat érvényesíteni a Duna House adatai alapján.
Az ingatlanárak növekedésének ellenére is feltételezhető, hogy idén emelkedni fog az első lakásukat megvásárlók aránya. Ezt támasztja alá például a házasságkötések éves szinten növekvő száma és az egyes otthonteremtési támogatások igénybevételének közelgő véghatárideje. Az OTP Ingatlanpont szakértője összefoglalta, hogy mit érdemes mérlegelni és milyen lépéseket kell megtenni az első saját ingatlan sikeres kiválasztásához.
A vírushelyzet és a háború nélkül is a stabilizáció éveinek kell következnie a lakáspiacon - véli Varga Dénes, közgazdász, vezető elemző, a Build-Communication megbízásából készített összefoglalójában. A szakember a befektetési célú lakásvásárlók, a lakásépítés serkentésének árfelhajtó, színes, de ötletszerű palettája, valamint a kapacitás- és szakemberhiány oldaláról mondott véleményt a lakáspiac és az építőipar várható folyamatairól.
Azok után, hogy megnéztük, a fővárosban kik, mennyiért és milyen céllal vásárolnak lakást, ideje vetni egy pillantást a vidéki lakáspiacra is, hiszen az élet nem csak a fővárosban zajlik. A Duna House Barométere szerint az ingatlanpiac a tranzakciószámokat tekintve növekedni tudott az előző hónaphoz képest és ez a vidéki aktivitásban is meglátszott. Az adatokat böngészve a legérdekesebb adat talán az, hogy vidéken a tanulók vásárolják átlagosan a legnagyobb alapterületű lakásokat.
Európa-bajnokok a magyarországi lakásárak - derül ki az Ingatlan.com legfrissebb elemzéséből. Bizonyos tekintetben valóban azok, hiszen 2015 és 2021 között egyik uniós országban sem emelkedtek ilyen ütemben a lakásárak. De biztos, hogy minden tekintetben jár Magyarországnak az Európa-bajnoki cím? A keresőoldal elemzését tovább gondolva megnéztük, mi a helyzet ma az uniós országok lakáspiacán, hol, milyen négyzetméterárak mellett lehet ma lakást venni, mi történik, ha euróban számolunk és hogy állunk, ha a lakásárakat minden országban az átlagjövedelemhez képest nézzük.
Az Egyesült Államokban ugyan úgy tűnik, hogy átmenetileg megtorpant a lakásárak emelkedésének üteme, az továbbra is elképesztően magasan van. A széles körben követett S&P CoreLogic 20 várost magába foglaló lakásárindexe 19,1%-kal nőtt tavaly januárhoz képest - egészen brutális tempó, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a növekedés a 2021 januárjára jelentett 11%-os növekedési ütemet is felülmúlta. Mindezek fényében továbbra is jogos az aggodalom annak kapcsán, hogy vajon megint csak egy hatalmas buborék fújódik-e, azonban az elemzők szerint ezúttal van fedezete a drágulásnak. A CNBC elemzését szemlézzük.
Legfrissebb híreink az izraeli-iráni konfliktusról.
Ezt a támadást nem tudta kivédeni az Sz-300-as.
Az OXO-vezér a Checklist hétvégi különkiadásának vendége volt.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Országszerte több célpontot támadtak a drónok.
Megállapodtak a nigeri juntával.
Az OXO-vezér a Checklist hétvégi különkiadásának vendége volt.
A magyarok fejében az él, hogy Románia fejletlenebb ország, de ez már nincs így.
Mire készül az EU?
